Aszkézis, amit aszkézis meghatározás
Gr. - gyakorolja, a bravúrt) - önkéntes aszkézis alapján az evangéliumi parancsok és tanácsok. Az egyik alapvető (de nem kizárólag) a fogalmak a vallási élet, amely magában foglalja a szellemi és erkölcsi fegyelem, és a fizikai önuralom (önsanyargatás). Sense aszkézis - a tagadása a szenvedélyek, a nyilatkozatot a jó és a végén, az utánzás az isteni természet (Grigoriy Nissky). Fogadja elterjedt gyakorlat a keleti és IV - VI században.
↑ Kiváló felbontású
Hiányos meghatározás ↓
Ortodoxia gyakorlása akarat és szándék révén böjt, az imádság, a magány, virrasztások és más hasznosítja, és a nélkülözés. Igaz az ortodox keresztyénség önfeláldozás. Orosz Egyház azt tanítja, hogy a megszorító, bár különböző mértékben és formában elengedhetetlen minden keresztény, kivétel nélkül. Szerint a Jézus Krisztus: „A mennyek országa már erőteljesen fejlődik, és erélyes emberek megragadják a” (Mt 11 :. 12). Mentési kell vegyületet kaptuk kegyelem és a szabad akarat, ami kell átmenni aszketikus hasznosítja.
↑ Kiváló felbontású
Hiányos meghatározás ↓
a görög. asketes - gyakorolt semmit) - a vallási és erkölcsi. tanított, prédikált elnyomása természetes vágyak és hajlamok. A. alapul az ellenzék a bűnös test, a földi világot (a királyság a rossz), a világ a síron túl - a birodalom isteni kegyelem. Hozta az emberek feladom kényelmi prédikált korlátozások az élelmiszer és az alvás, ami maga bátorította nat. szenvedés, nehézség, amellyel részt vehet a Krisztus szenvedéseinek az a bűnök bocsánatára. AA olyan összetevő keresztény, buddhista brahmanizma.
↑ Kiváló felbontású
Hiányos meghatározás ↓
A korszak imperializmus prédikáció A. nek- Krisztust. rel. csoportok fedezésére Savage formában Financials. és az erkölcsi. oktatás célja a rézkarc az ember humánus érzelmek és fordult az embereket agyatlan végrehajtók másik akaratát, bejelenti „diktálja” Isten (metodista, buhmanisty mozgalom „lelki gyakorlatok”, rendezte a jezsuiták, és mások.). Irod F. Engels, a paraszti háború Németországban, K. Marx és F. Engels. 2nd ed. t 7 .; S. Sarin megszorító ortodox-Christian tanítások, (Vol.) 1, (h.) 1-2, SPB 1907; Z? Ckler O. Kritische Geschichte der Askese, Frankf./M. 1863; saját, Askese und M? nchtum, 2 Aufl. Bd 1-2, Frankf. M. 1897; Mutz F. Christliche Aszetik, 2 Aufl. Paderborn, 1909; Troeltsch E. Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen, T Bingen, 1919 ?; Csarnok T. G. Z skler O. aszkétizmus -? Encyclopaedia vallás és az etika, ed. J. Hastings, v. 2, Edinb. 1927- Rourrat R. La spiritualit? chr? Tienne t. 1-4, P. 1926-1928; Schjelderup K. Die Askese, B.-Lpz. 1928 Buonaiuti E. Le origini dell ascetismo Cristiano, Pinerolo, 1928 Weber M. Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus, T Bingen, 1934 ?; Hengstenberg H. E. Christliche Askese, Hdlb. 1948 Campenhausen H. F. Die Askese im Urchristentum, T Bingen 1949 ?; Egenter R. Die Aszese des Christen in der Welt, Ettal, 1956.
B. Ya. Ramm. Leningrádban.
↑ Kiváló felbontású
Hiányos meghatározás ↓