Radioimmunológiai elemzés (ria), bgmu
Címkén radioaktív izotópokat használnak.
A kinyerés technikájától függően a RIA két módszere különböztethető meg.
1) "folyadékfázisú" technika (klasszikus RIA). E technika hátránya az, hogy szükség van rá
szabad és kötött, jelölt antigének (vagy antitestek) külön szétválasztása.
2) A "szilárd fázis" technikája.
Az ismert specifitású AH vagy AT a szorbenseken (szilárd fázis) kötődik - egy polisztirolhab vagy egy műanyag cső falaihoz. Az immobilizált AG-n (AT) az IR maradék komponenseit egymást követően sorba soroljuk.
A reakció jellegétől függően a következő módszereket különböztetjük meg:
1) Versenyképes módszer - AG versenyen alapuló módszer.
A reakció komponensei:
a) AH által meghatározott (a vizsgálati anyag - vér, köpet, stb.);
b) az AG-y-vel azonos radioizotóppal jelzett antigén;
c) a szorbensre kötött, ismert koncentrációjú AT-LA;
d) standard AH (kontroll);
e) pufferoldat.
2) Nem versenyképes módszer.
A reakció komponensei:
a) az AH által meghatározott;
b) specifikus AT-nek egy ismert, koncentrált koncentrációja
a szorbensen;
c) a megkötött antitestekkel megegyező antitestek, amelyeket jelöltünk
radioizotóp;
d) standard AG;
e) pufferoldat.
A kötött AT-hez hozzáadjuk a vizsgált AG-t. A szorbens inkubálásakor kialakulnak az AG-AT komplexek. A szorbenset a szabad összetevőkből mossák, és jelölt AT-eket adnak hozzá, amelyek az AG-na szabad kondenzációjához kötődnek a komplex részeként. A radioaktivitás mennyisége arányos a vizsgált AG koncentrációjával.
3) A "szendvics módszer" (közvetett módszer) a legáltalánosabb módszer.
összetevőből áll:
a) a vizsgálati szérum (vagy az AG teszt);
b) a szorbensre (vagy az AT-la-ra kötött AG-s) kötődik a szorbenshez AG-a meghatározásakor;
c) radioaktív izotópokkal jelölt immunglobulinokkal szembeni diagnosztikus antitestek;
d) kontroll szérum (vagy AG);
e) pufferoldatok.
A teszt-és az AT (vagy AG-k) reagálnak a szilárd fázis-AH E (AT-E), ami után a inkubált anyagot eltávolítunk, és a reakciót beadott jelzett antiglobulin ellenanyagok, amelyek kötődnek specifikus komplexek AG-AT a szorbens felületre. A reakció radioaktivitásának nagysága közvetlenül arányos a vizsgált AT (vagy AH) mennyiségével.
A RIA előnyei:
1) nagyfokú specificitás és érzékenység;
2) a beállítás technikájának egyszerűsége;
3) az eredmények kvantitatív értékelésének pontossága;
4) könnyen automatizálható.
Hátrány: radioaktív izotópok használata.
Nincs hasonló anyag (