Arc - alany - nagy olaj - és gázcikkek, cikk, 1. oldal
Az arc egy tárgy
Az objektum pereme. amely lapos alak, eltérő pozíciót foglalhat el a vetületek síkjához képest. Ha a sík merőleges a vetületek síkjára, ezt a vetületnek nevezik. Ha a sík párhuzamos az egyes kiugrások síkjával, akkor sík síknak hívják. A 2. ábrán látható prizma alapja. 144, a vízszintes síkban helyezkednek el. [1]
A tárgy (szélei) metszésvonalát, amely merőleges a vetületek síkjára, erre a síkra egy pontra kerül. A másik két síkban ezek az élek a teljes tengely mentén párhuzamos egyenes vonalúak. [2]
A láthatatlan kontúrok és tárgyak csak akkor jelennek meg, ha a termék tervezése vagy a képek számának csökkentése szükséges. [3]
Milyen feltételek mellett az objektum arca a vonalba kerül, és amikor - teljes méretben. [5]
Milyen feltételek mellett az objektum arca a vonalba kerül, és amikor - teljes méretben. [7]
A tárgy felső és felső G1 szélei vízszintes síkok. [8]
A sík, amelyben az objektum ABCDEF oldala található. egyidejűleg vízszintes és profilprofilos. [9]
Gyakran nem csak az objektum arca kerül kiosztásra a vizsgálat, hanem az objektum oldalán is. Ez azért szükséges, mert a vizsgált tárgyak annyira összetettek és nehéz megérteni, hogy a megismerés mélysége ellentmond a szélességnek: a mély tudás megszerzéséhez keskeny patch-ra kell összpontosítani. [10]
Ha a kivetítés s irányát nem választja ki, például párhuzamos az objektum vagy a koordináta sík bármely oldalával, akkor a perspektivikus vetületben ez az arc vagy a koordináta sík egyenes vonalszakaszként jelenik meg. [11]
A sík összetett rajzának jellegzetes jellemzői alapján (lásd a 3.3. Pontot) elmondható, hogy az objektum arcai sík síkok. [12]
A mérés során a táblázatot az elhelyezett tárgyra elforgatva a rács és a kép élére visszaverődő képének pontos elrendezését a teleszkóp látómezőjében autokollimációs szemlencsével kell elforgatni. A számlálás megkezdése után a táblát elforgatjuk, amíg az objektum második arca ugyanolyan helyzetben van, mint az autokollimáló távcsőhöz képest, mint az első arc. A különbség a mérésekben megadja az értéket (180 - a), ahol a a kívánt szög az arcok között. [13]
A mérések során az objektumot egy asztalra helyezzük, melynek fordulatát a rács és a kép szélétől (az objektum szélétől visszaverődő) képének pontosan egyesítve a teleszkóp látómezőjében auto-kollimációs szemmel látható módon érjük el. A számlálás befejezése után a célt elforgatjuk, amíg az objektum második arca nem ugyanazt a pozíciót foglalja el az autokollimáló teleszkóphoz képest, mint az első felület. A különbség a 180-a értéket adja, ahol a. [14]
A mérések során az objektumot egy asztalra helyezzük el, hogy a teleszkóp látóterében az autokollimációs okulárral pontosan beállítjuk a rács és a kép (az objektum szélétől visszaverődő) képét. A számlálás megkezdése után a táblát elforgatjuk, amíg az objektum második arca ugyanolyan helyzetben van, mint az autokollimáló távcsőhöz képest, mint az első arc. A különbség a mérésekben megadja az értéket (180 - a), ahol a a kívánt szög az arcok között. [15]
Oldalak: 1 2