A hallássérült gyermekek osztályozása
Az ábrázoló intézményekben az oktatási folyamat hatékony kialakítása szorosan kapcsolódik a gyermek kóros fejlõdésének sajátosságaihoz. A gyermekek hallási rendellenességei befolyásolják a gyermek általános fejlődését és a beszéd fejlődését. Minél hamarabb halláskárosodást észlelnek, annál sikeresebb lesz a gyermekek rehabilitációja és rehabilitációja, a társadalomba való beilleszkedésük. Ezt a folyamatot megkönnyíti a gyermekek halláskárosodásának megfelelő osztályozása.
A speciális iskolák gyakorlata azt mutatta, hogy a hallássérült gyermekek különböző csoportjainak közös képzése nem ad pozitív eredményt, ezért a hallásbiztonság és a veszteség mértéke szerinti osztályozás problémája volt.
Neiman L. V. megjegyezte, hogy ki lehet deríteni, hogy milyen hosszúak az osztályozások kialakulása:
I. periódus - a kezdeti kísérletektől kezdve a meghallgatás szisztematikus tanulmányozására a tuning villák gyakorlására;
II. időtartam - a tuning villáktól az audiométerig;
III. időszak - az audiometriás halláskutatás gyakorlatának bevezetése;
IV. kezdve a számítógépes halláskutatás gyakorlat bevezetésével.
A süket gyermekek osztályozásának egyik első próbálkozása az volt, hogy az Itar (a párizsi süket-hallgató intézete) 1821-ben szétválasztotta. 5 csoportot különített el:
1 gr. - olyan gyermekek, akik a füle közelében hangos beszédet érzékelnek;
2 g. - a magánhangzók és a mássalhangzók közötti különbségek;
3 g. - olyan gyermekek, akik csak egyéni magánhangzókat és mássalhangzókat érzékelnek;
4 g. - olyan gyerekek, akik nem érzékelik a beszéd hangjait, de nagyon erős hangokat hallanak (kopogtatnak az ajtón, mennydörgés);
5 g. - teljesen süket gyermekek.
A siket némaság gyermekek szétválasztásának fő kritériuma a hallás és a nem beszédes hang. Fontos szerepet játszott az 1891-ben Bezold professzor osztályozása. Az alapelv a tiszta hangzás érzékelésének alapelve volt. Érdekessége, hogy megpróbálta meghatározni a süket gyermekek hallási funkciójának valódi hangerejét, a beszéd észlelésének képességét, és megpróbálta összehasonlítani a hallásbiztonság mértékét a tárgyaláson és a halláson.
A jövőben a halláskárosodás mértékének a halláskárosultság osztályozásának kialakulása szorosan kapcsolódik az elektroakusztikus berendezések kifejlesztéséhez.
Így a 19. században a besorolás két elvre épült:
1. A hallásbiztonság elve a tiszta hangok észleléséhez;
2. A hallásbiztonság elve a beszéd észleléséhez.
A 20. században mindkét alapelvet figyelembe vették a süket gyermekek elosztása a hallásbiztonság mértékének megfelelően. A belföldi háztartások széles körben használták a nem hallható hangokat és beszédet, hogy tisztázzák a hallás állapotát.
Az FAA besorolása, a Rau megérdemli a figyelmet, osztályozásának középpontjában mindkét elv érvényesül. Két nagy csoportot azonosított:
- egy csoport, amelyen a tárgyalás nyugton van, amely az alcsoportokra osztotta a tiszta hangok és a beszéd észlelésének mértékét, és mind a beszédhangok észlelését, mind az egész szavak érzékelését jelezte. Egy ilyen tanulmány gyakorlati jelentőséggel bír egy tartós hallási funkció használatához a beszéd tanításában.
- Egy csoport a beszéd maradványai nélkül.
Preobrazhensky négy csoportot különített el:
1. A csoport - egy könnyű halláskárosodás, a gyerekek suttogó beszédet érzékelnek 3-6 m között. Beszélgetés beszéd 6 m távolságban;
2. csoport - mérsékelt halláskárosodás, a gyerekek suttogó beszédet észlelnek 1-3 m távolságban, 4-6 m-ről szólva;
3. Csoport - a hallás jelentős csökkenése, a beszéd beszédének suttogása a folyosókon a fülig 1 m-re. 2 és 4 m közötti beszéd;
4. A csoport - súlyos halláskárosodás, suttogó beszéd nem több, mint 0,5 m, vagy nem különbözteti meg a suttogó beszédet, a beszédet a fülön és legfeljebb 2 m távolságon észlelték.
Ez a besorolás gyakorlati jelentőséggel bír, és pontosan meghatározza a beszéd beszédérzésének paramétereit (suttogás és beszélő beszéd), az észlelés mértékét méterben számítva.
A besorolás lehetővé teszi, hogy meghatározza a gyermek hallásstátuszát speciális felszerelés nélkül, és a kapott eredmények függvényében tájékozott választást adjon a hallási érzékelés fejlesztésére.
A 70-es évek végén. a Párizsi Audiologisták Nemzetközi Konferenciája a halláskárosodás következő minősítését alapozta meg:
I. fokozat - 26 - 40 dB;
II. fok - 41 - 55 dB;
III. fok - 56 - 70 dB;
IV. fokozat - 71 - 90 dB;
A süketség több mint 91 dB.
dB a hangerõsség mérõegysége.
Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának Audiológiai és Hearing Aid Tudományos Központja ezt a besorolást ajánlotta országunk gyakorlati alkalmazására.
A hallgatók hallásstátuszának és a hallás gyakorlati felhasználásának legteljesebb megértését az LV Neiman, RM Boskis orvosi és pedagógiai jellegű osztályozása adja.
Boskis 4 olyan tényezőt különített el, amelyeken a beszédfejlődés szintje függ:
- a halláskárosodás mértéke;
- a hallási funkció elvesztésének időpontja;
- a gyermek iskolai körülmények között;
- egyedi funkciók.
Mindegyik tényező jelentős hatással van a gyermek beszédének fejlődésére.
- A beszéd kialakulásának közvetlen függése a halláskárosodás mértékétől függ. A siketek esetében - a beszédfejlődés szintje alacsonyabb, mint a halláskárosultaké. A siket gyerekek tanulják a beszédet az adott tanulás folyamata során, és a hallássérült emberek a beszéd tartalékát legalábbis minimálisra felvehetik a hallás segítségével.
- Nagy hangsúlyt fektet a beszéd fejlesztésére a hallási funkciók károsodásának kezdetén. Halláskori zavarok fordulhatnak elő a gyermek életének különböző időszakaiban, attól függően, hogy milyen lesz a beszédfejlődés szintje.
A Boskis a következő időszakokat különbözteti meg:
- a hallásvesztés 1,5-2 évig, a beszéd kialakulása előtt a beszéd teljes hiánya;
- a hallásvesztés 2-3 évig tart, ami a beszéd megszűnését eredményezi, amely már a gyermekek hallása normális állapotban volt;
- a hallásvesztés akár 4-5 évig szinte teljes beszédkiesést eredményez, ha nem tesznek intézkedéseket annak megőrzésére;
- a meghallgatás elvesztése 7 éves korig, amikor a beszéd kialakulása véget ért, megnöveli annak megőrzésének valószínűségét, de különleges munka nélkül a beszéd lebomlik;
- hallási veszteség 7 év után, amikor a gyerekek már elsajátították a levelet, olyan feltételeket teremthetnek, amelyek lehetővé teszik a beszéd megszületését a szisztematikus munkában.
3. A gyermekek iskolai nevelésének feltételei jelentős hatással vannak a beszéd fejlesztésére. Minél előbb sikeres a gyermeknek a beszédgondolkodás során nyújtott képzett segítséget, annál sikeresebb a beszéd kialakulása.
4. A gyermekek szóbeli fejlődését pozitívan befolyásolja a folyamatos figyelem, kitartás, jó emlékezet, szellemi fejlődés.
így a beszéd fejlettségi szintje az egyik vezető kritérium, amely hozzájárul a hallássérült gyermekek hozzárendeléséhez a megfelelő csoportokhoz, amelyek közül kettő:
a siketek között:
- kemény hallás, fejlett beszéd, kis hibák (grammatikai építése beszéd, hibák az írás és a kiejtés),
- halláskárosodás a mély beszéd fejlõdésével.
A halláskárosodásban szenvedő gyermekek beszédfejlődésének szintje nem teszi lehetővé a halláskárosodás mennyiségi jellegének meghatározását. (Megfigyelés a gyakorlatban azt mutatja, hogy a diákok az azonos fokú halláscsökkenés, de a különböző szintű beszéd és fordítva, a hallgatók egy jelentős halláscsökkenést magasabb szintű beszéd, mint a kisebb hallássérült tanulóknak funkció megsértése).
A süket gyermekek beszédeivel, beszédeivel és beszédeivel folytatott tárgyalások lehetővé tették a hallásbiztonság kvalitatív jellegének bemutatását a süketek minden csoportjában.
Négy csoportot azonosítottak az észlelt frekvenciák alapján.
1 csoport - 125 - 250 Hz legalacsonyabb hangokat érzékel. A gyerekek csak egy hangos hangon reagálnak a fülön, de nem különböztetik meg a beszéd, a szavak hangjait.
A Hertz az oszcillációs frekvencia mérési egysége (a különböző frekvenciák hangjait táplálják).
2 csoport - alacsony hangokat észlel 500 Hz-ig. A gyerekek hangos hangon reagálnak a fülön, különbséget tesznek az O, U, A magánhangzók között, de ne különböztessük meg a szavakat és a kifejezéseket.
3 csoport - észleli az alacsony és közepes frekvenciájú hangokat akár 1000 Hz-ig. A gyerekek reagálnak a beszéd erejére a fülön, megkülönböztetik a szinte minden magánhangzót, ismerős szavakat.
így a sávban a frekvenciatartomány bővülése javítja a hang-, beszéd- és beszédelemek diszkriminációját.
A küszöböt audiometriai módszerrel végzett hallásvizsgálatok lehetővé tették a halláskímélő funkcióval rendelkező gyermekek számára, hogy meghatározzák a tiszta hangok által észlelt hangerő nagyságát. A hallássérültek esetében a beszédtartomány érzékelése jellemző, vagyis a frekvenciák észlelése 500-4000 Hz tartományban.
A hallókészülékek vizsgálatával audiométer segítségével a beszéd észlelését megvizsgálták. A halláskárosodás mértékétől függően a tónusú tónusok észlelésére a beszédtartományban 3 fok süketség van elosztva:
I. A hallásvesztés a beszédtartományban nem haladja meg az 50 dB-t, a frekvenciák észlelése 125 - 8000 Hz-en belül. A társalgási hangosságot 4,7 m-re érzékelik. 2 m-es távolsági magánhangzók. Különleges foglalkozások hiányában a meghallgatás ilyen csökkenése a beszéd kialakulásának zavarához vezet.
II. 50-70 dB. A gyerekek nem érzékelik a suttogó beszédet, 3 m-re (3,8 m) beszélnek.
III. A beszédtartomány hallási vesztesége meghaladja a 70 dB-t. A társalgási hangosság 2 - 2,5 m. A magánhangzók távolsága 1,4 - 0,3. suttogó beszéd nem érzékelhető.
1 Speciális bentlakásos iskola a siketek számára.
2 Speciális általános iskolai iskola a siket és a késő süket gyermekek számára két rekeszben:
I. Tízéves tanfolyam a halláskárosodás miatt enyhe beszédhiányos gyermekek számára.
II. egy tizenkétéves tanórán tanuló tanszék, a halláskárosodás miatt beszédes mély hipoplazmában szenvedő gyermekek számára.
Jelenleg van egy másik tendencia - a hallássérült gyermekek integrálása az általános iskolába. Néhányan sikeresen alkalmazkodtak a hallás, mások nehezen.
A hallássérült gyermekek besorolásának alakulása továbbra is fennáll, mégpedig a mai napig. A besorolás problémája nem megoldott, és folyamatosan fejlődik.
Hangok automatizálása
Artikulációs torna
dysgraphia
Hangok differenciálása
Grafomotorika
játék
A csoport összefoglalása
Absztraktok egyéni
Irodalom a defektológiáról
Beszédterapeuta
Logopédiai noteszgépek
Beszédmasszázs
Finom motoros készségek
A levél megsértése
A beszéd fejlődése
Munka a szülõkkel
Tündérmesék
Tippek a szülőknek
szótár
A beszédterapeuták cikkei
Gyermek ünnepek forgatókönyvei