Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 401. cikke és megjegyzései
1. Az a személy, aki nem teljesítette a kötelezettséget, vagy hibásan végezte, felelőssé válik bűnösség (szándék vagy gondatlanság) jelenlétében, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény vagy a szerződés más felelősségre hivatkozó okokról rendelkezik.
Az ember ártatlannak minősül, ha a gondosság és gondosság mértékével, amelyet a kötelezettség jellege és a forgalom feltételei követeltek meg, minden szükséges intézkedést megtett a kötelezettség teljesítéséhez.
2. A bűnösség hiányát az a személy bizonyítja, aki megsértette a kötelezettséget.
3. Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a szerződésben olyan személy, aki nem végzett, vagy nem megfelelően teljesített kötelezettség elvégzésében üzleti tevékenység, a felelős, ha bizonyítja, hogy megfelelő teljesítményt lehetetlenné vált vis maior miatt, azaz rendkívüli és elkerülhetetlen az adott körülmények között. Ilyen körülmények között nem szerepel különösen az adós ügyfelei részéről történő kötelezettségszegés, az áruk kivitelezéséhez szükséges áruk hiánya, az adós által szükséges pénzhiány hiánya.
(4) A kötelezettség szándékos megsértéséért való felelősség megszüntetésére vagy korlátozására előre kötött megállapodás semmis.
3. A borok szándékosan vagy gondatlanságból járhatnak el. Ezzel megkülönböztetik a bruttó és egyszerű gondatlanságot (lásd például a Polgári Törvénykönyv 1083. cikkét). Általános szabály, hogy a bor csak állapot, de nem polgári jogi felelősség. Ezért a bűnösség formája általában nem befolyásolja a felelősség mértékét. Bizonyos esetekben azonban a törvényben (az 1. §, a Polgári Törvénykönyv 404. cikke, a Polgári Törvénykönyv 1080. cikke) vagy a szerződés kifejezetten előírja, hogy a felelősség összege a bűncselekmény formájától függ.
A bor szándék formájában történik, amikor a személy viselkedése azt mutatja, hogy szándékosan bűncselekményre irányul. A gondatlanságot az jellemzi, hogy az elkövető nem mutatja meg a gondosság és a gondosság mértékét, amelyet a kötelezettség jellege és a forgalom feltételei alapján megkövetelt. A súlyos gondatlanság miatt az elkövető magatartása nem mutat semmiféle gondosságot és diszkréciót. Egy egyszerű hanyagságra jellemző, hogy az elkövető magatartása bizonyos fokú gondossággal és mérlegelési jogkörrel rendelkezik, de nem elegendő a kötelesség jellegéhez és a forgalom feltételeihez szükséges mértékben.
Ugyanakkor az intézménynek bizonyítania kell, hogy meghozta az összes intézkedést, amelyről attól függhet, hogy a pénzeszközöket a költségvetésből időben megkapják-e.
Ugyanakkor a vállalkozói felelősségvállalása a vállalkozói tevékenységeinek végrehajtásában korlátozott. Ezeket a határértékeket a vis maior hatása korlátozza. A vállalkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettség megfelelő teljesítése lehetetlen a vis maior miatt, vagyis rendkívüli körülmények között, amelyek az adott körülmények között elkerülhetetlenek.