A számítás módja és ütemezése, ha elhagyja a lépést

A munkavállaló saját akaratának elbocsátása az a munkaügyi törvény által meghatározott eljárás, amely a polgári alkotmányos szabadságjog gyakorlására irányul. Miután a munkavállaló megfelelően kifejezésre juttatta szándékát a munkaviszony megszüntetésére (vagyis megfelelő időben írt a vonatkozó kérelemre), a munkáltató semmilyen módon nem akadályozhatja meg a távozását. Ettől a pillanattól csak akkor köteles megbízást bocsátani, kiszámolni és teljesíteni az esedékes fizetéseket a munkavállalónak a törvény által meghatározott eljárásnak megfelelően - munkajogi érdemeinek megfelelően és időben.

* A jogszabályok gyakori változásai miatt az információ néha elavult, mint frissíteni a honlapon.
* Minden eset nagyon egyedi, és számos tényezőtől függ. Az alapvető információk nem garantálják problémáinak megoldását.

Ezért az Ön számára éjjel-nappal ingyenes szakértői tanácsadók találhatók!

* Hívja a forródrótot: Moszkva és régió - +7 (499) 350-80-29 Szentpétervár és a régió - +7 (812) 627-15-64

Milyen kifizetések az elbocsátáskor tetszés szerint

A számítás módja és ütemezése, ha elhagyja a lépést

A munkavállaló kezdeményezésére való elbocsátás a munkabér kifizetését veszi figyelembe, figyelembe véve a felajánlott díjakat és juttatásokat, valamint a szabadság fizetését, ha azokat

A saját akaratú elbocsátás rendje nem nyújt semmilyen kifizetést, amely kompenzálja a munka elvesztését vagy pénzügyi biztosítékot biztosít az új hely megtalálásához.

Meg kell fizetnem a végkielégítést?

A végkielégítést akkor fizetik ki, amikor a munkavállaló a munkajogi jogszabályok által létrehozott okok zárt listájával (az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 178. cikke) szerint elhagyja a munkát, amely között a munkavállaló kezdeményezésére nem áll fenn a munkaviszony megszüntetése.

A számítás a munkavállaló által ténylegesen feldolgozott, de a jelenlegi idő (vagy a munka mennyisége - a darabszám-munka esetén) és a felhasznált (vagy nem használt) pihenési idő alapján nem fizetett összeg alapján történik. Így általános szabályként a vizsgált helyzetben két alapvető fizetési módot kell kiszámítani.

A munkaszerződés megszűnésekor a munkavállaló kezdeményezésére történő kifizetések (táblázat)

Fizetés a ténylegesen megmunkált időre

Ha a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik, köteles megfizetni a megkötött munkaszerződésben meghatározott teljes fizetést. A részmunkaidős hónap kifizetése az alábbiak szerint kerül kiszámításra: havi fizetés / munkanapok száma egy hónap alatt * a munkavállaló által ténylegesen ledolgozott napok száma.

Kártalanítás korlátlan szabadságra

A kifizetést az előző napra elbocsátott nyugdíjazási év átlagos napi bevétele (beleértve a biztosítási díjakat és juttatásokat) alapján kell kiszámítani. A beérkezett összeget meg kell szorozni a kihasználatlan pihenési napok számával: éves jövedelem / 12 hónap / 29,3 (átlagos napok száma egy hónapban) * napok száma a szabadság nélkül.

Meg kell jegyezni néhány olyan árnyalatot, amelyet figyelembe kell venni az elbocsátás miatt be nem jelentett szabadság miatti kártérítés kiszámításakor:

  1. Ha a munkavállaló több egymást követő évvel nem használatos szabadságnapokat fizet, csak az utolsó két évre fizetnek (az aktuális, teljes vagy hiányos, illetve az előző munkanapra).
  2. A teljes szabadságra vonatkozó kompenzáció (a teljes szabadsággal megegyező napok átlagkeresete) azon munkavállalónak fizetendő, aki legalább 11 hónapot töltött a szabadság kiszámításának időszakától.
  3. Ha a munkavállaló teljesen foglalkoztatott, nem lehet kártérítést fizetni. Azonban, ha az utolsó vakáció vették előre (az időszakra, amely valójában egy alkalmazott nem fog működni, mert az ő elbocsátása) fizetési napon, amely jog a munkavállaló még nem szerzett, le lehet vonni a tartozás összege, mint a végleges számítást (de nem több, mint A kifizetések teljes összegének 20% -a). Ez a szabály az Art. 137 az LC RF.

A törvény által biztosított kifizetések mellett a munkavállaló saját kérelmére történő elbocsátást követően a helyi IPA-ból származó, a díjazás (beleértve a "tizenharmadik fizetést") által nyújtott bónuszokat is fizet, ha az említett okmányoknak megfelelően az utóbbi jogosult számukra. A köztisztviselőknek joguk van arra, hogy külön bónuszokat várjanak a szolgálati idő, rang, feltételek, titoktartás, fontos feladatok stb. A számítási eljárást a vonatkozó jogi aktus által megállapított feltételek alapján határozzák meg. Ezeket a kifizetéseket leggyakrabban a távozó munkavállaló által ténylegesen elszámolt idő arányában számítják ki.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a ténylegesen megmunkált időre fizetett bérek és a szabad mozgás miatti kártérítés a személyi jövedelem után a felhalmozott összeg 13% -ában kerül megadóztatásra.

A számítás időzítése és a jogsértés következményei

A munkajogi szabályozás a munkáltatót a végső elszámolás feltételeivel szigorúan betartja a kimenő alkalmazottakkal, általános szabályként az összes kifizetést az elbocsátás napján kell elvégezni (ez a Munka Törvénykönyve 140. cikkében szerepel). Mindazonáltal léteznek kivételek a "különleges" helyzetekre:

  1. Az utolsó napi munkahelyi munkatárs távollétében a számítás az azt a napot érte el, amikor a munkavállaló a megfelelő követelményt fejezte ki. Ez a szabály az átmeneti munkaképtelenség esetén is alkalmazandó, amely az ellátás napján esedékes. A betegszabadságot külön fizetik - a munkáltatónak történő kézbesítést követő tíz napon belül a fizetés kiszámítása a legközelebbi elszámolási napra történik, a szervezet szabályai által létrehozott munkavállalókkal.
  2. Ha a munkavállaló a munkáltatóval való megegyezés alapján a szabadság elhagyása előtt távozott, és az utolsó munkanap esik rá, az elbocsátás miatti kifizetéseket az ünnepnapot megelőző napon kell teljesíteni.
  3. Ha bankkártyát használ a számításokhoz, akkor az elhatárolásokat egy adott tételben kell elvégezni. Időtartam, tekintet nélkül a munkavállaló jelenlétére az utolsó munkanapon.

Olyan helyzetben, amikor a munkavállaló és a munkáltató közötti vita felmerült az elbocsátás miatti megtérítések összegéről, azok, amelyek között a jogvita hiányzik, felsorolni kell a törvény által meghatározott időn belül. A felmerülő viták megoldásához felveheti a kapcsolatot a Munkaügyi Felügyelőséggel.

A munka törvénykönyve (236. cikk) meghatározza a munkáltató anyagi felelősségét a készpénzes kifizetések késedelme miatt, a refinanszírozási kamatláb 1/300-as arányára támaszkodva minden késedelem napjára. Kétségtelen, hogy egy ritka munkaadó önként alkalmazza a megfelelő szankciókat. Ezért jogaik védelme érdekében a munkavállaló a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat (ez a testületnek jogában áll a munkaügyi jogszabályok megsértésének megszüntetésére vonatkozó rendeléseket kiadni), majd ha a kifizetéseket még nem tették meg, bírósághoz kell fordulni.

A foglalkoztatási központ fizetése a munkavállaló kezdeményezésére történt elbocsátást követően

A kérdéses alapon történő elbocsátást követően munkanélkülivé váláskor a korábbi munkavállaló jogosult munkanélküli ellátásra. A jelen esetben a kötelező nyilvántartásba vétel előtti 12 hónapos, legalább 26 hétig tartó hivatalos munkavégzés.

Az ellátás az utolsó munkahelyen eltöltött elmúlt három hónap átlagos bevételeinek százalékában van kiszámítva:

  • az első három hónapban - 75%;
  • a következő négy - 60%;
  • a következő öt - 45%;
  • továbbá - a munkanélküli ellátás minimális összegét figyelembe véve a műselyem-együtthatót.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaviszonyban álló szolgálatok két időszakban fizetnek ellátásokat, amelyek mindegyike nem haladhatja meg a 12 hónapot egy naptári 18 hónapra. Az ellátások maximális és minimális összegét az állam határozza meg.

A jogszabály egyértelműen szabályozza a végelszámolásra vonatkozó eljárást és határidőket egy olyan munkavállalóval, aki önként lemond. Ugyanakkor a munkáltató felelőssége a törvény rendelkezéseinek e tekintetben való megsértése miatt elég nagy és szinte vitathatatlan. Ezért különleges felelősséggel és figyelmességgel kell szembenézni a vállalkozásokkal.

A számítás módja és ütemezése, ha elhagyja a lépést

Jobb jogi képzés, munkatapasztalat a bíróságnál, bank, a vállalkozásnál. Annak ellenére, hogy fő szakirányom a büntetőjog és a folyamat, minden szakmai tevékenységem kapcsolódik a gazdasági joghoz, a személyzeti kérdésekből és a hitelezés problémáival. Sokáig foglalkoztam a külföldi és a hazai média üzleti témakörökkel kapcsolatos véleményeinek megírásával.

Kapcsolódó cikkek