A csővezetékek és szerelvények követelményei
A PIPELINE ÉS ARMATURE KÖVETELMÉNYEK
1. A csővezetékek tervezésénél, telepítésénél, üzemeltetésénél és javításánál a következőket kell vezérelni:
- gőz- és melegvízvezetékekhez - a DNAPP 0.00-1.11-90 és a DNAP 0.00-1.22-72 követelményei szerint;
- légcsatornák és gázvezetékek esetében, amelyek levegőn és inert gázban 0,2-40 MPa nyomáson működnek, - a DNAPP 0,00-1,13-71 követelményei;
- gyúlékony, mérgező és cseppfolyósított gázokra - a DNAP 0.00-1.15-71 (PGG-69) követelményei;
- a földgázvezetékekhez - a DNAPP 0.00-1.20-90 követelményeihez.
1.1. A csővezetékek elhelyezése és módszerei biztosítják a működés biztonságát, a műszaki állapotuk közvetlen megfigyelésének lehetőségét, a szerelési és javítási munkák elvégzését.
1.2. Földi fekvés esetén a csővezetékek magasságának legalább 2,2 m-re kell lennie az emberek vagy munkaállványok járatainál; legalább 5 m-rel az út felett és 7,1 m-rel a vasúti átjárók felett.
1.3. A külső borokat és a szeszes italokat a földfelszíntől legalább 5 m-es magasságon kell tartani. A bort és az alkoholt a csővezetékekből teljesen le kell engedni, és a tárolótartály felé 0,01-es lejtőt kell elhelyezni.
1.4. A csővezetékek nem kereszteznek nyílászárókat és lépcsőket. A folyosókon és járatokon lévő padlókban elhelyezett csövek nem nyúlhatnak ki a bevonat felszínén.
1.5. A tűzveszélyes és robbanásveszélyes, mérgező és maró anyagok szállítására szolgáló csővezetékeket tilos háztartási, leányvállalati és adminisztratív üzleti helyiségekben, kapcsolóberendezésekben, elektromos szervizszobákban és szellőzőkamrákban üzemeltetni.
1.6. A hajók és tartányok levegőjéből származó CO2- és SO2-kibocsátású gázvezetékeket legalább 1 m-rel az épületek tetőgerincén kell feltüntetni.
1.7. A csővezetékeket megbízhatóan védeni kell az elektromos vezetékektől annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a véletlen érintkezés a sagging, sziklák stb.
1.8. A csővezetékeken azokon a helyeken, ahol áthaladnak az átjárókon, kapukon, kapukon, nincsenek leválasztható csatlakozások és zárószelepek.
1.9. A varrat nélküli csöveket cseppfolyósított gázok, robbanó és mérgező anyagok és füstölő savak szállítására kell használni, függetlenül az üzemi nyomástól.
1.10. Az agresszív közegek szállítására szolgáló csővezetékeknek olyan anyagokból kell készülniük, amelyek ellenállnak ezeknek a környezeteknek.
1.11. Az üvegcsövek használata gyúlékony folyadékok szállítására nem engedélyezett.
1.12. A csővezetékek felső pontjain levegőztetni kell a levegőt, ha szükséges.
1.13. A robbanásveszélyes gázok, gyúlékony folyadékok, savak, amelyek áthaladnak a falakon és az épületek padlóján, csővezetékeket kell elhelyezni a védőhüvelyekhez tömörítővel.
1.14. A csővezeték-szakaszok, amelyekben a csővezetékek falakon és mennyezeteken keresztül vannak elhelyezve, nem tartalmazhat ízületeket.
1.14.1. A hüvelybe való beszerelés előtt a csővezetékeket szigetelni és festeni kell. A csövek és az ujjak közötti réseket nem éghető anyagokkal kell lezárni.
1.15. A csővezetékeket a beszerelést követően, és rendszeres időközönként a hidraulikus vagy légnyomás alatt ellenőrizni kell.
1.15.1. Az erősség és a sűrűség vizsgálatát egyszerre kell elvégezni.
1.15.2. A nagysága a vizsgált (felesleg) egy nyomásálló szilárdság beállított tervezetet, és hiányában a jelzések a projekt, hogy: az acélcső üzemi nyomás legfeljebb 0,5 MPa - 1,5 Rwork, de nem kevesebb, mint 0,2 MPa; a viniplaszt, polietilén és üvegvezetékek esetében - 1,25 Pbl, de nem kevesebb, mint 0,2 MPa; nemvasfémek és ötvözetek csővezetékeihez - 1,25 Pbl, de nem kevesebb, mint 0,1 MPa.
1.15.3. A vizsgálati nyomás értékének a sűrűségnek meg kell felelnie a működési nyomásnak (Prab).
1.15.4. A pneumatikus teszt a vezeték nyomását fokozatosan kell növelni, a vizsgálatot a következő lépéseket: elérésekor 60% -át a vizsgálati nyomás csövek egy üzemi nyomás 0,2 MPa, és amikor eléri a 30% és 60% -át a vizsgálati nyomás csövek esetén az üzemi nyomás 0,2 MPa és magasabb. Az ellenőrzés során a nyomásemelkedés megáll.
1.15.5. A vizsgálati hidraulikus vagy pneumatikus nyomást az erősségen 5 percen át kell tartani, majd az üzemi nyomásra csökken. E nyomásnál a csővezeték ellenőrzését végre kell hajtani.
1.15.6. Üvegvezetékek vizsgálatakor a vizsgálati nyomást 20 percig tartják.
1.15.7. A hidraulikus vizsgálatoknál megengedhető, hogy a csővezetékeket legfeljebb 1,5 kg súlyú kalapács, a nemvasfémek csővezetékei legfeljebb 0,8 kg-os csövekkel le lehessen venni.
1.15.8. A pneumatikus vizsgálatban a csapolás nem megengedett.
1.15.9. Az eredmények a nyomáspróba tekinthető kielégítőnek, ha a vizsgálat során nem történt a nyomásesés (gauge), és a hegesztési varratok, karimás kötések, tömítések és a szelep házak észlelése szivárgás és páramentesítő.
1.15.10. A csővezetékeket úgy kell tekinteni, hogy ellenállnak a pneumatikus vizsgálatoknak, ha a szemrevételezéses vizsgálatok eredményei között nincs szellőztető oldattal bevont vegyületek levegőben (inert gáz).
1.16. A gőz, forró víz, sűrített levegő vagy közömbös gáz, éghető, mérgező és cseppfolyósított gázok, valamint földgázvezetékek műszaki ellenőrzésének gyakoriságát a vonatkozó szabályozási dokumentumok követelményei határozzák meg.
1.16.1. A technológiai csővezetékek felmérésének gyakoriságát a tervezési és építési dokumentáció alapján összeállított utasítás határozza meg, figyelembe véve az SNiP 3.05.05-84 követelményeit, és a vállalat műszaki igazgatója jóváhagyja.
1.17. A külső korrózió elleni védelemre és a szállított közeg típusának megkülönböztetésére szolgáló csővezetékeket a következő színekkel kell festeni:
csővezetékek szállításhoz
szerves folyadékok - barna;
egyéb anyagok - szürke.
1.18. A figyelmeztető gyűrűket a legveszélyesebb anyagokat szállító csővezetékek felületén kell festeni:
piros szín - gyúlékony és egyéb tűzveszélyes anyagok esetében; sárga - mérgező és mérgező anyagok esetén.
1.19. Az ammónia hűtőegységek csővezetékeinek színezésének meg kell felelnie a NAOOP 8.1.00-1.04-90 követelményeinek.
2. A szelepnek a következő jelölésekkel kell rendelkeznie:
- a gyártó neve vagy védjegye;
- feltételes átmenet, mm²;
- feltételes nyomás, MPa;
- a közeg áramlási iránya;
2.1. Minden elzáró és záró szelepet számozni kell.
2.1.1. A számozást olyan speciális címkékre (tokenekre) kell alkalmazni, amelyek a szelepen vagy a csővezeték mellé vannak rögzítve.
2.1.2. A zárószelepek számának meg kell felelnie a technológiai dokumentációban (előírások, utasítások, ábra) jelzett számoknak.
2.2. A kézikerekek szelepek 65, és nagyobb legyen a nyilak jelzik a forgásiránya a lendkerék, amikor nyitó és záró szelepek, és az „O” és a „Z” vagy a „NYITVA” és „zárt”.
2.2.1. A kézikerékkel vagy fogantyúval ellátott szerelvényeket (az elektromágneses armatúra kivételével) úgy kell kinyitni, hogy a kézikereket vagy a forgógombot az óramutató járásával ellentétes irányba forgatják, az óramutató járásával ellentétes irányba.
2.2.2. Szerelje fel az armatúrát úgy, hogy a közeg mozgásának iránya egybeessen a test nyíl irányával.
2.3. A szelepre szerelt elektromos működtetőknek kézikerékkel kell rendelkezniük.
2.4. A villamos meghajtás részét képező elektromos berendezések szerkezeteinek elemeit vagy az armatúra elektromágneses meghajtását elemezni kell, amelyeket energikusan és érintésre hozzáférhetővé kell tenni, el kell szigetelni vagy el kell szigetelni.
2.5. A szelepnek teljesen nyitottnak kell lennie. A közegnek a zárószelep részlegesen nyitott kapujával történő fojtása tilos.
2.6. A földelőberendezéssel ellátott szerelvényt megfelelően földelni kell.
2.7. A karbantartandó szelepet csővezetéken kell elhelyezni olyan helyeken, ahol dolgozni lehet, legfeljebb 1,6 m magasságban a padlószinttől. Ha a vasalódeszka 1,6 m-nél nagyobb magasságban van, különleges karbantartási helyeket és létrákat kell biztosítani.
2.7.1. Olyan helyeken, ahol az 50 kg-ot meghaladó tömegű szelepek vannak felszerelve, helyhez kötött vagy hordozható emelőeszközöket kell biztosítani.
2.8. Tilos vasalást használni a csővezetékek tartójaként, valamint szabályozó egy stop szelep használatát.