Az egyenletek rendszerének gyökerei
A jelen témakör minden témája:
Bevezetés a MathCA-ba
Többfunkciós interaktív matematikai számítógépes rendszer A MathCAD számos alapvető változatban létezik: · A MathCAD Standard ideális rendszer a mindennapi technikai
MathCAD felhasználói felület
Munkabiztonsági ablak Miután a MathCAD 14 telepítve van a számítógépen, és végrehajtásra kerül (vagy a MathCAD.exe fájl megnyitásakor)
A menüparancsok összetétele (Formátum)
A MathCAD felhasználói felület a Windows alkalmazási felületéhez igazodik, és minden olyan parancs meghatározására szolgál, amelyek meghatározzák a számok, képletek, bekezdések külső ábrázolását
A menüparancsok összetétele ablak (ablak)
A MathCAD segítségével egyszerre több dokumentummal is dolgozhat. Minden dokumentumnak saját ablakai vannak. A felhasználó által használt ablak aktív. Egyéb dokumentumok ablakai
Standard panel (standard)
A szabványos MathCAD panel a következő elemeket tartalmazza. 1. Hozzon létre egy dokumentumot a Normál sablon alapján. 2. A javasolt sablonok listája. 3.
Formázó panel
A MathCAD formázási panel a következőket tartalmazza: 1. A gépelés stílusa és a képletek. 2. A szöveg és a képletek írásához használt betűtípus. 3. A betűméret. 4.
Eszköztárak testreszabása
A MathCAD-ban, mint a többi Windows programhoz, a felhasználó testreszabhatja az eszköztárak megjelenését a legoptimálisabb módon. Lehet: - megjeleníteni vagy elrejteni
Lebegő panelek létrehozása
Ahhoz, hogy leválasszon bármilyen a panelek a határain MathCAD ablak: 1. Helyezzük az egérmutatót az első (lásd 1.7 ábra ..) vagy az utolsó elválasztó panelt (az első szeparátor van egy karakterisztikus térfogata
A fő panelek összetételének beállítása
A beállítás a gombok számának és összetételének megváltoztatását jelenti a három fő panel bármelyikén (Standard, Formázás és Matematika). Például akkor hasznos, ha el szeretné távolítani a ritkán használt gombokat
funkciók
A MathCAD rendszer számos beépített elemi funkciót tartalmaz. A funkciókat a nevük és az argumentum értéke adja, zárójelben. Funkciók, mint változók és számok, m
Inverz hiperbolikus funkciók
asinh (Z) - inverz hiperbolikus szinusz acosh (Z) - inverz hiperbolikus koszinusz ATANH (Z) - inverz hiperbolikus tangens 5.Pokaz
Összetett számokkal dolgozik
A rendszer mind az igazi, mind a komplex számokkal végzett számításokat elvégezheti, amelyeket algebrai formában ábrázol: z: = a + bi, ahol a a valós
Vektorok és mátrixok
A MathCAD rendszer tömbök két típusa van: az egydimenziós - és két-dimenziós vektorok - mátrixok. A tömb tömbelemekből áll, amelyek lehetnek számok, változók vagy kifejezések. sorrendi
Programozás az elágazó algoritmusok program-függvényében
Emlékezzünk arra, hogy az elágazó algoritmusokban a számítási folyamat számos ágát tartalmazza. Egy adott ág kiválasztása a meghatározott feltételek teljesítésétől (vagy meg nem felelésétől) függ
Programozás a ciklikus algoritmusok programfunkciójában
Emlékezzünk vissza, hogy a ciklikus algoritmusok (vagy egyszerűbb ciklusok) ismétlődő számításokat tartalmaznak bizonyos változóknak megfelelően. Egy ilyen változót hurokparaméternek és a rep
A nem szinuszos áramok lineáris áramkörökben történő számításának módszere
A stabil nem szinuszos áramokat a szuperponálás módszerével kell kiszámítani. Ebből a célból a források nem szinuszos emf-je Fourier-sorozatban expandálható, azaz. a szinuszos fu feszültsége formájában
Egy egyenáramú lineáris áramkör számítása
3.1. Példa. Egy egyenáramú lineáris áramkör számítása különböző módszerekkel. Vegyünk egy egyenáramú elektromos áramkört, amelynek cserekapcsa az 1. ábrán látható.
Adjuk meg a kezdeti adatokat
- a vektorok és mátrixok elemeinek számozása egységgel kezdődik.
A szinuszos áram lineáris áramkörének kiszámítása
3.3. Példa. A szinuszos áram egy lineáris áramkörének kiszámítása egyenértékű transzformációk módszerével Tegyük fel, hogy olyan elektromos áramkört kapunk, amelynek kezdeti sémája
Nemlineáris ellenállások áramköreinek számítása Newton polinomiális approximációs módszerével
A nem lineáris rezisztív lánc egyenlete egy nem lineáris funkcionális egyenletrendszer. Az ilyen rendszerek megoldásának legfontosabb módja az egymást követő közelítések folyamata