A tudományos mítoszok és a valóság nyílt hozzáférése
Egy évvel később, egy non-profit szervezet, a Creative Commons (www.creativecommons.org) után hozták létre a budapesti konferencián az USA-ban, és egy évvel később jelent meg az első kiadás engedélyek elhelyezett anyagok a nyilvánosság (szemben a hagyományos szerzői jog). Jelenleg a Creative Commons (CC) hat szabad licence van, négy feltétel mellett:
Ez a példa azt mutatja, hogy a tudományos folyóiratok nagy kereskedelmi kiadói nem állnak készen arra, hogy elveszítsék nyereségüket a világ legjobb tudományos folyóiratainak közzétételével és fenntartsák a nyílt hozzáférést. Így a beadványukból számos nyitott hozzáférési mítosz kerül makacsul megművelésre, a leggyakoribbat az alábbiakban tárgyaljuk.
Mítosz 1 "A tudományos ismeretekhez való hozzáférés nem jelent problémát"
A tudományos ismeretekhez való hozzáférés problémája mind a világtudomány, mind pedig az oroszország számára fontos, ahol több okból különösen akut.
Mítosz 2 "A nyílt hozzáférésű folyóiratokat nem vizsgálják felül"
A legtöbb tudományos folyóirat függetlenül attól, hogy az anyagokat a nyílt hozzáférésű modellen nyújtja-e vagy sem, felülvizsgálták. Sőt, amint azt korábban említettük, sok nagy tudományos kiadók-hez, hogy tegye közzé a nyílt hozzáférés (Springer, Nature, Elsevier), és nincs hatással a kialakult áttekintése folyamatban ezeket a naplókat. Valószínűleg nem mondhatjuk, hogy nincs olyan nyílt hozzáférésű folyóirat, amely nem használja a megjelent cikkek áttekintését. Ugyanez igaz a hagyományos nyomtatott folyóiratokra is. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen magazinok (és a szabad hozzáférés, valamint a hagyományos) nem léteznek hosszú idő miatt a kereslet hiánya a tudományos közösség számára.
Úgy tűnik, hogy a való életben a nyílt hozzáférésű folyóiratoknak még jobban közelíteniük kell a közzétett anyagok minőségét, tekintettel a sokkal nagyobb potenciális közönségre, amelynek bizonyítania kell, hogy érdemes. A cikkek felülvizsgálatáról és felülvizsgálatáról minden információ nyitva van, ami mind a szakértők, mind a folyóirat egészére nézve újabb reputációs kockázatokat ró, és arra ösztönzi őket, hogy jobban megközelítsék munkájukat. A szakértők mellett minden érdekelt személy részt vehet a cikkek felülvizsgálatában, véleményüket pedig szakértők is figyelembe vehetik. Hasonló rendszert alkalmaznak a PeerJ nyílt hozzáférésű folyóiratban.
A 3. mítosz "nyílt hozzáférésű folyóiratok alacsony hatású tényezővel"
Ezeknek a problémáknak a megoldása nem lehet gyors, és a közeljövőben valószínűleg nem számíthat arra, hogy Oroszországban nagyszámú, magas színvonalú nyílt hozzáférésű folyóirat jelenik meg. Véleményünk szerint a tudományos publikációk megnyitása fokozatos lehet. E célból a CyberLeninck-ben már hagyományos magazinokat kínálunk, hogy csatlakozzanak az "arany pályához" anélkül, hogy munkamódjukat megváltoztatnák, és közzétehetnék az anyagokat a nyilvánosság számára. A kétéves munka gyakorlata megmutatta, hogy a kiadók érdeklődése a nyílt hozzáférés irányába növekszik. Az elmúlt hat hónapban a "CyberLenin" magazinok száma megduplázódott. Ez az első eredmények megjelenése után azonnal lehetővé vált a magazinok (és így végső soron értékesítés) nyilvánosságra hozatalának, olvashatóságának, idézésének növelése érdekében. Reméljük, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és meghívunk minden érdeklődő kiadót, hogy csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez.