A neutrínó megfigyelő jégkocka megnyílik az Antarktiszon
"Majdnem száz évvel a felfedezésük után még mindig nem tudjuk, honnan jönnek a legenergetikusabb részecskék, amelyek megtalálták a Földet, és hogyan szerezzék hihetetlen energiájukat." mondja Francis Halzen fizikus professzora a Wisconsin Egyetemen Madisonban.
A neutronok a világon a leggyakoribb részecskék, fotonok után, és egy részecske radioaktív bomlása során keletkeznek. Az erőszakos kozmikus események, mint például a szuper-új (sztelláris evolúció) és a gamma-ray burstok létrehozása eredményeképpen neutrínó energiaáramlások jelennek meg. A neutrínóknak nincsen elektromos töltésük, és rendkívül kis tömegük miatt rendszerint átjárhatatlanok az anyagon keresztül, ezért gyakran nem érzik magukat. Néha egy neutrínó egy atom magjába ütközhet, ahol a muonok (nehéz elektronok) részecskék keletkeznek. Amikor ez megtörténik, a muon kék fényt bocsát ki.
Az IceCube-on az optikai szenzorok figyelik a jég köbmétert, hogy kiderítsék a kék villanásokat, amelyek akkor következnek be, amikor egy neutrínó összeütközik a jég atomokkal. Figyelembe véve a muonok megjelenését, a tudósok képesek lesznek meghatározni azt a irányt, amelyből a neutrínó megérkezik, ami a kozmikus sugárral együtt a Földre jut.
Az antarktiszi jég ideális ilyen tanulmányok elvégzésére, mivel ez rendkívül tiszta, tiszta és radioaktív anyag. A muon kék fénye 100 méter (328 láb) távolságra haladhat át rajta, ami lehetővé teszi a részletes vizsgálatot.
Bár sok észlelt müonokat kerül sor a neutrínók, amelyek kialakulása nem a világűrben, de csak a légkörben az obszervatórium, majd szűrés valóban kozmikus neutrínó obszervatórium fog kinézni különösen müonokat, amely irányát (a forrás) jelzi, hogy a neutrínóik a kozmosztól származtak.
Az IceCube projekt több mint 35 nemzetközi kutatóintézet együttműködésének eredménye, amelyet az USA-beli Wisconsin Egyetem vezetett. A projekt költsége 271 millió dollárra becsülhető.