Menedzsment funkciók
A Fayol szerint a közigazgatás az irányítási műveletek hat fő csoportját tartalmazza:
# 134; műszaki és technológiai (termelés, gyártás, feldolgozás);
# 134; kereskedelmi (vásárlás, értékesítés, csere);
# 134; pénzügyi (a fővárosok vonzereje és hatékony irányítása);
# 134; a biztonság (a vagyon és az egyének védelme);
# 134; számvitel (leltár, mérlegek, termelési költségek, statisztikák);
# 134; adminisztratív (előretekintés, szervezet, igazgatás, koordináció és ellenőrzés).
Fayol a szankciókat ajánlotta a vezetés befolyásolásának fő módjaként.
A műszaki, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb műveletek csak a Fayol érdeklődésére vonatkoznak, mivel igazgatási befolyást gyakorolnak rájuk. Ő maga nem tekinti őket.
A menedzsment sikere Fayol szerint nagymértékben függ a vezető tapasztalatától, képességétől és tehetségétől. Fayol úgy gondolta, hogy a vezetési folyamatot nem lehet szigorúan szabályozni. Ugyanakkor a vezetési folyamatnak bizonyos elveken és szabályokon kell alapulnia.
Menedzsment funkciók.
A Fayol-kezelés elméletében két rész van. Az első a menedzsment funkciók megértéséhez kapcsolódik, a második - alapelveinek megértésével. A Fayol funkciójában meghatározza a vezető tevékenységét, felelősségét és kompetenciáját. Válaszolja a kérdést, hogy mit tesz a vezető. Éppen ellenkezőleg, az elv arra a kérdésre ad választ, hogy a menedzser hogyan teszi ezt.
Fayol úgy tekintette a vezetést, mint egy különleges tevékenységet, amelyet senki sem tett. Úgy vélte, hogy a megfelelő adminisztratív tevékenységnek speciális kutatási tárgyává kell válnia. Fayol megállapította, hogy az irányítási tevékenységek öt kötelező közös funkciót tartalmaznak: előrelátás (tervezés), szervezet, adminisztráció, koordináció és ellenőrzés.
Fayol megértette, hogy a gazdálkodási tevékenységek különbözhetnek a vállalkozás (szervezet) méretétől, az irányítási hierarchia szintjétől és így tovább. Mindazonáltal ennek ellenére feltétlenül tartalmaznia kell mind a fent felsorolt öt funkciót. Minden egyes függvény esetében a Fayol megfogalmazta a végrehajtásuk szabályait és technikáit.
1. Az előrelátás (tervezés) az irányítási folyamat egyik eleme, amelynek során a célokat megfogalmazzák, mintákat és szabványokat hoznak létre, amelyek az adminisztratív kontúr alapját képezik a szervezetben. A tervezést a vállalkozás technikai, pénzügyi, kereskedelmi és egyéb műveletei (pl. Öt, tíz év), valamint a tárgyidőszak (év, hónap, hét, nap) üzleti tevékenységének kidolgozásában fejezzük ki.
Előrelátás, Fayol különös figyelmet fordított. Véleménye szerint a vezetés legfontosabb része az elırelátás. - Előre -. a jövő kiszámításához és előkészítéséhez szükséges eszközök; előre látni - szinte cselekszik. "
A várakozás legfőbb helyzete egy cselekvési program kidolgozására irányul, amelynek során megértette "a végső cél, az iránymutató magatartás, az elérendő út szakaszai és a mozgásban lévő eszközök". A jövő képét nem lehet mindig egyértelműen képviselni, de az azonnali események részletesen kidolgozhatók.
Egy cselekvési program kidolgozásához tudnia kell:
· Vállalati erőforrások (pénz tőke, ingatlan, berendezések, anyagok és nyersanyagok, munkaerőforrások, termelési kapacitás, piaci feltételek stb.);
· A vállalkozás fejlesztésének irányvonalai;
· A külső körülmények lehetséges változásai, amelyek időzítését nem lehet előre meghatározni.
A szükséges program elkészítése - a Fayol szerint - az irányítási személyzetet igényli:
- művészet emberek kezelése;
- a jól ismert erkölcsi bátorság;
- a termelés terén szerzett ismeretek;
- elegendő tapasztalat áll rendelkezésre az üzleti életben.
A tervezés a szervezet és annak egységei céljainak egyesítésével és azok elérésével jár együtt. Ugyanakkor a közvetett tervezés is az irányítás eszköze, hiszen nemcsak a célok, a normák és a tevékenységi normák meghatározása, hanem meghatározza a normáktól való eltérések határait is, amelyek megsértése meghatározza a koordinációs döntések elfogadását.
¨ a program végrehajtásának nyomon követése;
¨ a gazdálkodó egy illetékes és energetikai vezető irányítása;
¨ az igazgatási személyzet megfelelő kiválasztása;
¨ a funkció pontos meghatározása;
¨ a tervezett munka elvégzésére irányuló erőfeszítések összehangolása;
¨ a határozatok világos, világos és pontos megfogalmazása;
¨ a felelősség és a kezdeményezés előmozdítása;
¨ méltányos díjazás a munkához;
¨ a hibák és félreértések megelőzése;
¨ a fegyelem kötelező betartása;
¨ a személyes érdekek alárendelése a vállalkozás érdekeihez;
¨ a kormány egységessége;
¨ univerzális ellenőrzés;
¨ a szabályozási visszaélések elleni küzdelem, a bürokratikus formalizmus, a papírmunka stb.
Mindezek a feladatok tisztességesek a jelenben.
3. A menedzsment az irányítás egyik fő feladata, amelynek lényege az alárendeltek számára a szerepelvárások teljesítésével, a felelősségmegosztással, az alárendeltek viselkedésének állandó hatásával kapcsolatos követelmények bevezetése. Ugyanakkor kötelessége a hatalommal kapcsolatos bizonyos előjogok vezetését használni, amelyeket szerepfunkciói rendelnek hozzá. A vezetés célja, hogy a gazdálkodó alárendelt alkalmazottai számára a legnagyobb előnyöket és előnyöket kihasználja a vállalkozás egésze érdekében.