Az alkotmány megértésének elméleti megközelítései
Az alkotmány megértésének elméleti megközelítései - pedagógia, Alkotmányjog tárgya
Az Alkotmány formális értelemben vett megértése. Az Alkotmány az alaptörvény (az alapvető törvények), amelynek legmagasabb törvényes ereje, különleges rendje és elfogadásának és megváltoztatásának tárgya a többi törvényhez képest.
Az alkotmány jogi értelemben való megértése. Az Alkotmány olyan alapvető jogi normák rendszere, amely törvényesen biztosítja a demokratikus állami rendszert.
Az alkotmány megértése az aktuális értelemben. Az Alkotmány a tényleges állami rendszer és a benne megtestesülő társadalom eszméi az állam struktúrájáról.
Az alkotmány megértése a liberális értelemben. Az Alkotmány az állami hatalommal kapcsolatos korlátozások rendszere, a polgárok jogainak és szabadságainak biztosítása révén.
Az alkotmány pozitív megértése. Az Alkotmány alapvető döntés az állam politikai életének természetéből és formájából alkotmányos hatalommal.
Az alkotmány megértése természetes-jogi értelemben. Az Alkotmány a természeti törvény alapvető normáinak egy csoportja, amely nyitott, megvitatott és szociális szerződés formájában öltözött.
Abszolút formában az Alkotmány megértése. Az Alkotmány politikai egység és rend állam az államban.
Az Alkotmány abszolút normaként való megértése. Az Alkotmány a legmagasabb jogi normák összege egy olyan államban, amelyhez minden más jogi norma érvényesül
Ahhoz, hogy megértsük az alkotmány természetét, forduljunk a származás történetéhez és elméleti feltevéseihez.
A jelen témakör minden témája:
Az alkotmányjog tárgya
Kétféle megközelítés létezik az alkotmányjog tárgyának meghatározására, vagyis a társadalmi viszonyok körére, melyeket ennek a jognak a normái szabályoznak. Az első, átfogó megközelítés szerint
Az alkotmányjogi módszer
A szabályozás tárgya mellett az iparághoz való jog elosztásának alapja hagyományosan a jogtudomány, a jogi szabályozás módszere pedig megfontolás tárgyát képezi. Gyakran a módszerre vonatkozó érvelés a preo-ra vonatkozó vitákra korlátozódik
Alkotmányos jogi normák
Jellemzően a következő látszanak jellemzői alkotmányos és jogi normák: elméleti (rendelet szintjén a normák, alapelvek), csonka készítmény szabályok (nincs szankció, néha hipotézis).
Alkotmányos-jogi kapcsolatok
Az alkotmányos-jogi és egyéb jogviszonyok tárgya olyan személy lehet, aki jogosultságot és kötelezettséget vállalhat. Ebben a tekintetben nem szabad figyelembe venni az alkotmány tárgyát
Az alkotmányos jog helye a jogágak rendszerében
Az alkotmányjog szabályozása tárgyát képezi az iparágnak a jogrendszer vezető vagy alapjául szolgáló sajátosságai is. Az állami hatalom gyakorlására vonatkozó kapcsolatok kapcsolódnak a részvételhez
Az alkotmányjog forrásai. Az Orosz Föderáció alkotmányjogi forrásainak jellemzői
Az alkotmányjog ágazatának vezető szerepe az orosz jog rendszerében, különösen annak szabályozása tárgyában előre meghatározza forrásainak különleges jellegét. Az alkotmányos forrásokra hivatkozva
Alkotmányos jogi felelősség
A jogi szakirodalomban egy olyan önálló jogi felelősség megnevezése, amely az utóbbi évtizedekben a közönségkapcsolatok fejlődésének eredményeként jött létre, a "konstit
Alkotmányos és jogi szankciók
Az "alkotmányos" és "állami" jog fogalmainak korrelációja
Valódi problémák és tendenciák az alkotmányjog tudományának fejlődésében
Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az alkotmányos reformok időszaka jelentős hatást gyakorolt az alkotmányjog tudományának fejlődésére. Tekintettel az új alkotók iránti igényre
Az alkotmány története és elméleti háttere
Az ókortól kezdve a rendes törvények között megállapítást nyertek azok a legfontosabbak, amelyek meghatározzák az állami hatóságok szervezeti felépítését, és különleges rendben vannak. Arisztotelész kiemeli a fogalmat # 9
Szociológiai elmélet
A szociológiai elméletet különböző megközelítések képviselik az alkotmány lényegének megértésében: lassai, marxista-leninista és kompromisszum. A lassallei megközelítés szerint
Az alkotmánytípusok
A jogi irodalomban az alkotmányok osztályozása különböző okokból történik. Az elfogadás sorrendje szerint otroirovannye, i.e. az emberek a népnek
A Szovjetunió létrehozása és a Szovjetunió Alkotmánya 1924-ben.
1919-től kezdődően a volt szovjet birodalom területén kezdődött a "szovjet hatalom győztes menetrendje". Az újonnan létrehozott nemzeti köztársaságok területe hirdette a szovjetek hatalmát, és elfogadásra került
Az Orosz Föderáció következményei a Szovjetunió és az RSFSR vonatkozásában
A nemzetközi kapcsolatokban Oroszország átvette a Szovjetunió helyét. Ennek nagy része minden olyan volt szovjet köztársaság hozzájárulásával történt, amely a FÁK tagjává vált. Ezen államok beleegyezésével a nukleáris fegyverek használatának joga
Az alkotmányos felülvizsgálat modelljei
Az alkotmány jogi védelmének középpontjában az alkotmányellenőrzés tartozik: a különleges engedélyezett állami szervek különleges funkciója, amely valahogy a hatáskörök szétválasztására
Alkotmányos ellenőrzés az Orosz Föderációban, annak jellemzői
Oroszországban az alkotmányos ellenőrzés funkcióját az Alkotmánybíróság alkotmánybírósági alkotmánybírósága (az Alkotmánybírósági Szerződés 125. cikke
Demokratikus államiság és demokrácia. A demokrácia típusai és formái. Közvetlen demokrácia és népi képviselet
Az Orosz Föderációt demokratikus államnak nyilvánítják (1. rész, az Orosz Föderáció Alkotmányának 1. cikke), amelyben minden hatalom az emberekből származik (3. cikk). A hagyományosan megkülönböztetett fajok közül, pontosabban a szempontok közül
A népszavazások fogalma és típusa az alkotmányjogi elméletben
Népszavazás - az állampolgárok szavazása a legfontosabb állami és helyi jelentőségű kérdésekben a megfelelő döntések meghozatalához. Attól függően, hogy milyen jogi jelentőségű
A népszavazások előkészítésének és megtartásának alapelvei
Az alapelvek előkészítése és lefolytatása a népszavazás: az alapelv az egyetemes akarat a polgárok, az egyenlő kifejezése a polgárok, az elv a közvetlen kifejezése a polgárok szabadságának elvével
A népszavazás kijelölését és megtartását kizáró körülményeket
A népszavazást nem nevezik ki és nem folytatják le az Oroszországi Föderáció területére vagy annak a területre kiterjedő katonai vagy vészhelyzet esetén, ahol visszatérítést kívánnak folytatni
Az orosz népszavazás kampányának végrehajtása
Összhangban a szövetségi alkotmányos törvény „On népszavazás” népszavazási kampány - egy tevékenység előkészítése és megtartása a népszavazás elvégzett időszakra a bejegyzés időpontját, a kezdeményezés csoport tartására ref
A népszavazási bizottságok létrehozása
A népszavazáson való részvételhez való jogot biztosító népszavazást és a népszavazás megtartását a választási bizottságok végzik, amelyek folyamatosan
A népszavazás résztvevői listájának összeállítása
A népszavazást végző résztvevők listáját az érintett népszavazási bizottságok külön-külön készítik el a népszavazás minden egyes szakaszára az Orosz Fö Nyilvános Választási Bizottság
A népszavazási körzet meghatározása és népszavazási helyek kialakulása
A népszavazás körzete magában foglalja az Orosz Föderáció egész területét. Az Orosz Föderáció területén kívül élő népszavazási résztvevőket a népszavazás kerületének tulajdonítják (
A népszavazás tájékoztatása
A népszavazás információs támogatása magában foglalja a népszavazás résztvevőinek tájékoztatását és a népszavazási kérdésekre való izgatottságot, hozzájárulva a népszavazás résztvevőinek tudatos akaratához,
A népszavazás pénzügyi támogatása
A népszavazás pénzügyi tartaléka a szövetségi költségvetésből és a népszavazási alap pénzeszközeiből származik. A népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek, teljes körű ellátása
Szavazás, szavazatszámlálás, szavazati eredmények meghatározása
A szavazás 8-20 óra helyi idő szerint történik. A szavazás napján, időpontjában és helyszínén a területi és a területi bizottságok legkésőbb tíz nappal előre értesítik a népszavazást végző résztvevőket
A népszavazás eredményeinek meghatározása
Az Orosz Föderáció választó bizottságainak választási bizottságainak a szavazás eredményeiről szóló jegyzőkönyveinek első példányaiban szereplő adatok alapján a különleges területi bizottságok jegyzőkönyvei, a Központ
Világi állam
A szekuláris állapotot az Alkotmány által kezelt formában a teokratikus állam alternatívájaként és az államvallás létezésének tekintik. papi uralom
Világi állam
A szekuláris állapotot az Alkotmány által kezelt formában a teokratikus állam alternatívájaként és az államvallás létezésének tekintik. papi uralom