A német nép, a világ történelme
A német ősök a németek távoli ősei voltak, akik az angolok, az osztrákok, a svédek, a norvégok, a dánok, a hollandok és az izlandiak is előzményei lettek. A német nép a német csoport egyik legjelentősebb tagja. E nemzet közel 100 millió emberét telepítették át világszerte, akiknek több mint 80 százaléka Németországban él.
A németek etnogenezise
Az egyik változat szerint a "németek" név, amelyet az összes szláv nyelvben használtak, a Nemets törzséből származott, amely az ókorban létezett. A német név önneve az ősi német "ember" szóból származik. A legtöbb európai nyelven a németek neve a latin német szóból származik.
A németek etnikai ősei kunyhók, germundurusok, suevesek, alemánok és más törzsek egyesültek a germán törzsi csoportokban. Ők voltak a bajorok, a törzsek, a thüringiaiak ősei. Most az osztrákok és a svájciak beszélik a német nyelvű család nyelvén. A frankok törzsei, akik a Rajnai-folyó mentén laktak, egy másik törzsi csoportba - az ustevoniak - alakultak. A harmadik csoport - az ingleberi - Angliából és Szászokból, a Nagy-Britannia szigetének lakóitól, valamint friezeitől és utóitól származott. Ez utóbbiak nagy része Észak-Németországban él ezen a napon.
A klimatikus változások és a későbbi III-V évszázadok hűtése miatt. Európában elkezdődött a Nemzetek Nagy Migrációja. A kényszerített vándorlás egyes germán törzsek eltűnéséhez vezetett, és a mások csoportosítását nagyobb csoportokba költöztette. Így eltűntek a Burgundiak és a Lombardok. Ma létezésüket csak a franciaországi és olaszországi régiók nevezik.
A német nemzet és a nyelv kialakulásának legerőteljesebb befolyását a frankok szolgálták, akik az ötödik században saját dialektust alakítottak ki, amely a nagy német nyelvjárásban tükröződik. A frank törzs két nagy csoportból állt - salic és ripuar frank. Az előbbi hallgatója holland és flamand alakult, a ripuari dialektus a felső német nyelvjárás alapját képezte. A frankok, akik meghódították Franciaországot és Olaszországot, területükön feudális államot hoztak létre.
Az X-XI. Században a frankok gyengülése és a szászok befolyásának növekedése mutatkozott. Államukat teutonikusnak hívták, és benne voltak a német nép integritásának és egységének első jelei. Ezek a funkciók az idő architektúrájában és műemlékeiben szerepelnek.
Aktív agresszív politika az X században. a germán törzseket vezette az olasz földek meghódítására és a teutonikus állam átalakítására a Római Birodalomba. A XIV. Században a németek birtoklása Keletre terjeszkedett, a pórusszlávok területét meghódították. Megkezdődött a szláv földek gyarmatosítása, amelynek eredményeképpen a német lakosság a szlávokkal keveredett össze, és az első a győzött földeken.
Az egész német alapok kialakulása ellenére Németország hosszú ideje széttöredezett. És csak a XIX. Században. A porosz király aktív beavatkozásával megkezdődtek a központosítási folyamatok, amelyek a német birodalom megalakulásával és a nép összejövetelével fejeződtek be. Általánosan elfogadott, hogy egy egyesült nemzet kialakulását 1871-ben fejezték be.
A német nép vallása és szokásai
A lakosság nagy része protestánsok és katolikusok, és ünnepli a keresztény ünnepeket - karácsony és húsvét. Az adventi ünnep - Jézus Krisztus világra és Szent Miklós napjára való várakozás - csak a német lakosság körében ünneplik. Különleges helyet foglal el a Walpurgis-éjszaka, amelyet a Szent Walpurgia kereszténység prédikátorának neveztek el.
Németország legnépszerűbb fesztiváljai a sörfesztiválok. A legnagyobb ünnepség az Oktoberfest, több mint egy millió gallon sört ünneplik.
A németek nemzeti viseletje
A XVI-XVII. Században alakult ki a hagyományos német ruha. Néhány németországi terület - Felső-Bajorország, a Fekete-erdő, Hessen, még mindig részben megmaradt az idősebb generáció között.
A női öltöny egy fűző egy pulóver vagy egy ing ujjaival. Az alsó rész összeszedett szoknya és köténye. A fejét viselő fejvadász különféle módon kötött.
A férfi népviselet egy vászon ingből áll, rövid nadrágban. A lábak alsó részét magas térdzsákok borítják.
Nyelv és szkript
A német nyelv és az írás csírázásának kezdete VIII-IX. Századnak számít. amikor a kelet-frank állam német népe dialektusának első említése - "teudisca lingua" (teutónium dialektus). A XI-XII. Században számos dialektus létezett, hasonlóan egymáshoz - a bajor, az alemann, a középkori, az alsószász. Az akkori költők a nagy német nyelvjárást használják.
A XV. Században alakult német írás eredete jól ismert írók: Thomas Murner, Sebastian Brant és Ulrich von Gutten.