Következtetés előadáson keresztül
Az N.S. Hruscsov fordult az ország állami politikai fejlõdésében. A párt és a társadalmi élet sztalinizálásának jelszavai, valamint a gazdasági irányítás parancsnoka és adminisztratív rendszere lebontása alatt tartották.
18. SZAKASZ: A SZÖVETSÉG VILÁGFEJLESZTÉSE 70-80
1. kérdés: A Szovjetunió külpolitikája a 70-80-as évek "detente" és "összecsapásának" feltételei között.
2. kérdés: A stagnáló jelenségek okai és lényege a Szovjetunióban. A radikális változások szükségessége a társadalomban.
1. kérdés: A Szovjetunió külpolitikája a 70-80-as évek "detente" és "összecsapásának" feltételei között.
A "detente" folyamat rövid életű volt. Hamarosan a fegyverkezési verseny új szakasza kezdődött a világ vezető országaiban. Ebben az összefüggésben 1978-ban és 1982-ben, az ENSZ Közgyűlésének a leszerelésről szóló különleges ülései zajlottak. A fegyverkezési verseny korlátozására vonatkozó végleges dokumentumok elkészítésekor figyelembe vették a szovjet képviselők néhány javaslatát az ENSZ-be. Azonban az alapvető különbségek a probléma megoldásában a kelet- és nyugat-európai országok részéről (a lefegyverzés, az ellenőrzés feletti irányítás stb. Témáiban) megakadályozták őket abban, hogy megállapodásra jussanak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok érdekei továbbra is összeütközésbe kerültek a világ különböző régióiban. A Szovjetunió támogatta a kubai beavatkozást Angolában, Mozambik felszabadításának népszerű frontját és Mengistu tábornok rezsimjét Etiópiában.
Az ország vezetése, amelyet L.I. Brezsnyev nagy figyelmet fordított a szocialista országokkal való kapcsolatra. A CMEA országokkal való kölcsönös kereskedelem volumene nőtt. Ezek a teljes kereskedelmi forgalom több mint 50% -át tették ki. A szovjet export szerkezetét az üzemanyag és a villamos energia, az ércek és a fémek dominálták. A legfontosabb behozatali elemek gépek, berendezések és járművek voltak. Volt egyfajta "csere" az üzemanyag és energiaforrások a feldolgozott termékek. A világpiaci olaj- és energiaforrások árának változása komplikációkat okozott a kölcsönös kapcsolatok folyamatában.
1971-ben elfogadták a szocialista gazdasági integráció átfogó programját. Ez magában foglalta a nemzetközi munkamegosztást, a CMEA tagállamok gazdaságainak közeledését és a szocialista országok közötti kereskedelem bővítését. A magyarországi nemzetközi munkamegosztás tervével összhangban a GDR-hajógyártás és textilipari gépek fejlesztése során autóbusz-gyártás és gépjárműalkatrész-gyártás alakult ki.
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül több tucat államközi intézmény dolgozott a szocialista országok gazdasági integrációjának előmozdítása érdekében. A természeti erőforrások közös fejlesztése és az ipari vállalkozások építése a CMEA tagországok területén bővült. A közös építéshez szükséges pénzeszközök összpontosítására a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) került megszervezésre. A Szovjetunió technikai segítségnyújtásával Bulgáriában és az NDK-ban építettek atomerőműveket, a Duna vas- és acélipari munkálatokat Magyarországon felújították, és romániai gumiüzemet építettek.
A Szovjetunió diktatúrája, a Szovjetunió szovjet fejlesztési modelljének bevezetése az ATS-en a Kelet-Európa országaiban egyre növekvő elégedetlenséget okozott. A gazdasági integráció deformáló hatással volt gazdasága szerkezetére, akadályozta a menedzsment piaci mechanizmusát.
A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok feszültek maradtak. 1969 tavaszán fegyveres összecsapás történt a szovjet és a kínai katonai egységek között, az Ussuri határfolyó közelében. A konfliktus a Damansk-sziget miatt tört ki, amelynek területi hovatartozása nem volt egyértelműen meghatározva. Az esemény majdnem szovjet-kínai háborúvá változott. A Damansky-szigeten történt események után intézkedéseket hoztak a határ | Kínában. Új katonai körzeteket hoztak létre itt. A szovjet csapatok száma Mongóliában nőtt. Ez fokozott feszültséget eredményezett a Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatokban. Az 1970-es évek végén Kína elindította a NEP elvein alapuló gazdasági reformot. Eredményeit a szovjet vezetők tekintették a kapitalizmus helyreállításának.
A 70-es évek végén - a 80-as évek elején - megnőtt a Szovjetunió és szövetségesei közötti kapcsolatok ellentmondásai a Varsói Szerződésben. Kelet-Európa országaiban fokozódott a vágy, hogy mentesítsék magukat a Szovjetunió részéről a gyámságtól, és elérjék a hazai és külpolitikai végrehajtás függetlenségét.
Az 1970-es évek végére a Szovjetunió több mint 130 állam diplomáciai kapcsolata volt. Közülük csaknem fele fejlődő országok voltak. A Szovjetunió jelentős gazdasági, tudományos és technikai segítséget nyújtott számukra, kedvezményes kölcsönöket biztosítva, részt vett a nemzetgazdaság szakképzett személyzetének képzésében. A Szovjetunió pénzügyi és technikai támogatásával ipari és mezőgazdasági létesítmények épültek Délkelet-Ázsia és Afrika országaiban.
A LI uralkodás végén. Brezsnyev, a szovjet állam végül visszatért a szocialista rendszer megerősítéséhez és a Nyugattal való összecsapáshoz.
A jelen témakör minden témája:
ISMERTETÉS 1. AZ ÚJ ÁLLAPOT INNOVÁCIÓJA. NORMÁL ELMÉLET
Miután elfoglalta a gazdasági központok helyzetét, az ősi orosz városok fokozatosan politikai központokká alakultak. Ennek köszönhetően hozzájárult az agrárkerület megszakadása. Vidéki közösségek, зач
2. KÉRDÉS A SZÖVETSÉGI MEGOSZLÁS JELLEMZŐI RUSSIA-BAN. A KÜLFÖLDI HÁTTÉRKÉSZÜLÉK ELLENI KÜZDELEM. OROSZORSZÁG ÉS ORDA
Az idősebb szolgálat és a nagy hercegi hatalomért való küzdelem végül aláásta a régi orosz állam egységét. A végtelen viszály és a polovtsi fenyegetés megnehezítette a bolgár és bizánci kereskedelmi kapcsolatokat
2. kérdés: A moszkvai állam IV. Iván alatt.
BEVEZETÉS Az előadás a 14. században kezdődő és a 16. század elején lezajlott moszkvai állam megalakulásának szentelt. Ebben az időben a politikus felszámolásra került
KÉRDÉS 2. MOSZKOS ÁLLAM IVAN IV
1533-ban Vaszilij III halt meg, és a trón elhaladt hároméves fiához - IV. IV. Kedvező körülmények merültek fel a fiúi befolyás erősítése érdekében. Az első öt évben nevében
KÉRDÉS 2. A RUSSIA BELSŐ ÉS KÜLSŐ POLITIKA A 20-70-es években. XVII század
A problémás idő az új Romanov-dinasztia jóváhagyásával fejeződött be a moszkvai állam trónján. Mikhail Fedorovics Romanovot 1613-ban a Zemsky Sobor cárjává választották. Az új jogok első feladata
KÉRDÉS 2. PETER REFORMOK: CÉLKITŰZÉSEK, JELLEMZŐK, EREDMÉNYEK
Alekszej Mikhailovics halála után a trón eljuttatta legidősebb fia, Fjodor Alekszejevicshez (1676 - 1682). Rövid uralkodása nem hagyott nyomot a történelemben. Az egyetlen előny
2. KÉRDÉS: "LIGHTEDED ABSOLUTISM" CATHERINE II
Nagy II. Katalin (1762-1796) 33 éves korában belépett az orosz trónra, és a XVIII. Század szinte egész második felében uralkodott, amely Katerina korszakaként vagy Ekate korszakaként ismert
2. kérdés: I. Sándor és Nicholas I. hazai politikája
BEVEZETÉS A hetedik előadás a 19. század első felében Oroszország történelmének szentelt. Két olyan kérdést tartalmaz, amelyek Oroszország idegen és belföldi politikáit tárják fel az időszak során
KÉRDÉS 1. A VILÁGFEJLESZTÉS ÉS AZ ORSÁGI POLITIKA A XIX. SZÁZADI ELSŐ FÉLÉBEN
A XIX. Század első felében. Oroszországnak jelentős lehetőségei voltak külpolitikai feladatainak hatékony megoldására. Az orosz diplomáciai szolgálat egyértelműen meg volt határozva, intelligencia - elágazva
KÉRDÉS 2. ALEXANDER I. ÉS NICHOLAS I. BELSŐ POLITIKA
Pál halála visszaállította a kényes egyensúlyt az autokrácia és a nemesség között. Alexander I. császár, aki a királyi trónra lépett, a nemességgel kellett számolnia. P
KÉRDÉS 2. ALEXANDER BELSŐ POLITIKA III. GAZDASÁGI REFORMOK S.Yu. Witt
II. Sándor meggyilkolása után III. Sándor fia lett a király. Megdöbbentette apja gyilkossága, az új császár megtagadta a reformok végrehajtását, és visszatért a konzervatív politikába
Kérdés Oroszország és a világ közössége a XX. Század kezdetén
1894-ben II. Miklós zarándulás felment a trónra. Rendeltetése lett volna az utolsó orosz császár lett. Nem volt erős karaktere, sem nyilvános kilátása. Nagy hatással volt rá
KÖVETKEZTETÉSEK 1 KÉRDÉSRE
Oroszország belépése az első világháborúba 1914-ben nagy patriotikus felkelést okozott. Egy ideig az ellenzéki felszólalások leálltak, szinte minden fél (kivéve a bolsevikokat) támogatta a jogot
KÉRDÉS. A VILÁGFEJLESZTÉS MEGSZEGÉSEI. A SZÁMÚ KÜLFÖLDI POLITIKA AZ INTERGOVERN ÉVBEN
A Szovjetunió külpolitikája a 20-30-as években. számos jellemzőt különböztek meg. Az első világháború vége (Versailles-i békeszerződés 1919-ben), a polgárháború és a külföldi beavatkozás
Az 1920-as évek végén és az 1930-as évek gazdasági átalakulásai radikálisan megváltoztatták a népesség szerkezetét.
A vidéki lakosok 7% -a dolgozott állami mezőgazdasági vállalkozásoknál - az állami gazdaságokban és az MTS-ben. Az intenzív ipari konstrukció új városok születését eredményezte. A városi szám
Kérdés: A Nagy Honvédő Háború: okok, eredmények és leckék.
1941-ben a második világháború új szakaszba lépett. Ebben az időben a fasiszta Németország és szövetségesei gyakorlatilag egész Európát lefoglalták. A lengyel államiság megsemmisítésével kapcsolatban,
KÉRDÉS 1. A SZEKTOR KÜLFÖLDI POLITIKÁJA ÉS A VILÁGFEJLESZTÉS SPECIÁLISAI AZ 50-60.
A Szovjetunió külpolitikáját a Hruscsov "felolvasztásának" kezdeti idõszakában egy feszült nemzetközi helyzet és a nyugati országokkal való szembeszállt viszonyok között folytatták. Kezdettől fogva
KÖVETKEZTETÉSEK 1 KÉRDÉSRE.
A Szovjetunió külpolitikájában jelentős változások történtek az 1950-es és 1960-as években, ami lehetővé tette a nemzetközi feszültség jelentős meggyengítését. A nyugati országokkal való összecsapás kezdete óta ez a politika
KÖVETKEZTETÉSEK 1 KÉRDÉSRE
A Szovjetunió külpolitikája a háború utáni években elsősorban az ország erős biztonsági rendszerének kialakulásának problémájával függ össze. A háború utáni Európa két vízre oszlott
KÉRDÉS 1. RUSSIA KÜLFÖLDI POLITIKA ÉS A VILÁG KÖZÖSSÉGE A 90. ÉVBEN
A Szovjetunió összeomlása és a Független Államok Közössége (CIS) kihirdetése után az Orosz Föderáció a Szovjetunió utódjaként a nemzetközi színtéren,
KÖVETKEZTETÉSEK 1 KÉRDÉSRE
Moszkva nemzetközi befolyásának megőrzésének lehetősége egyre inkább összefügg azzal a lehetőséggel, hogy nem Washington, hanem az egyesült Európa és az iparilag fejlett