Ionizáló sugárzás és sugárbiztonság - életbiztonság -
Az ionizáló sugárzás típusai és hatásuk az élő szervezetre. XXI század nélkül elképzelhetetlen a modern és folyamatosan javítja a nukleáris fegyverek szétszórva a világ legnagyobb nukleáris létesítmények és a sok bonyolult ipari felszerelés használni egy folyamat különböző radioaktív anyagokat. Mindez előre a megjelenést, majd növelje az intenzitást a negatív környezeti hatások, így az ionizáló sugárzás jelentős fenyegetést jelent az emberi életre és igénylő robusztus intézkedéseket annak érdekében sugárzás a munkavállalók és a nyilvánosság számára.
Az ionizáló sugárzás a radioaktivitással kapcsolatos jelenség. A radioaktivitás az egyes elemek magjainak spontán átalakulása másokban, az ionizáló sugárzás kibocsátása mellett.
Attól függően, hogy a felezési különböztetni a rövid életű izotópok felezési ideje a becslések szerint a másodperc töredéke alatt, percek, órák, napok és hosszú élettartamú izotópok felezési amelynek néhány hónaptól több milliárd éves.
Amikor az ionizáló sugárzás kölcsönhatásba kerül az anyaggal, a közeg atomjai ionizálódnak. Viszonylag nagy tömeggel és töltéssel rendelkezik, az a-részecskék alacsony ionizáló képességgel rendelkeznek: a levegőben való futásuk hossza 2,5 cm, biológiai szövetben 31 μm, alumíniumban 16 μm. Ugyanakkor a biológiai szövet magas fajlagos ionizációs sűrűsége az a-részecskékre jellemző. A P-részecskék esetében a levegő átlagos szabad útja 17,8 m, vízben 2,6 cm, alumíniumban pedig 9,8 mm. A P-részecskék által termelt fajlagos ionizációs sűrűség körülbelül 1000-szer kisebb, mint az ugyanazon energia a-részecskéié. A röntgensugár és az y-sugárzás nagy áteresztőképességgel rendelkezik, és a levegő átlagos szabad útja több száz métert ér el.
1 A felezési idő az az idő, amely alatt egy adott radioaktív izotóp bomlása minden atomjának fele.
A biológiai tárgyak között ionizáló sugárzás hatására kialakuló sugárzavarok mértéke, mélysége és alakja elsősorban az abszorbeált sugárzási energia mennyiségétől függ. Ennek az indexnek a jellemzésére az elnyelt dózis fogalmát, vagyis a besugárzott anyag egységtömegére felvett sugárzás energiáját alkalmazzuk.
Jellemzésére hatásának dózisú ionizáció levegőben, egy úgynevezett X-ray besugárzási dózis és a sugárzás, kifejezve a teljes elektromos töltése azonos előjelű ionok kialakított egységnyi térfogatú levegő az elektron egyensúlyi körülmények között.
A sugárzás abszorbeált és expozíciós dózisait, amelyeket egy adott időegységre utalnak, az elnyelt és az expozíciós dózisok erejének nevezik.
Az ionizáló sugárzás biológiai hatásának értékelésére az abszorbeált dózis mellett a biológiai ekvivalens dózis fogalmát is alkalmazzák.
INGYENES domain! A legjobb hosting az AGAVA-tól >>> Itt