Balagan városi kultúra és folklór xviii-xix cc
Yurkov S. Ye, a groteszk: az orosz kultúra antipódjai
A városi folklór szorosan kapcsolódó valós kultúra, amelyre a XVIII. szintén a fejlesztés kiindulópontjává vált (1830-ra az országban mintegy 1700 vásárt tartottak). Fair felidézi a nemzeti ünnep a lélek egy szeretett Karnevál, saját helyet tartalmaz éttermek, sörözők, szórakoztató központok, hogy találja meg a helyét, a kereskedők és a tétlen ember, csavargók, tolvajok, koldusok. Az orosz ünnepség sajátosságait bemutató kutató N.A. Kibaszott írja: „Bizonyos mértékig ünnepi időt a féktelen mulatozás és jókedv az ortodox civilizáció leküzdésében, de csak rövid ideig, merev, attól függően, hogy a sors azonosított a keresztény világ az isteni gondviselés. Ez azt jelenti, hogy valahol a háttérben ünnepi szórakozást folytatódik hatása független az emberi irracionális erők, sorsa <.>. az orosz személy ünnepi magatartása a szokásos zsarolásával olyan világ, amely ellentétben áll a mindennapi életével
---------------------------
viselkedés. És ez az ellentét egy mitológiai alapon, más szóval, hogy szükség van a Freud, Eros kifejezés elemeinek érvényes, amely a problémáink szimbolizálja a szórakozás és a mulatozás, a másik oldala, hogy az igényeinek Thanatos. A fülke nyomozói által rögzített módon a nép nevetséges eleme magában foglalja a náttológiai elemet. „4
Fair a fő eszköze a végrehajtás a városi népi kultúra, a lényeg a vásári látvány játszott bohózat. Sátoros hagyományosan végzett a területen átmenetileg egyre „szent” hely, illetve a többi tereit (az első stand-ben nyílt Moszkvában 1765-ben ingyen, ami együtt járt a telepítés a hatalom, hogy legalizálják a városi népi fesztiválok, azzal a céllal, hogy egyensúlyt a jogot arra, hogy képviselői minden osztály ). Circus megszemélyesített központjában ünnepi szórakozást és átfogó megtestesítője sokféle művészeti színház, pantomim, bohóckodás, és így tovább. Az összetett nevetséges elvileg és általában a Fair látvány - jellemzően groteszk: csatlakoztassa egy jelenség (legalábbis helyileg) ismert, megszokott és szokatlan, egzotikus (ez utóbbi gyakran úgy érik el a nyílt csalás és csalás). Ennek eredményeként, pofátlan mix az ő és mások kialakítva egy oximoron kombináció típus látható a felirat: „orosz színházi tablót, tánc és trükkök kínai Su-chu orosz deolekte összes kínai házsártos.” 5
Váratlan és egzotikus természetes preferenciát kaptak. Óriás, szatirikus, szakállas nők, Lilliputians, női halak bizonyultak. Szentpétervár fülkéiben az 1870-90-es években. a kijelzőn mutatott borjú két fejjel, egy múmia „az egyiptomi király, a fáraó,” a vad a sziget Ceylon, felfalja az élő galamb, egy ember, aki iszik egy pohár kerozin és snack, „hölgy-pók”, „leány-sziréna” a
------------------------
6 Leifert A.V. Fülkék. - Pg. 1922. - 63. o.
7 Qu. on: Ibid. - 8.
150
Valójában a cirkusz (a perzsa „Balakhani.” - felső, erkély 9) - a teljesítmény, színpadi történést. Tény, hogy a történet csak a tervek, és nem volt különleges jelentősége, csak meg kell feleljen a teljes valós hangulatát nyugtalanság, zavartság fogalmak, zavarok. Maga a rendellenesség volt a "rendezett" szerkezet, amely szerint a tisztességes életet szervezték. „Dühös lépést”, „géppuska lövés akrobatika”, „elemei az abszurd” - ezek kivonatainak sajtó közleményeket arlikinady brit testvérek Ganlon-Lee, a hangszórók a fészerben a Champ de Mars Szentpéterváron a 1875- 1877 kétéves. 10
Összetételében hasonló, és kiderült, bábjáték Petruska, aki egyben állandó kísérője a valós az 1840-es évek. Az egyszerűség és primitivizmus ellenére a "vígjáték" állandó sikert aratott. Teljes alogisms, képtelenségek értelmetlen zaj, ez inspirálta a közönség szereti, és hogy a fő karakter a teendők rendelkezik a személyiségét, megtestesítve a magasabb rendű - Quarterly rendőrség, katonai parancsnok, egy orvos, azaz megsértette a hivatalosan elfogadott rendet.
Ez egy nevetséges monológ "semmi", a legfontosabb a folytonossága, hiszen az egységet megtartó monológ folyamat megszüntetése, az anti-világ háttérképeinek egyesülése azonnal eltűnéséhez vezet és visszatér a nevetéstől az ápolásig és komolyságig. Az ostoba "elpusztítja a szavak jelentését és eltorzítja a külső formáját". "Megmutatja az abszurditást a szavak szerkezetében". megfordítja a szemantikus rendet káoszba. Ennek a problémának a megoldását megkönnyíti egy olyan rím, amely lehetővé teszi, hogy egy szót egyetlen, egymástól eltérő, távolról egymástól szemiotikus kódokból álló szavakra építsünk, de hasonlóak a hangzásban; a rím "eltéveszti" a szót, megszünteti a régi jelentéseket és új, szokatlanokat hoz létre. Ugyanakkor megjegyzi a szöveget, jelezve, hogy előttünk a világ semmis, bivaly. A komikus hatás elérésének eszköze. a rím morfológiai szimbiózist hoz létre, logikailag összeférhetetlen, szóösszetételeket generáló "szörnyeket" hoz létre. A rímelt folyó állandóan hiányos, a szöveg nyitottsága folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy új szavakkal kapcsolódjon hozzá.
Az első jobb szó rá - a nevetséges „nagyapja” vagy raeshnika Barkers. Az 1840-es évek után. nevetséges „nagyapja” válik talán a leglátványosabb és gyűlöletes figura, záró önmagára minden vásári helyet. Küldetése - vonzza a nyilvánosság is ígéretesnek mutatkozik mindenféle csodákat és érdekességek (a nélkülözhetetlen giperbolizirovaniem), folyamatos fecsegés a összeszerelt emberek. A külső kép a „nagyapja” jött létre, egy adott attribútumok: az öreg katona kabát, hosszú haj, a szakáll a kender, a nyak - ón órát a kezében egy kopott könyvet a hóna alatt - egy kötelező polushtof 12. között a színészek valós „nagyapja” jelentik a leginkább karnavalizirovannym karakter , a figyelem középpontja és a normák megsértése. Beszédeiben termel a szellem „túlzott”, „redundancia”: mindig egy kicsit „becsípett”, állandóan utal szenvedélye a bor és a falánkság, amely összehozza őt a festmények az ünnep, az anyagi bőség,
------------------------
11 Likhachev DS Panchenko A.M. Ponyrko N.V. Nevetés az ókori Oroszországban. - L. 1984. - 21. o.
12 Nekrylova A.F. Orosz nép. - 129. o.
152
ahogy az emberek tudatának tűnt. Tettei kényelmesek, rendetlenek; állandó mobilitás ad a vágy, hogy mind a „itt-ott”, tartalmazza az összes üdülési hely, töltse ki a nyüzsgés és a szórakozás. Hirtelen átmenetek a nevetéstől a túlzott komolyság vagy sír, aktív testbeszéd, gúnyos tömegből, és maga fecsegés álló áramot rímelő összetett szavak a néhány végtelen lánc - mindez célja az volt, destabilizálja a felfogás szabványok előkészítése a közönség kap semmilyen információt, bármennyire nevetséges vagy abszurd volt, nem tűnt fel. Érintett terület beszédek „nagyapja” igen korlátozott volt: eltúlzott, és csökken az élelmiszer és ital képek, fordított világban a dolgok, a túlzott káromkodás és a dicséret, megszokás, tréfás expozíció, csökkentett női karakter és biztató fenséges hang irányába elavult intézkedések (harc, lopás, megtévesztés stb.).
Az ünnepi tömeges népi ünnepségek alatt figyelemre méltó és szükséges (bár láthatatlan) figura a tolvaj alakja. A vásáron a tolvaj olyan, mint egy bolond a faluban, többet ad el, mint az elrabolt. A láthatatlan jelenlétének köszönhetően a szórakozás légköre különleges ízű. Ha az ünnepi tények kiszámíthatóak a "kiszámíthatatlanságuk" alatt, akkor a tolvaj valóban kiszámíthatatlan. Nem véletlen, hogy a "nagyapa", a joker a nyilvánossággal, folyamatosan megijeszti a "felett álló személyt", fokozva a benyomások általános intenzitását.
------------------------
13 szerk. Op. - 141.
153
Thief saját látvány szervezésében, ami egy zóna nagy érzelmi stressz, bizonyos „édes terror” a várakozást, ami történhet valami váratlan, pusztító a tervezett ünnepség. Az akaratán keresztül az egyetemes figyelem középpontja képes bármely tárgyról vagy kitalált karakterről az áldozat cselekedetének helyére elmozdulni. A valódi lopás esete egyfajta katarzis a másik nyilvánosság számára a tudatból, amit "nem elloptak tőle". Része a hatás sajátos skomorosheskomu látvány - érzetét szemlélődés a „tiltott”, amikor elvesztette szórakoztató „elavult” képregény bohóckodás eredményeként a legalizálása rendelkezései, kisajátított tolvaj. Az ünnepi játék szabálysértésének időtartamára megengedett a lopás a valóságos bűncselekménnyel, amely viszont egy nagyobb valóság árnyékáról tájékoztatja mindazt, ami történik. Ezért a farize "nagyapja" csak a varázsló másodlagos szerepe a tolvajhoz képest, ezek egymást kiegészítő karneváliak, akiknek a tolvaj az uralkodó. Ha a "nagyapám" komikus szellemet teremt, a "komoly" normát váltva, akkor a tolvaj komoly akciója révén képes "megfordítani" a "nagyapjának" képregényét, ezáltal hülye helyzetbe hozva. Az ilyen "címezhetőség visszafordíthatósága" - a nevetségestől a komolyig és fordítva - a legmegfelelőbb a rendellenesség légköréhez. káosz, és semmiképpen nem rontja el az ünnepeket, mint a tolvaj megfelelőségét.
Szerint Yu.M. Lotman, cirkusz, vásári képviselet eltér a színpadi komédia „Az a tudat, az engedékenység megsértése erkölcsi tiltások” komolytalan alá 14. Ez részben igaz, de ez nem az egyik legfontosabb tulajdonsága egy ilyen differenciálás. Ugyanaz a "nagyapám", aki "tiltott" témákat érint, "eszperantó beszéd" használatát igényelte, különben könnyen megtalálhatta magát a rendőrségen. Rašnik bemutatta "abszurd" képeket csak külön és külön díj ellenében. A fesztivál-ünnepek világát a mindennapi élettől elválasztó alapvető különbség a változatosság, a fényesség és a rendellenesség nagyon általános helyzete, amelyen belül az erkölcsi kiút
-----------------------------
normák - csak egy különleges eset. Nem csak erkölcsi, hanem minden lehetséges normát megsértett, amely hiperbolizációjában sokk és meglepetés rezonanciáját eredményezte, azaz ami a monotónia érzésének valódi antagonistája, a hétköznapi élet kimondhatatlansága, és arra volt hivatva, hogy elpusztítsa. Vásári „elbocsátás” és a „túlzott” nem csak a tapasztalat „az élet teljességének” is - „capture” élet, szabadság és a érzés, hogy holnap mindezt el fogja veszíteni. Az esetleges feleslegek azt mutatják, hogy nincs valami az élet egy másik területén, valami hiányzik a kártérítésben, amiért áll. Ezért - nem csak az ünnep ünnepek és mulatozás, szabadság „kín”, a kétségbeesés, a kereslet a „most”. Felismerve az ilyen érzelmek nyilvános vásári „kereskedők szemüveget” törekedett, hogy a lehető legnagyobb, így minden részlet ünnepi kép groteszk aránytúlzás. A tisztességes elem a megjelenések és a "kísértések" birodalma. A felesleges festéket képeket egy folyamatos „lenyomása”, és a ciklus a bal maga is csak „benyomást”, az az érzés, csúszó tárgyak felületén valóság érzékelik csak a „forma”, és így képes létrehozni észlelési válság”. Mozgás minden oldalról szédítő sebességgel, kiürített jelek <.> megfosztják a tárgya a lehetőségét tartjuk őket egy ismerős látómezőt és értelmezések csak tapintási érzetet a dolgok, valami hasonló a hallucinációk. „15. Ezért -. Befolyásolja zavar, üresség, vagy akár a depresszió, amely során és után látogatás a” látvány " "Túlzott", a maximális koncentráció a tükörképességnek a "valóságos igazság" kifejezését tükrözi. - ezt a tényt Jean Baudrillard látja „a tetőpont az árnyképe”, és ugyanabban az időben forrása irónia 16. sajátosságai tisztességes irónia van abban, hogy a helyzet „láthatóságát” megtévesztés nem kívánja elrejteni, hanem szándékosan kihangsúlyozta, szolgáló táptalaja létrehozása képregény fogadások és kompozíciók.
A nyilvános "szimulált" jelenségek szórakoztatásának folyamata során a vásárt önmagában - nem szimulákrumként használják. A tündér szórakozás "láthatóságot" hoz létre, de az a lényeges minősége, hogy megszünteti a szimuláció egészét.
--------------------------