Anatómiai topográfiai adatok az állatok nyakának ventrális régiójában
A nyak ventrális területét a gége, a légcső, a nyelőcső, a pajzsmirigy, valamint az őket körülvevő izmok és bundák képviselik. Mivel ezeknek a szerveknek a helyzete a nyak különböző területein változik, a nyaki ventrális régió operatív manipulációja nagyon változatos.
Hat réteget különböztetünk meg a ventrális régióban.
- A bőr vékony és mozgékony, jelentéktelen szubkután szövetréteggel, amely szorosan kapcsolódik a nyak bőr izomzatához.
- Felületi fül, dermális nyaki izom hosszirányú szálakkal.
- A brachiocephalicus izom (a nyaki oldali régióban) és a szegycsont-maxilláris izom (a nyak alsó részén). A kettő közötti szakadékot juguláris vályúnak nevezik.
- A brachio-lingual izom a hátsó és a középső részeken gyakorlatilag elválaszthatatlanul kötődik a brachiocephalicus izmokhoz. A nyak elülső harmadrészében és a parotis régióban szorosan összeolvad a szegycsont-hyoidizmokkal, de elválik a brachiocephalic-tól.
- Sterno-hyoid és sterno pajzsmirigy izmok található, az alsó része a nyak. A nyak oldaláról a visceralis fasce fedezi. Ezek az izmok körül, és a parietális réteg a zsigeri fascia, amely körülveszi a cranialis gége és a garat és a caudalis bordák és szegycsont fogantyú a bejáratnál a mellüregben.
- Maguk a nyak szervek, amelyek mindegyikét saját vonalai veszik körül. A jumperek egymáshoz kötődnek, és a zsigeri füles parietális levele, amely a nyak szerveként támogatja az összes zsebkendőt és egy általános hüvelyt.
A légcső ventrálisan helyezkedik el a hosszú nyaki izomtól. A gégétől a mellkasüreg bejáratáig nyakrésze nyúlik ki. A légcső alapja nem zárt tüskés gyűrű. A hátsó oldalon a gyűrűk végeit egy keresztirányú kötőszöveti ínszalag köti össze. A nyálkahártya lazán kapcsolódik a légcső alsó és oldalsó falához. A légcső, a nyelőcső és a neurovaszkuláris köteg feszültsége összekapcsolódik. A légcső nyakrésze nagyon mozgékony, különösen oldalirányban.
A légcső vérellátását a közönséges karotid artéria rövid tracheális ágai végzik, amelyek hosszanti íveket képeznek. A szegmensközi gyűrűs hajók összekötik a középvonalon a másik oldal ugyanazon ágai között.
A vagus ágai és a szimpatikus idegek innerválják a légcsövet.
A nyelőcső nyálkahártya nyílással kezdődik, amely a légcsőből háttal helyezkedik el. A IV. Szinten a nyaki csigolya balra tolódik, és a mellkasi üreg belépése előtt követi a légcső bal felső oldalsó szélét. A nyaki csigolya VII. Szintjén a nyelőcső ismét a daganattól a légcsőig helyezkedik el, és így behatol a mellkasi üregbe. Kint a nyelőcső nyakrészét adventitia borítja (kötőszöveti membrán), amely szorosan kapcsolódik az izomréteghez. A nyálkahártya sűrű, nyújtható, az izomréteghez laza szál; Nyugalmi helyzetben rendszerint hosszirányban összegyűjtik. A nyelőcső nyakrészét saját zászlója borítja. Mind a fal vastagsága, mind a nyelőcső lumen átmérője különbözik az osztálytól az osztályig. A bal oldali közönséges artéria, a bal tracheális nyirokcsomó, a vagosympathetic törzs és a visszatérő ideg a nyelőcsőhöz kapcsolódik.
A nyelőcső nyakrészét a közönséges karotid artéria és az agykoponya pajzsmirigy artéria rövid ágai kapják. A vagus, szimpatikus és glossopharyngealis idegek ága magába foglalja a nyelőcsövet.
A madaraknak megvastagodása a nyelőcső - golyva. A csirkékben és a galambokban a golyókat egy zsákos szubkután kiugrás képviseli: egyedülálló (csirkékben) és ikrek (galambokban). A libákban és a kacsákban a golyhó hosszanti kiterjedésűnek tűnik.
A juguli árkot a brachiocephalic (felső fal), a szegycsont-állcsont (alsó fal) és a váll-hyoid (az ereszcsatorna alsó része) alkotja.
A jugularis vein a jugular árokban helyezkedik el. A nyaki csigolya II. Szintjén a külső és belső mandzsetták fúziója alakul ki. A mellkasi üregbe való belépés előtt mindkét jugular veins egy kétértékű törzsbe bomlik, amely az elülső vena cava-ba áramlik. A külső nyaki vénák átmérője a töltésnél eléri a 3 cm-t, a szelepek a belső felületén helyezkednek el. Az első pár szelepek a külső és a belső állkapcsok csomópontjától 15 cm távolságra helyezkednek el; ez a IV cervicalis vertebra szintje. A véna helyén, szelepektől mentes, gyógyszert injektálnak, vért veszik abból. A jugularis vénát mindkét vékony vékonybél borítja, és elhalad a szegycsont-brachiocephalic izomtól. A tartály hátsó felületén a fóliák lapjaiban a véna felső belső éle elhalad a nyak bőrének idegjében.
A nyak ventrális régiójának vérellátását a közös karotid artéria (számos ágon keresztül) és a növekvő nyaki artéria valósítja meg.
A nyaki bőrt a nyaki idegek ventrális ágai idegesítik. A nyak bőr izomzata innerválja a nyak bőrének idegét, melyet az arc ideg nyaki ága és a 2. nyaki ideg ventrális ága alkot. A szegycsont-maxilláris izom innerválja a kiegészítő ideget. A mellkasi-hyoid, a szegycsont-pajzsmirigy és a brachio-lingual izmok idegesítik a ventrális nyaki idegek ágait.
Ossza meg a kapcsolatot a barátaival