Ampermérők működtetése
Minden elektromos mérőműszer együtt működik más eszközökkel és elemekkel, amelyek egy bizonyos módon kapcsolódnak egy elektromos áramkörhöz. Ebben az esetben, ha az áramkör nem lett összeszerelve, a tápegység első csatlakoztatása kikapcsolhat egy vagy több eszközt. Ennek kapcsán a készülékkel való első munkavégzés első lépése - az áramköri összeállítás leginkább oda kell figyelni.
Mielőtt összeállítaná az áramkört, tanácsos megismerkedni az áramkörhöz tartozó eszközök műszaki jellemzőivel.
A műszerek, a reosztátok, a kapcsolók és az áramkör egyéb elemeinek elhelyezése vizuálisan kell, hogy legyen, és nem igényel különleges figyelmet. Ez megkönnyíti az üzemeltető munkáját és kiküszöböli a lehetséges hibákat. A könnyű olvasási eszközök esetében fontos, hogy egy feltűnő helyen helyezkedjenek el. Az eszközök elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy közelükben ne legyen olyan erős mágneses mezővel rendelkező készülék (erőteljes motor, transzformátor, elektromágnes, stb.). A változó mágneses mezők demagnetizálhatják a készülék mágnesét, aminek következtében a készülék kalibrálása megsérül, és hibája meghaladja a megengedett határokat. Így az eszköz ténylegesen le lesz tiltva. Az állandó mágneses mezők torzíthatják a mérési eredményt.
A műszerek közötti távolságnak legalább 25 cm-nek kell lennie, és emlékeztetni kell arra, hogy a műszerek az alapvető hibában lévő értékeket megváltoztathatják a közelébe helyezett műszer hatása alatt.
A sémaszerkezetben a következő lépés az elemek összekapcsolása a sémában és a sémaellenőrzésben. Az áramkör összeszerelésének mindig bizonyos sorrendben kell történnie, például egy pozitív forráskapcsolatból indulva, és negatív forráskapcsolattal kell végződnie. Ebben az esetben kezdetben ajánlott az aktuális (szekvenciális), majd potenciális (párhuzamos) áramkörök összegyűjtése.
Javasolt az áramkörök fordított sorrendben történő ellenőrzése. Miután az áramkör összeszerelt és tesztelt, szükséges, hogy az eszköz kezeli, és karokat az eredeti helyzetükbe: kapcsolók ampermérő intézkedés határok fektetni a maximális mérési határ, reosztát tollat fog biztosítani a minimális aktuális pozíció a dolgozó áramkört.
Összegzésként ajánlott ellenőrizni az érintkezők megbízhatóságát, majd szétszerelni az eszközöket, csatlakoztatni a tápfeszültséget a világítótestekhez (könnyű olvasóeszközökkel), és állítsa a műszer mutatóit nulla értékre.
A műszerrel történő munkavégzés során a mérési határértéket úgy kell megválasztani, hogy lehetőség szerint a műszer mutatója a mérleg második felében legyen. Ebben az esetben a mérés relatív hibája kisebb lesz, minél közelebb van a mutató a skála végéhez. Ez a következőképpen magyarázható. A műszer pontosságát csökkentett hiba jellemzi, ami megegyezik az abszolút hiba és a mérés felső határának arányával. Így a skála elején és végén egyenlő abszolút hiba esetén a skála kezdetének és végének hibája ugyanaz lesz, de a skála elején lévő relatív hiba nagyobb lesz, mint a skála végén. Tegyük fel, hogy a 150 A mérési határértékkel rendelkező ampermérő nyíl a 120A-nak megfelelő méretarányban van, és a feszültség tényleges értéke 120,6 A.
Akkor az abszolút hiba:
# 916; A = A - Ad = 120,0 - 120,6 = - 0,6 A
A definiálással kapcsolatos hiba a következő lesz:
A relatív hiba ebben a pontban:
Most képzeljük el, hogy ugyanaz az eszköz mért 10,0 A feszültséget, míg a feszültség tényleges értéke 10,6 A, akkor az abszolút hiba:
# 916; A = 10,0 - 10,6 = - 0,6 A
A műszer csökkent hibája ebben a pontban:
A relatív hiba ekkor lesz:
Így kiderül, hogy az eszköz mindkét pontban előforduló hibája azonos és 0,4% -ot, a relatív hiba pedig 120 A-os skála pontjánál 0,5% -kal, a 10A pont pedig 6% -kal egyenlő. A kísérletező számára ebben az esetben a relatív hiba érdekes.
Ezért ajánlott a mérleg utolsó harmadát használni a mérés során, amikor csak lehetséges.
A munka végén a záróelemekkel ellátott eszközöket le kell zárni.
A készülékeket száraz és tiszta helyiségekben vagy dobozokban kell tárolni.
A tárolt helyiségben lévő levegő nem tartalmazhat korrózióval járó káros szennyeződéseket.
Nagy távolságra történő szállítás esetén a GOST 9181-59 "Elektromos mérőműszerek követelményeinek megfelelően csomagolják. A csomagolásra vonatkozó követelmények.
Legalább 6 havonta egyszer ajánlott ellenőrizni az eszközök állapotát azáltal, hogy megvizsgálja és ellenőrzi azokat szabványos műszerekkel. Két éven belül, és minden javítás után az eszközöket az Állami Ellenőrzés és Branding szolgáltatásnak kell bemutatni a Szabványügyi, Méréstechnikai és Mérőberendezések Bizottságának helyi fiókjában.
A modern elektromos mérőműszer mechanizmusa tucatnyi apró és törékeny részből áll. A mérőműszer összeszerelésére és szétszerelésére irányuló műveletek bizonyos speciális technikákat igényelnek.
A készülék javítása előtt feltétlenül meg kell állapítani, hogy mi a hibája.
A készülék mechanikus és elektromos üzemzavarokat okozhat, amelyek a készüléket használhatatlanná tehetik:
- jelentős súrlódás a tartókban;
- gyenge vonalvezetés;
- a keret tekercselésének részleges tekercselése;
- Egyes áramköri tekercsek töröttek vagy "égnek";
- a készülék demagnetizált mágneses rendszere;
- a készülék rossz egyensúlyba hozása;
- a készülék mozgó része erősen szennyezett vasalommal;
- rossz kapcsolatok a készülék kapcsolójában vagy elektromos áramkörében;
- a műszer nyílja megérinti a készülék méretét vagy üvegét;
- a mérőszerkezet mozgatható része leesik a tartóból;
- szakadt vagy égetett egy nagy áramterjedéssel;
- a csavarvonalos rugót el nem oldották;
- a keret masztirozása a mágneses rendszer légrésében;
- a készülék keret vázának megszakítása vagy rövidzárlata;
- a készülék kapcsoló mechanikai hibái;