Hegel filozófiája alapelvek és ötletek

Hegel filozófiája: hasonlóságok és különbségek

A nagy Kant tanításához hasonlóan az emberiség szabadságának eszméit is támogatja, tiszteletben tartja a törvény és rend fogalmát, miközben az állam a társadalom racionális irányítását végzi. Ez a két híres ember egyesítik az erőszak és a rabszolgaság, a társadalmi önkényesség és a feudális elnyomás éles ellenszenvét. Ilyen világkép alakult ki Descartes racionalizmusának, Schelling tanításainak, valamint Diderot materializmusának hatása alatt. Néhány koncepció vált a meghatározó alapja, amelyre a német klasszikus filozófiát felruházzák. Hegel különbözött a többi gondolkodótól, mivel nem próbált meg elmélkedni a filozófiai gondolkodáson keresztül a természetben és a társadalomban fellépő jelenségek és folyamatok során. Éppen ellenkezőleg, mindent, amit a gondolkodás tiszta képének tekint. E tanítás szerint Isten csak egy gondolkodó elme, amely tökéletességet ért el, de amely nem alárendeli más objektumok világnézetét. A filozófia alapja az volt, hogy megismertesse magát, míg a természet és a környezõ világ csak a dialektikus valóság fedezékének tûnt.

Hegel dialektikus filozófiája

Markáns elérését a német filozófia, mert ez a híres tudós bemutatta a történelmi, természeti és szellemi világot, mint amelyek olyan folyamat, amely állandó mozgásban van, a változás és az átalakulás, valamint javítása és fejlesztése. Ráadásul Hegel megpróbálta megérteni egymás közötti kölcsönös kapcsolatok természetét. Ez lehetővé tette a dialektikus világkép szisztematikus formába juttatását, amely az azonos névvizsgáló módszer alapját képezte.

A dialektikus gondolkodás elvei

Hegel filozófiája rendszeres átmenet az absztrakttól a betonig. Ez a folyamat a tudás legfőbb módja a készségek fejlesztésével és a tudás elmélyítésével. Mindez kombinálja a közös és speciális tanítást.

A szisztémás elv lehetővé teszi számunkra, hogy a környező világot egységes integrált struktúrává tekintjük, amelynek összetevői szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így a fejlődés az egész rendszerben egyszerre következik be, és nem külön részeiben. Az elemek egymással való megfelelése fontos tényező, amely nemcsak egy adott elem fejlődését, hanem a rendszer egészének javulásának mértékét is meghatározza. Hegel filozófiája magában foglalja a historicizmus elvét is, ami azt jelenti, hogy a megismerés minden tárgya a rendszer változásának eredménye. Az ellentmondások ebben az esetben az adott jelenség vagy folyamat fejlődésének okai formájában jelentkeznek.

A Hegel filozófiáját a következő fogalmak jellemzik:

1. Az egyetemesség a tudás kezdeti és végső pontja.

2. A szubjektív, objektív és abszolút szellem, mint az abszolút elképzelés elutasítása.

3. A negáció tagadása: az új változás folytonossága a régi befolyás alatt.

4. A hármas (tézis, ellentét és szintézis), mint minden fejlesztési folyamat univerzális ábrázolása.

Kapcsolódó cikkek

előző ◈ a következő