A városi kórház felépítése
Az egységes kórház vezetője a főorvos. Ő rendelkezik az orvosi, a poliklinikai és az adminisztratív-gazdasági részleg képviselőivel. A kórház felépítése magában foglalja a felvételi osztályot, a differenciáldiagnózis osztályát, az orvosi diagnosztikai részlegeket (terápiás, sebészeti, neurológiai, fizioterápiás, laboratóriumi és diagnosztikai stb.). Szakosodott osztályok és kamarák is beletartoznak.
Rendszerint az orvosi rendelők, a poliklinikák, az orvosi rendelők és a kórházon kívüli egyéb intézetek irányába mutató betegek kórházakba kerülnek, és a sürgősségi segélyt vészhelyzetben szállítják és irányítják. A betegek egy része (legfeljebb 5%) a "gravitáció" kórházba kerül, vagyis a felvételi osztályhoz fordulnak, amely szükség esetén kórházba kerül. Kórházi kezeléskor a klinikai orvosok speciális dokumentumokat állítanak össze (a tervezett kórházi átadásra való utalás, ami jelzi, hogy szükség van a betegen végzett vizsgálatokra és az ambuláns vizsgálati adatokra).
Egy kórházi klinikán végzett pénzügyi számításoknál az irányítás elszámolása és érvényessége rendkívül fontos minden kórházi esetnél. Az olyan egyetemek és kutatóintézetek klinikáin, ahol a kutatómunkát végzik, a kórházi ellátást a szükséges számú szakember kiválasztásával kell elvégezni. E célból a kiválasztási bizottságok dolgoznak. Számos városban a kórházi munkaközpontok (irodák).
A városi kórház (amely nem rendelkezik poliklinikával) a következőket tartalmazza:
- kórházi szakképzett orvosi és megelőző ellátás nyújtása az állami garanciák programja keretében, a lakosság ingyenes orvosi segítségnyújtással, valamint önkéntes biztosítási programok révén;
- a megelőzésre, diagnózisra és kezelésre vonatkozó modern módszerek bevezetése az egészségügyi gyakorlatba az orvostudomány és a technológia eredményei alapján, valamint az egyéb egészségügyi létesítmények legjobb gyakorlatai alapján;
- az intézmény szervezeti formáinak és módszereinek fejlesztése és javítása, az orvosi és megelőző ellátás minőségének javítása.
A vevőegység központi és decentralizált lehet. A felvételi osztályon diagnózist hoznak létre, és a kórházi ellátás érvényességének kérdéséről döntenek. A hibákat az okok megjelölésével rögzítik. Regisztrálják azokat, akik belépnek és elhagyták a kórházat, kitöltötik a kórelőzmény útlevelét, és járóbeteg-kártyával vagy kivonattal együtt továbbítják az osztálynak. A sürgősségi teremnek mindent meg kell adnia, amellyel sürgős segítségre van szüksége sokk vagy mérgezés esetén. A fogadó személyzet tájékoztatja a kórházba bejutó betegeket a nozokomiális fertőzések megelőzése érdekében.
A sürgősségi helyiségben diagnosztikai helyiségeket kell biztosítani a lázas betegek válogatására és izolálására. A gyermekek el vannak különítve a dobozokban. A fertőző kórházakban vagy fertőző részlegekben külön bejárattal és kijárattal ellátott külön dobozok vannak elhelyezve. Különbséggel ellátott elkülönítő kamrák lehetnek a betegek számára. Az intenzív járványos helyzet idején az osztály karanténhoz vezet.
A fejlett külföldi országokban az ágyhálózat kialakításának fő elve magas szintű specializáció, célzott felszerelés és intenzív használat.
A külföldi országokban alapvetően négyszintű fekvőbeteg-ellátási rendszert alakított ki:
1) intenzív (reanimációs) ágyak;
2) általános használatú ágyak;
3) krónikus betegek kezelésére és rehabilitációjára szolgáló ágyak;
4) ápolási ágyak, hospice.
Az intenzív ágyakat súlyos és sürgős betegek kezelésére használják. Az ágyak megfelelően felszereltek és magasan szakosodtak. Az átlagos tartózkodás 1-3 nap.
A hazai fekvőbeteg ellátás többszintű rendszere megszervezésére javasoljuk intenzív ágyak, általános célú kezelés, krónikus betegek kezelését és rehabilitációs kezelést 70-80 ágyon 10 000 lakosra vonatkoztatva.
Az ágyak kapacitása (% -ban): intenzív ágyak 10% -ra, általános célú - 60%, utógondozás - 20%, hosszú távú tartózkodás - 10%.
Az ápolói ágyak és hospice-k szükségessége 10000 lakosra vonatkoztatva legalább 30.
Oldal generálása: 0.007 mp.