A jogrendszer és a jogrendszer a koncepció és a jogrendszer fő jellemzői
A jogrendszer fogalma és főbb jellemzői. A jogrendet objektíve a nyilvánosság, a belsõ jogstruktúra szabja meg, az államban hatályos jogi normák egységességében és következetességében, a jog szétválasztásában pedig viszonylag független részekre - normákra, intézményekre és jogágakra.
A jogrendszer főbb jellemzői:
• Objektivitás (a jogot nem a politikai hatóságok akaratja alkotja, hanem a társadalmi kapcsolatok törvényes fejlesztése során alakul ki);
• tükrözi a társadalmi kapcsolatok jelenlegi szintjét, a jogi kultúrát;
• a jogrendszer változatos jogi jelenség, amely nem ugyanazt a tartalmat és tartalmat foglalja magában, hanem szervesen egymással összefüggő szerkezeti elemeket (jogi normákat, intézményeket és jogi ágakat);
• a jogrendet az általa alkotó normák egységessége és összekapcsolása jellemzi;
• más nagyobb és összetettebb rendszerek része: a nemzeti jogrendszer és a nemzetközi jog rendszere.
Iparágak és alágazatok. A jogi ágazat különálló jogi normák egy csoportja, amely a minőségi szempontból homogén társadalmi kapcsolatok csoportját szabályozza.
Minden jogi ágazat különbözik a jogi szabályozás tárgyától és módjától függően. A jogi szabályozás tárgya a törvény által szabályozott, közönségkapcsolatok homogén csoportjai. A törvény által befolyásolt társadalmi kapcsolatok szférái változatosak és különböznek egymástól (tulajdon, irányítás stb.). A jogi szabályozás tárgyát képező kritérium alapján mintegy 30 jogalappal lehet azonosítani. A jogi szabályozás módszere általános szabályként a társadalmi kapcsolatok bizonyos területeinek befolyásolására szolgáló módszer (vagy módszerek kombinációja): imperatív - normák-tilalmak (büntetőjogi, közigazgatási, pénzügyi jog); diszpiatív - lehetővé teszi a tantárgyak számára a törvényen belüli magatartás (polgári jog) megválasztását. A meggyőzés és a kényszer minden törvényben benne rejlik. A módszereket a jogi szabályozás tárgya határozza meg. sokféle társadalmi kapcsolatot.
A fenti okokból (a témáról és a módszerről) tekintjük a legfontosabb jogágak osztályozását.
A közjog az állam érdekeit, vagy: az állam és a politikai rendszer támogatását és védelmét szolgáló törvényszéki halmaz, amely a nyilvánosság (meglévő alkotmányos, büntetőjogi, közigazgatási és egyéb jogalanyok) megsértéséért felelős.
A magánjog az, ami az egyének érdekeit szolgálja, vagy: olyan jogágak, amelyek kifejezik és védik az egyének magánérdekeit (polgári, vállalkozói, családi, szabadalmi, biztosítási, munkajogi stb.).
Az anyagi jogágak közvetlenül szabályozzák a társadalmi kapcsolatokat: rögzítik az állami rendszert, az állami szervek helyzetét és struktúráját, meghatározzák a polgárok és szervezetek jogát és kötelességeit.
Az eljárási fióktelepek meghatározzák az anyagi jogi normák végrehajtásának eljárását, és abból származnak (polgári eljárási, büntetőjogi eljárás, közigazgatási eljárás, választottbírósági eljárás és alkotmányos eljárás).
Az alapvető (legfontosabb) jogágak kiterjednek a jogi valóság valamennyi tárgyára (alkotmányos, büntető, közigazgatási stb.). A speciális (speciális) jogalanyok a társadalmi élet viszonylag keskeny, specifikus formáit szabályozzák meghatározott témák (munka, család, föld, pénzügy, üzleti, környezetvédelmi stb.) Vonatkozásában. A komplex jogágak szabályozzák a kapcsolatokat minden egyes tevékenységi körben, ugyanakkor a különböző ágazatokhoz kapcsolódó jogokat (mezőgazdasági, kereskedelmi, ökológiai, stb.).
Minden jogágnak sajátos sajátosságai és jellemzői vannak, az általa reflektált és szabályozott társadalmi kapcsolatoktól függően. Az egyes jogterületeken belül kiemelik az úgynevezett alágazatokat - olyan speciális jogi normákat és intézményeket, amelyek a társadalmi kapcsolatok meghatározott területének szabályozására irányulnak.
Intézmények és jogi intézmények. A jogi ágazat keretein belül a jogi normákat meghatározott blokkokba csoportosítják - intézmények és jogi alintézmények.
A Jogtudományi Intézet viszonylag különálló jogi normák egy csoportja, amely a jog területén a társadalmi kapcsolatok minőségi szempontból homogén csoportját szabályozza. A jogi intézményt bizonyos kötelező jellemzők jelenléte jellemzi: a társadalmi kapcsolatok szabályozott szférájának homogenitása; önellátó jogi szabályozás tárgya; egyetlen funkció;
olyan normák jelenléte, amelyek hasonlóan szabályozzák ezt a kapcsolatot; a normák jogi egysége stb.
A jogalanyok egyszerűek vagy ágazati jellegűek, egy jogi ágazat normáiból (például polgári jogi zálogjog intézménye, polgári jogi szerződés intézménye, közigazgatási jogigazgatási intézményi intézmény stb.) És összetett vagy összetett , amelyek magukban foglalják a különböző jogterületek részét képező normákat, de szabályozzák az egymással szorosan összefüggő családi kapcsolatokat (például a választójogot alkotmányos, közigazgatási, büntetőjog, az ingatlan intézménye szabályozza magában foglalja az alkotmányos, polgári, családi, igazgatási, büntetőjogi és egyéb jogi ágak normáit).
A jogrendszer és a jogrendszer összehangolása. A törvény nem létezik a törvényen kívül, amely legtágabb értelemben az államban létező, nemzetiségi normatív aktusok szerves egységének (kombinációjának) tekinthető, amely az adott ágazatokra oszlik.