Verseny a piac fejlődésének ösztönzéséért - a gazdasági elmélet absztraktja - botanikus vagyok

Otthon → Gazdasági teória

Leírás: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a verseny hogyan befolyásolja a piac fejlődését. A verseny a termelés stagnálása, a termelők gazdasági erejének és az állam egészének garanciája. Ezért a verseny témáját a lehető legjobban meg kell vizsgálni.
A kurzus célja:
hogy tisztázza a verseny fogalmát és lényegét, hogy meghatározza a típusát.
Annak megállapítása, hogy a verseny (pozitívan vagy negatívan) hogyan befolyásolja a gazdaságot és a termelőket a különböző piaci helyzetekben.
A verseny piaci fejlődésre gyakorolt ​​hatásának vizsgálata.

Az absztrakt 1 fájlt tartalmaz:

Verseny mint piacfejlesztés ösztönzése .doc

272,50 Kb | File microsoft Word nyitva

Lehetetlenné lehet tenni a versenyt a verseny fejlődésének ösztönzésére. - Technikai támogatás

Verseny mint piacfejlesztés ösztönzése .doc

Például A. Smith a versenyt természetesen úgy tekintette, hogy a gazdaság minden ágát átszeli és csak szubjektív okok miatt korlátozza. Bizonyította, hogy a nyereség arányának kiegyenlítésével a verseny a munka és a tőke optimális eloszlásához, a magán és a közérdek szabályozójához vezet. „... Ha elkészült a vállalkozás szabadságát, hiszen minden gyártó saját érdekeit, és hogy törekedjen a saját javára nem keletkezik a káosz és zűrzavar ... vezetésével egy láthatatlan kéz helyszínek törekvés a saját érdekeit, az emberek jólétet és haszon a társadalom egésze.” 2

D. Ricardo, a piac versenyszabályozásának árszabályozásával kapcsolatos ötletek kidolgozása során a tökéletes verseny leginkább kifogástalan elméleti modelljét építette fel, hosszú távon a piaci rendszer működésével. Ez a megközelítés lehetővé tette számunkra, hogy elkerüljük az "állami" szabályozással, a monopóliummal, a piac földrajzi jellemzőivel stb. Kapcsolatos "részleteket". amelyek hosszú távon nem döntő fontosságúak. 3

A tökéletes verseny modelljének kiegészítéseként jelentős jelentőségű eredmények, de az értéktörvény szempontjából K. Marx a Capital-ban javasolta. Véleménye szerint az iparágak közötti tőkemegfelelést szabályozó verseny hozzájárul a nyereséghányad tendenciájának csökkenéséhez, az átlagos hozam kialakulásához. 4

A neoklasszikus iskola pontosabban és teljes mértékben bemutatta a tökéletes verseny hatását az árrendszerre. A gazdaság a nyugati társadalom egyre központosított és ingyenes árszabályozás ebben a fejlődési szakaszban, a gyakorlatban alkalmazott, több mint valaha, a figyelem felkeltése és inspiráló sok híres közgazdász. Különösen jelentős ebben az értelemben az A. Marshall neoklasszikus fogalmának tekinthető. Építve az alapvető rendelkezéseinek a klasszikus, ő inkább következetesen és teljes mértékben a mechanizmus automatikusan létrehozott egyensúly a piacon segítségével tökéletes (tiszta) verseny és a törvények határhaszon és marginális termelékenységet. 5

Az E. Chemberlen által bevezetett "monopolisztikus verseny" fogalma a "tiszta verseny" fogalmának alternatívájaként vált. Azt állította, hogy a monopólium lényege az ajánlat feletti ellenőrzés, és ezáltal az ár, amelyet a versengő termékek felcserélhetőségének növelésével érnek el. a termék differenciálása. Úgy vélte, hogy jogosan beszélhetnének az összes eladó helyzetéről, mint "versenytárs monopolistákról" a "monopolisztikus verseny" erői körülményei között. 6

Kutatásának eredményeképpen J. Robinson következtetéseket vonhat le az állami beavatkozás konkrét intézkedéseiről a gazdaságban azzal a céllal, hogy megszüntesse az általa feltárt tökéletlen verseny ellentmondásait. 7

1.1. A verseny fogalma és lényege

Verseny - latin eredetű kifejezés, szó szerint "ütközés". 8 A verseny fogalma kétértelmű, és nem tartozik semmiféle általános meghatározás alá. A verseny egyrészt az irányítás módja, másrészt a tőke létezésének olyan formája, amelyben egy egyéni tőke versenytársa a másiknak. A versenynek a verseny, a versenytársak közötti verseny az áruk előállítása és forgalmazása szempontjából legkedvezőbb feltételek mellett, amelyek alapján ezáltal a lehető legnagyobb nyereség származik. Ugyanakkor a verseny olyan mechanizmus, amely automatikusan szabályozza a társadalmi termelés arányát. A piac egyik jellemzője, hogy a verseny természetesen megjelenik a piacon, és egyidejűleg nélkülözhetetlen feltétele a létezésének és fejlődésének.

A verseny önmagában egy ellentmondást tartalmaz, amely a megnyilvánulás eredményeként olyan jelenségeket reprodukál, amelyek megtagadják a versenyt. A szabad verseny a leghatékonyabb gazdasági egységek kiválasztásához, erősítéséhez és növekedéséhez vezet, ugyanakkor pedig tönkreteszi azokat, akik elmaradnak a piac igényeitől. Egy bizonyos szakaszban ez a folyamat monopóliumok kialakulásához vezet. Más szóval, a verseny fejlődésének dialektikája olyan, hogy elvben nem képes "tiszta" formában megőrizni magát, és ellentétes monopóliumába kerül. És az a tény, hogy a monopólium számos országban korlátozódik a monopóliumellenes jogszabályok határain belül, a nemzeti piacgazdaságok és a világgazdaság egészének valós fejlődésében rejlő ellentmondások következménye. Mindazonáltal a fejlett piac versenyképessége sokkal stabilabb és erősebb, mint a monopolisztikus. Valójában a verseny nyertesei nagyok, kicsiek, néha erősek, néha (kivételként) még a gyenge társaságok is. Mindazonáltal mindig nehéz egy nagy gazdasági szervező. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban a "kicsi is jó" kifejezés. 9 A viszonylag kicsi vállalatok rugalmasabbak, képesek gyorsabban reagálni a piac minden új tendenciájára, kisebb mértékben függ a világgazdaságtól, szervezeti felépítésük láthatóbb. 10

A valóságban a verseny egy összetettebb képletre épül. Van többféle üzleti egységek, amelyek a saját jellemzői: a vezető monopóliumok - az erő, a kis cégek - rugalmasság, erre szakosodott cégek - alkalmazkodás egyes szegmensekben ( „rések”) piacon, innovatív vállalkozások - úttörői az előnyöket. Speciális piaci helyzetekben az előnye, hogy az egyik, majd a másik minőség.

A verseny a piaci kapcsolatok résztvevõi, elsõsorban az árutermelõk számára objektív módon kötelezõ. Ez arra kényszeríti őket, hogy szisztematikusan alkalmazzák az új technológiákat, növeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék vagy elárasztják a gyártott termékek árait. Más szóval, a verseny szisztematikusan befolyásolja a termelés egyedi költségeit a visszaesés irányába, az erőforrások megmentésére, az alkalmazott termelési faktorok legracionálisabb kombinációjának elérésére, versenyképes termék előállítására.

A versenykörülmények között működő üzleti egység tevékenysége kettős ellenőrzés alatt áll. Egyrészt a vállalat belső közvetlen irányítása, másrészt pedig a versenytársak által a piaci tevékenységek végeredményein keresztül külső közvetített piaci ellenőrzés. A kontroll második formája merev, de elfogulatlan. Az üzleti egység képességeinek kiértékelésének objektivitását az határozza meg, hogy végső soron a vevő dönt, aki a saját érdekei szerint preferálja a versenytárs áruit.

A verseny a leghatékonyabb és legkedvezőbb gazdasági ellenõrzési módszer, a társadalom minimális költségeket ró a társadalomra. Ez a fajta ellenőrzés fontos és dinamikus erőt folyamatosan nyomja a gyártó a termelési költségek csökkentése és az árak növekedése az értékesítési mennyiség, a harc a megrendelések és a fogyasztók minőségének javítása.

A verseny lényege a gazdasági tevékenység és a tudományos és technológiai fejlődés ösztönzése. 11 A nagyobb nyereségért folytatott versengés, a vevő pénze olyan helyzetet teremt, amelyben a gazdaság termel, amit a fogyasztók keresnek, az ügyfelek a leghatékonyabb technológiával. Ez arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy lépést tartsanak a tudományos és technológiai fejlődés ütemével, a termelés fejlesztésével és fejlesztésével, innovatív tevékenység bemutatásához. Ezen az alapon lehet nyerni azt a vállalkozót, amely csökkenti a termelési költségeket a tudományos és technológiai fejlődés, a magas színvonalú új termékek kifejlesztése révén. A verseny legfontosabb feladata a gazdasági tevékenység önszabályozása. A piacgazdaságban a versenytárs eladók és vevők érdekeinek kombinációja határozza meg az erőforrások és a késztermékek árát egy adott időszakban. Csak az, amit tettek, nyereséges. Nem termelnek olyan termékeket, amelyek nem eredményeznek nyereséget. Versengő piaci rendszer képes hozni a figyelmét az erőforrás-szolgáltatók és vállalkozók változó fogyasztói ízlés, és ezáltal hozzájárul a végrehajtásához szükséges kiigazításokat a források újraelosztását, a gazdaság, tőkeáramlás, a munkaerő kevésbé jövedelmező jövedelmezőbb a termelők. A verseny feltárja és mozgósítja a gazdasági növekedés tartalékait, és nincs értelme elrejteni őket. A versenyképes gazdálkodási mód rossz irányítás, pazarlás ellenszere. A verseny "termelheti" a termelést, kitolva veszteségmentes, technikailag hátrányos helyzetű vállalkozásokat. 12