Szent Rus enciklopédikus szótár - közösségi találkozó (a világi gyülekezet világi gyülekezése)

Közösségi hasonlóság (a világi gyülekezet világi gyűlése)

közösségi találkozó (a világi gyülekezet világi gyülekezése)

a háztulások találkozója a közösség igényeinek és gyakorlatainak megvitatására, ami általános döntéseket hoz a világi büntetésekről.

A tudományos és a fikcióban egy vagy több szomszédos faluban élő parasztok szövetsége, valamint számos föld, gazdasági, adó- és egyéb probléma megoldása közösségnek nevezzük. Maguk a parasztok "békét" vagy "társadalmat" (általánosságnak) nevezték. Hivatalosan a hatóságok és a földtulajdonosok lapjai is általában "társadalmat", és nem a közösséget írtak.

A mindennapi ügyekben, még a földesurak közössége, azaz a jobbágyok, a parasztok jelentős függetlenséggel rendelkeztek, különösen az állami parasztok vagy korábbi földtulajdonosok társadalma a felszabadulás után. A közösség bizonyos függetlenségének titka az, hogy a földesúr vagy az állam érdekelt abban, hogy részt vegyenek a faluból, de pontosan ezt a részét biztosítják, az összes kapcsolódó nehézséget előnyösnek tekintették maguknak a parasztoknak. Igaz. voltak olyan idők, amikor a jobbágy és a földesurak hirtelen szúrták el faluj gazdasági ügyeit, de közülük sokan nem voltak, és a parasztok romjai következtében elszomorított szomorú tapasztalata mások figyelmeztetésként szolgált.

Háromféle paraszti találkozó volt: 1) falu, vagy falu (egy falu); 2) vidéki közösségek az egész közösségben, amely több faluból áll; 3) volost: foglalkoztak az egész könyörgés ügyével, több közösséget egyesítettek.

A közösségből származó fő dokumentum az ülés "döntő" döntése volt. Az ítéleteket néha szóban kiejtették, de a legfontosabbakat rögzítették. E nyilvántartásoknak köszönhetően az ország különböző területeiről származó falvak szekuláris ítéletei archívumainkban is megmaradtak. A mondatok írásos következő: „Mivel világi összegyűjtése, elkövetett ez a mondat,” vagy „voltak az ülésen, a paraszti társadalom fegyvereket, elkötelezett a mondat”, vagy „ő volt az ülést a világi összejövetel.” Stb

A közösség gyülekezése (összegyűjtése), mint az egyes bíróságok vezető tagjainak találkozója (vagy átmenetileg helyettük), nem mindig gyűlt össze teljes erővel. Néhány kérdésben általánosan elfogadtak egy kis találkozót vagy egy idősebb bíróságot, hogy a közösség gyorsabban reagálhasson a felmerült nehézségekre. Az "idős emberek" kifejezés ebben az összefüggésben gyakran nem volt életkorú jelentőségű. A háztartások háztartások vezető tagjait, a teljes (szavazó) tagokat a gyülekezetnek tekintheti. Mégis, az a része, amelyik a régi, vagy egy kis gyülekezet volt, rendszerint idősebb volt, mint a kor. "A világ úgy döntött, és az idősek elítélték" a múlt század vidéki életének közös formuláját.

Az alapvető kérdések megoldásához való jog egy falu vagy több település közgyűléséhez tartozhat attól függően, hogy a két közösség (különböző szintek) melyikét hivatalosan elismerte a "társadalom" a megfelelő jogokkal. Az állam általában olyan nagy közösségekre törekedett, amelyek egyes szomszédos falvakat egyesítettek. A valóságban azonban mindig működött, és közösségüket minden faluban. Egy falu származása természetesen közelebb állt a parasztok mindennapjaihoz.

A hivatalosan elismert közösség találkozóján az ültetvényekre, legelőkre és rétekre vonatkozó földkérdéseket döntöttek; a vámok kiszámítása (azaz az adózás, modern módon); a közösség új tagjainak letelepedése; egy falusi elder és más tisztviselők választása; sorozás; az erdő használatának feltételeinek meghatározása; gátak építése; a halászterületek és a közmalmok bérbeadása; a kenyér és vaj boltok feltöltése (a kenyérkészletek tárolása a növényi kudarcok és más katasztrófák esetén az egyes közösségekben állami rendelet alapján létezett); hozzájárulás a közösség ideiglenes távollétéhez; a közösségből történő eltávolítás súlyos kötelességszegésért és egyéb kérdésekért.

Tartomány ügyek a falu (odnoderevenskoy összegyűjtése, függetlenül attól, hogy a hivatalos elismerés közé tartozik: az időzítés mezőgazdasági tevékenységek (amennyiben az szükségesnek tartották, hogy megoldja őket); kapcsolatos kérdések rétek ( „Rendelések” réti tilalom kaszálni egy bizonyos időszakban, vytey elosztása részvények a sorsolás, aukciós és így tovább). javítási utak és kerítést, a takarítás közkutak; toborzás pásztor és az őr (éjjeli őr) bírság jogosulatlan kivágása, nem jelenik meg, hogy közelednek és egyéb rendellenességek közösségi szabályozás ;. lakóhelyek SZAKASZ, és álljon ki, kinevezése gyám, a kisebb bűncselekmények, konfliktusok között a közösség tagjai és néhány családon belüli konfliktusok, pénzt gyűjt általános költségek, a falu és így tovább.

A vallási és erkölcsi kérdéseket mindkét fajta közösség találkozóin rendezték.

A világi ítéletekben sok földi eset döntései rögzítettek. A sertés parasztok között, amint azt a VA kutatás is mutatja. Alexandrov, a tranzakciókat a telkek lízingelésével és eladásával végezték, bár a föld legfőbb tulajdona a földesúrhoz tartozott. Az ilyen ügyletek csak a közösség engedélyével történtek. Ha egy jómódú paraszt földet vásárolt az oldalára, eldobhatja azt, mint tulajdon, és a közösség nem zavarja.

Maga békét adhat parasztjainak "a bíróság előtt", azaz a lízingben, a pusztaságok tisztítására és szántóföldekké való átalakulásuk. Általában a söpörés elhaladt a paraszt örökletes birtokában, aki elsőként elsajátította őket. Ilyen jog létezett mind a földesurak, mind az állami parasztok közösségeiben. Az önkormányzat a birtokhelyeket a család által ellátandó feladatokkal arányosan osztotta ki. Vannak különleges ítéletek az udvarterületek megválasztott képviselőinek elosztásáról "a szomszédok egyetértésével", "minden ártalmatlan".

A szárazföldi kapcsolatok paraszti nézeteiben a közösség egyes álláspontjainak elismerése egyesült azzal a vágyakkal, hogy megerősítse a családja jogainak örököseit. Egy pillantást vetett "az ősi nagyapjára és az apja megmunkált földjére", vagy "természetes földjére" egyidejűleg a beavatkozásokkal és a földtulajdonosokkal szemben, valamint az újraelosztás túlzottan buzgó támogatói ellen. A közösségen belüli ellentétes erők aránya egy adott történelmi és helyi helyzeten alapult. Általánosságban elmondható, hogy az állami parasztok azon gondolata, hogy "örökre tartogatnak a gazdaságukkal és eladják az oldalukon, és elhelyezik őket, és megerősítik őket mindenféle erődítményben". Azonban a földesúr parasztjai ugyanúgy becsülték a föld jelentős részét. Annak ellenére, hogy a XVIII. Században a földművelő parasztok földet szereztek. (a jelenlegi polgári joggal ellentétben), csak az 1800-as és az 1848-as törvények lehetővé tették, hogy a konkrét és földesúr parasztok földet szerezzenek tulajdonosaik nevében), utódaik a XIX. századi állítások elemzésében. utaltak a XVIII. század hosszú távú ügyleteire. és a vonatkozó dokumentumokat.

Amikor a földesúrparasztiák között foglalkoznak, gyakran van szó a föld átruházásáról örök és örökös birtokba. A vásárolt földhöz való jog eltér az adózott földterülethez fűződő jogtól. A nehéz terület olyan terület, amely megfelel a család által végzett feladatok nagyságának, a férfi lelkek számával. A közösség növelheti vagy csökkentheti azt. Vásárolta ugyanazt a földet a nők személyes birtokában lehetett, miközben egy hozományban adták, nem kerültek újraelosztásba a világ rendelkezésére.

Gyakran a földet a közösség egésze vásárolta meg. A közösség tulajdonában álló földesurak általában nem zavartak, mert megerõsítette a mezõgazdasági ágazat, és ennek megfelelõen a földtulajdonos jövedelembiztonságát. Néhányan kölcsönöket is kölcsönöztettek a közösségnek ilyen vásárlásért. A világ eldobta ezt a földet saját belátása szerint. Ez történt, hogy a jobbágyi parasztok, miután a szomszédos megyében a földet megvették, teljesen áttelepítették. De továbbra is fizetniük kellett a földtulajdonosuknak.

Figyelembe véve minden ember szükségleteit világi bűncselekményekre, amelyek az anyanyelvű parasztokba való visszatéréshez kapcsolódtak, amelyek valamilyen okból elhagyták. Például 1815-ben, összegyűjtése a föld. Most Shemnina (Vladimir tartományban.) Döntse paraszt Vasilisa Nikolayeva. Vasilisa egy furcsa faluban házasodott meg. Megmaradva egy özvegy, fordult az ő anyanyelvének világához, hogy visszavigye. Az ítélet azt mondta, hogy bár Vasilisa és meg kell élni egy új helyen, ahol ő volt házas, hanem azért, mert „természetes szomszéd falunk”, akkor a jogot, hogy van ez, „örök” engedélyt. A világ úgy döntött, hogy még Nikolayevát is új "cellává" építené, azaz. kis ház. Ugyanazon helyek parasztja Andreyan Ivanov horgászni kezdett Pétervárra és ott telepedett le. Eladta a szomszéd házat, udvart minden eszközzel, de továbbra is bérbe adta a bérelt földet, amelyet bérelt. Az írásbeli megállapodást kötött Andreianov gazda, aki megvette udvar, előírta, hogy Ivanov rendezni tudta a cellájában a hátsó egykori bíróság, ha azt akarja, hogy jöjjön vissza a fővárosból szülőfalujába.

A parasztok földviszonyaiban kialakult összetett jogi kérdések, a közösség a szokásjog alapján döntött, azokat az állami törvények nem tartalmazták. A földhasználattal járó szokások a nép állandó jogi kreativitásának és az igazságérzet kialakításának iskola, a polgári szerepvállalás területe volt.

A földkérdések állandó, független megoldásával nemcsak a méltóság, hanem a demokratizálódás is megvalósult: egy csoport nyomást gyakorolhat a többiekre. A helyzet könnyen kiegyenlített, amikor a paraszti elképzelések vallási és erkölcsi alapja uralkodott, és a békét az őshonos faluban a békesség megőrzésére vágyták, és nem a demokráciát.

Végrehajtása az elfogadott határozat újraelosztása az összejövetel része szántó kifeszített három évig, hogy megérintse minden alkalommal csak lakatlan része szántóföld (a három mező rendszer a mezőgazdaságra). A szántóterületek újraelosztásának teljes hiánya miatt a közösségek még mindig szárazföldi kérdéseket tettek fel: a közös erdő, legelő, kaszálás, földbérlet használatának eljárása. Gyűjtése a sok figyelmet fordítanak a közművek végeztük érdekeit a település egészének :. Vívás területeken, utak és hidak, ásás vízelvezető árkok, tavak, stb Ez lehet nem csak saját erőből, hanem a bérleti szakemberek.

A földi összejövetelek nagyszerű helyét a vallási és erkölcsi kérdések elfoglalták. Az egyházakat gyakran maguk a közösségek építették (a szinódus engedélyével). A gyülekezés beleegyezésére akkor is szükség volt, amikor a gyülekezetet a közösség egyéni tagjai saját költségükre építették. A közösség egésze mindig a szellemi élet eseményeit érintette a területén. Ezeket egyszerűen a közönséges kommunikációval lehet megvitatni, de néhány közülük, különösen a szokatlanok, a közösség döntéseinek későbbi elhalasztásával tárgyalás tárgyává válhatnak.

A templomon kívüli minden imádkozási tevékenységet a közösségek gyűléseinek döntése végezte. Különösen figyelemreméltó volt az alapvető mezőgazdasági munkák kezdetének lelki oldalának összegyűjtése, t. az oroszok felett úgy vélték, hogy a kegyes kezdet meghatározza az egész ügy sikerét. Nem csak a sorrendben világi imákat áldást a vizek, a kibocsátást a papság a területen, hanem az intézkedések a parasztok maguk közös ima, elvihető ikonok hívták megszentelni elején szántás, vetés, széna, betakarítás stb Work.

Hasonló szerepet játszott a közösség a rituálék szervezésében, amely az állomány első legelőjéhez kapcsolódik. Télen, amikor a szarvasmarhákat tartókban tartották, minden családot külön kezelt, és rituális gondnokságát a család vénei végezték. Tavasszal, az első legelő mellett, a közösség felügyelete alá került, ennek megfelelően ez a funkció a közösség képviselőihez került.

A Tver tartomány parasztsága kultúrájának és életének kutatói. LA Anokhin és MN Shmelev, megjegyzi, hogy „a vallási körmenetek és a világi imát ünnepnapokon vagy különleges alkalmakkor,” volt „az egyik formája a vallásos társadalom forradalom előtti fa”, megállapította, hogy „tömeges imádat gyakran rendezett vetés előtt, amikor az első legelő szarvasmarhák a nyári szárazság, a jégesõ, a tûz és az állatveszteség idejét. " LA Tulce tartja világi imák és körmenetek alkalmával az aszály jelenség jellemző az egész Közép-Oroszországban (együtt istentiszteleten az első szarvasmarha legelő, tavaszi szántás, stb.)

Megértése fontos a megszentelődés, tisztító egész területén, mezőgazdasági terület különböző szakaszaiban az idénymunka és a különböző alkalmazási helyeken a hangsúly, valamint a törekvés a közös imák (kényszeríti őket több, mint személyes, mint a koncepció már széles körben elterjedt az orosz emberek), az egészet meghatározták, hogy szervezeteikre közös, egyeztető döntés szükséges. Annak érdekében, hogy biztosítsák a templomon kívüli imádatban való egyházközségi részvételt, szükséges volt és ezeknek a kérdéseknek az egyeztető megoldása. Felismerés minden közösségben, amit az istentisztelet szenteli, tisztítja a szántóföldeket, réteket. kenyér stb., az ortodox vallási tudat tömegének jellegén alapul. A vidéki és a vidéki közösségekre vonatkozó hivatalos döntések során az ortopédiai szolgálatok során elismerték a megrendelések védelmét.

Gyakran a gyülekezet igyekezett megszilárdítani, megszentelni a döntést közös imádságával. Ez különösen érvényes a tiltott és korlátozó rendeletekre, amelyek a vasárnapon és az ünnepnapokon végzett munkát, valamint bizonyos típusú zöldség- és gyümölcstermékek használatát egészen a gyülekezetük napjáig alkalmazzák. Az ilyen tilalmakra szentelt monogámi gyűjteményt zálogokkal tartották. Ezt a találkozót a parasztok kezdeményezésére hívták össze, a hatóságok rendje nélkül. Az ígéret megfogalmazása azt jelentette, hogy az ülésen egy ilyen megoldást fogadtak el. Az ígéreteket szóban, írásbeli ítélet nélkül helyezték el. A döntés meghozatalát követõen a kápolna elõtt imádkoztak a gyülekezethez, amely után a zálog életbe lépett.

A találkozón rendes volt az árvákkal kapcsolatos kérdés. A fiatal árvák őrzőinek kinevezése, valamint a gyámság minden bevételének és kiadásának éves jelentései hivatalosan szerepeltek a "vidéki összejöveteleken". Tulajdonképpen árva megénekelt sokféle erkölcsi kérdések, amint azt részletesen a minőségi gondozók (történt, és módosítsa azokat, ha a gyülekezet úgy gondolta, hogy nem felel meg a célnak), és megvitatta a nagyon különböző a gyermekek életét.

Az özvegyek teljes kifizetése alóli mentességet a kifizetésekről általában olyan közösségekben végezték el, ahol az elosztások nagyok voltak, vagyis a gazdag társadalmakban. A kisföldek világában az özvegyek mentesültek a kifizetések egy részéből. A közösség az özvegyek, az árvák, a gyászolók és más személyek számára földet osztott ki adók vagy mentesség (teljes vagy részleges) mentességük alól az adott helyzet függvényében.

A kollektív jótékonyság szervesen belépett a közösség életébe, és a parasztok nem is észlelték ilyennek. Az erkölcsi megközelítés az allotások és fizetési ütemtervek elosztási rendszerében volt jelen, és nemcsak a mintaoltásokban. Széles körben elosztották a közösség tagjai kategóriákba sorolását az adók és kötelezettségek elosztásában. A tizenhetedik századi programra adott válaszokban. a szokásos jog tanulmányozásáról Kazachinsky vol. Yenisei-öbölben. bit meghatározása a következő: „Az 1. mentesítést állhat több javítható családosok és a munka a szív, a 2. mentesítés áll a szegényebb és nem dolgozó szív, a 3. mentesítés áll halott, és csökkenti a szív, amelyre tagdíjfizetés és kötelezettségek esik első osztályú lelkek, sok lélek van, amelyből a társadalom adókat vet ki, de nem veszi ki a földterületeket, a hibás fizetőkre, a társadalom intézkedéseket hoz, pénzt ad, vagy elrendezi magát. " Az ortodox megközelítés, amelynek középpontjában nem számít, hanem hajlandó szimpatizálni a szorongatott emberekkel. Egy ilyen rangsor nem volt univerzális. Az e témával foglalkozó gyűlésekről szóló döntések sokrétűek, de minden esetben látható a helyzet morális értékelése. A legközvetlenebb formában a szomszédos segítségnyújtást a falubeliek számára, akik nehéz helyzetben voltak, a segítségnyújtó gyűlések döntései szerint készültek.

A magán- és közérdekek sikeres együttélése volt az orosz közösség fő, legfontosabb tulajdonsága, stabilitásának és vitalitásának biztosítása különböző körülmények között. A lakosság ortodox világnézete, a nemzeti jellegzetességben rejlő, és a sok összetett és létfontosságú kérdés közös megoldása miatt a sértetlenség iránti szeretet lehetővé tette a személyes és kollektív érdekek ilyen kombinációját.