Pszichoterápia az általános orvoslásban
Pszichoterápia az általános orvoslásban
Klinikai irányelvek
BV Mikhailov, AI Serdyuk, VA Fedoseev
Mikhailov Boris Vladimirovich - Orvostudományok Doktora, egyetemi tanár, a Kharkov Orvosi Akadémia Pszichoterápiás Főosztályának vezetője, az Egészségügyi Minisztérium vezető pszichoterapeuta
Fedoseev Vitaly Alfredovich - a posztgraduális oktatás Kharkov Orvosi Akadémia pszichoterápiás vezetője
bírálók:
orvos-tudományi doktor, NI Streltsova professzor
orvos-tudományi doktor, NA Maruta professzor
orvos-tudományi doktor ANBacherikov
A beteg személye iránti figyelem az orosz orvostudomány régóta fennálló humanista hagyománya, és ez a hagyomány a modern körülmények között nemcsak elveszíti jelentőségét, hanem éppen ellenkezőleg, egyre fontosabbá válik.
Valóban, egyrészt, a gyors telítődése Medicine mai összetett és hatékony módszer elembertelenedéséhez vezet az orvostudomány és a beteg deperszonalizáció, és a másik - egyre szűk specializáció az orvosok, amely kombinálva a technokrata gondolkodás és a nem megfelelő előkészítés ága az orvosi pszichológia vezet alulbecsülték a betegek pszichoemotikus állapotának fontossága és annak kijavítása. A probléma egy harmadik oldala is - ezek egy modern páciens, egy magasabb szintű oktatási és kulturális szint jellemzői, a maximális információmennyiség és a döntéshozatalban való részvétel követelményei.
Ez nem meglepő, hogy sok kutató és gyakorló figyelni, hogy a nő az utóbbi években a neuroticismus szomatikus szomatizációs zavarok és neurotikus rendellenességek, hangsúlyozzák a növekvő szerepe a pszichiátria, pszichoterápia és pszichoszomatikus orvoslás és fontos a pszichológiai rehabilitációja krónikus szomatikus betegségekben.
Meg kell jegyezni, hogy bármilyen testi fájdalom, különösen a krónikus és az egyik, hogy létrehoz egy potenciális veszélyt az élet egy beteg ember, még akkor is, ha ez bekövetkezik, a pszichogén tényezők nem játszanak jelentős szerepet, ez egy hatalmas stresszes tényező, és nem lehet jelentéktelen az ember számára.
„Minden betegség - mondja VE Rožnov és S. von Liebig - különösen a krónikus, jelentősen befolyásolja a beteg életének számos fél megsérti az életét tervek, lehetetlenné téve, hogy bizonyos célok elérése érdekében, sérti a családi kapcsolatokat.”
Ugyanakkor a VV Marilov jelzi „kemény úgynevezett szomatikus betegségek kezelésére, ahol a legalább egy, vagy más lépéssel nem történt neurotikus rétegek, amelyek súlyosbítják alapbetegség, és elősegítve annak krónikussági”.
Az idegsejtekhez hasonló rétegek nemcsak önmagukban a szomatikus szenvedés nemkívánatos "függelékei", hanem negatívan befolyásolják szomatikus alapjukat, nem pedig bonyolítják a kezelést.
Ismeretes, hogy az egyik jellemző megnyilvánulásai a krónikus betegség egy hit elvesztése humán betegnek való visszanyerését, ami megnehezíti annak kezelésére, és nehezebb személyek nevrotizirovannye fájdalom a tolerancia, ami viszont növeli a neurotization.
Az esemény neurotikus rendellenességek szomatikus betegek vagyis folyamatos impulzusok belső szerveket, amely megteremti a gerjesztő terület az agykéreg és a nem megfelelő érzelmi válasz impulzusok belső környezet, ami tekintettel a mentális világ emberi lényegében idegen, és a gyengülő központi idegrendszer , mint a szomatikus patológia nem specifikus mellékhatása.
Ezért a szomatikus betegek pszichoterápiás hatásának mindenekelőtt figyelembe kell vennie mentális állapotának és személyes reakcióinak sajátosságait.
^
1. A KRÓNIKUS SOMATIKUS BETEGSÉGEKBEN FOGLALKOZÓ BETEGSÉGEK PSYCHIC SPHERE NEM PSYCHOTIC SÉRÜLÉSEK JELLEMZŐI
A szellemi betegségben szenvedő betegek szellemi szférájának sajátosságai régóta vonzotta a klinikusok figyelmét.
A modern körülmények között ez a probléma különösen fontos a pszichogén pszichoszomatikus betegségek jelentős növekedése és az általános klinikai gyakorlat leggyakoribb szomatikus betegségeinek kimondott "neurotizációja" szempontjából.
Számos publikáció írja le a mentális szféra jellemzőit különböző szomatikus betegségekben szenvedő betegeknél, és megpróbálja rendszerezi őket.
1. Szomatogén aszténikus tünetkomplex, amely a szomatikus betegségek neurotoxikus és pszichotraumatikus hatásának köszönhető.
Ebben a csoportban a neurotikus panaszok láthatatlanul, fokozatosan, egy ideig a fizikai betegség diagnózisa után jelentkeznek, a pszichotrauma jelentős mellékhatásai nélkül.
A szomatogén asztenikus tünetkomplex gyakorisága és súlyossága nő a szomatikus betegség időtartamának növekedésével és súlyosságának mértékével. Az agyi tünetek a fizikai betegség súlyosbodási idejében nőnek, sőt, a betegek szomatikus állapotának javulásával párhuzamosan, és bizonyos esetekben is eltűnnek. Az első jelei a neurotikus zavarok, fizikai és mentális fáradtság, általános gyengeség, fáradtság, rossz obessilivaniya, csökkent teljesítőképesség és a koncentráció, memóriazavar, figyelemzavar, postsomnicheskie megsértését.
Szinte minden beteg észleli a neuromuszkuláris jellegű fejfájás jelenlétét, amelyet a fejfájás érzésének, a "sisaknak", a "szorító karnak" stb.
Fokozatosan vannak olyan érzelmi-volitional szférák rendellenességei: morbid ingerlékenység, gyors temperamentum, hangulat ingatag-pesszimista, normális, akár egyenletes.
Ezt követően a negatív érzelmek uralkodnak az érzelmi szférában, a depresszióban, a hangulatcsökkenésben, a melankólia érzésében, a szorongás elemeiben lévő belső kényelmetlenség kialakulásához.
Ugyanakkor a betegek mentális állapotának vizsgálata során a figyelmet a sápadtságra, az expresszivitásra, a tünetek bizonytalanságára és az elfogultságára hívják fel. Amikor beszélnek, a betegek nem összpontosítanak rá, másodlagosnak tekintik, bár egy szomatikus betegség kellemetlen "kiegészítése".
A betegek személyiségének pre-morbid jellegzetességei kötelezõ tényezõként szolgálnak, ami az általános klinikai képhez a jellegzetes személyes árnyalatokat vonja maga után, de az elhomályosodás, a kimerítõképesség és az elfogultság lenyomatát hordozza.
^
2. Akut neurotikus rendellenességek, amelyek pszichotrauma miatt szomatikus betegekben jelentkeztek.
A neurotikus rendellenességek a fizikai betegség hátterében jelennek meg, de a szomatikus betegség okozta összefüggései nem követhetők nyomon.
Ugyanakkor a felmérés akut vagy krónikus pszichotraumát (leggyakrabban háztartásbeli vagy munkahelyi betegeket) tár fel, amelyek megelőzik a neurotikus rendellenességek megnyilvánulását.
A legtöbb beteg ebben a csoportban a premorbid karakter kiemeléssel jár.
Időtartam és minőségi jellemzők tekintetében a neurotikus rendellenességek megfelelnek a neurasztenia klinikának, a klasszikus disszociatív (átalakulási) és a rögeszmés-kényszeres rendellenességeknek.
Heveny neurotikus rendellenességek gyakoribb betegeknél disszociatív (konverziós) rendellenességek, akut és szubakut - a rögeszmés-kényszeres betegség, szubakut és elhúzódó - a ideggyengeség.
A szomatogén aszténikus tünetekkel küzdő páciensektől eltérően a szomatikus betegekben fellépő akut neurotikus rendellenességek a fényességüknek köszönhetően, jelentős mértékben, a szomatikus betegség megnyilvánulásait váltják fel.
Megpróbálja vonzza a figyelmet a betegek csak kiemelni neurózis, mert még a fizikai panaszok vannak neurotikus hangot:”... hogy a fájdalom ... egy tompa, kellemetlen ... nem tudok aludni ... ideges ... aggódnak ... összenyomódik, mint egy rugó ... Úgy érzem, egy törött ... szerencsétlen ... a világ nem szép. "
A szomatikus szenvedés az idegrendszerben szétesik, feloldódik, és az adott pszichotrauma értelmezésében különleges árnyalatot ad.
A leggyakoribb tünetek ideggyengeség szomatikus betegek első érzése rossz közérzet, fáradtság, levertség, általános gyengeség, intrasomnicheskih rendellenesség, melynek súlyossága csökken bizonyos idő után a többi, kapcsolási figyelmet. Azonban később újra gyengülnek a gyengeség, a törékenység, a fáradtságérzés, a fejfájás és a figyelem koncentrációja.
Fokozatosan, a növekvő aszténia neurosomatikus megnyilvánulásainak hátterében az érzelmi labilitás megjelenik és fejlődik. Egyre többször vannak melankolikus, apatikus állapotok, másokkal szembeni közömbösség, depresszió. Fokozódik a szorongás, vár valami rosszra. Egyes betegek fóbiákat, szomatikus állapotuk hypochondriacális értelmezését, paraklinikai vizsgálatok eredményeit fejlesztik.
A disszociatív (átalakulási) rendellenességekben szomatikus betegekben a neurotikus tünetek közvetlenül kapcsolódnak az akut pszichotraumához, hirtelen, hirtelen, a fényességben és a demonstrációban különböznek. Az emocionális rendellenességeket gyakran megfigyelhetjük a bőséges vegetovaszkuláris, szenzomotoros és kinetikus rendellenességekkel.
Élénk arckifejezés, kifejezés, affektív telítettség ad egyedi ízt a depressziós tünetek, amelyet szőtt a téma a „legnehezebb” testi betegség „a legnehezebb és veszélyes.” A betegek "boldogtalanságát" minden viselkedésük igazolja.
Az elszegényedő-fóbikus megnyilvánulások az elidegenedés és a demonstráció bélyegét is hordozzák. A rák, a közeli halálesetek alaptalan félelmeit az instabilitás jellemzi, kötelező és ugyanakkor jelentős érzelmi telítettség.
Jellemző visszaélésszerű, felfokozott behatást, morbid vágy, hogy felhívja magára a figyelmet, egocentrism, amely ellen az eredetileg nyilvánul érzelmi kimerültség gyökök - instabil hangulat, ingerlékenység, rövid indulat, mértéktelenség.
Betegek rögeszmés-kényszeres betegségben a háttérben a testi betegség nyilvánul neurotikus tünetek fóbiák, általában után azonnal az akut lelki trauma.
Néhányan közülük később is alakult rögeszmék ideomotoros vagy motoros területek, de szinte mindig együtt fóbiák. Leggyakrabban a zárt helyiségek félelme, a rák megjelenése, a műveletek. A jellemzője az érzelmi zavarok, mint a betegek ellenállás, specificitás, a tudatosság fóbiák, előnyösen astheniás karakter szorongásos és depresszív háttér beilleszkedésük szerkezete szomatikus betegség és lenyűgöző megnyilvánulásai, amely fokozatosan erősítő, nyereség-hipochonder depresszív jellegű.
^
3. hosszantartó neurotikus rendellenességek, amelyek ellen szomatikus betegség alakult ki.
Ezzel szemben, akut neurotikus rendellenességek, ebben a csoportban a neurotikus tünetek vesztéssel jellemzett részrehajlást, ismerete betegállapotok syndromological nyereség kapcsolat elvesztése a pszichotrauma, növekedés vegetatív és somatovistseralnyh komponensek megjelenése aszténiás-depressziós, aszténiás-hipochondriás, rögeszmés-fóbiás, depresszív -fobicheskih pszichopatológiai szindrómák, és végül a kialakulását a személyiség psihopatizatsii betegek megnyilvánulásai a merevség és a hibás beállítás.
Testi betegség, hogy a fejlett a háttérben neurotikus rendellenességek szorosan összefonódik neurotikus tünetek, ami a romló mentális állapota, erősíti a depresszív háttérben hangulat, fokozott fáradékonyság jelenségek.
A betegek fájdalomérzékenységének alacsony küszöbértéke fokozza a depressziós-hipohondriaiás megnyilvánulásokat és a rögzítést.
Felhívjuk a figyelmet a szomatikus szenvedés súlyosságának, az érzelmi felfogás és értelmezés intenzitásának, a negatív érzelmek túlsúlyának inkonzisztenciájára.
Így a különféle szomatikus betegségek mentális állapotának sajátosságai klinikai-pszichopatológiai és anamnesztikus vizsgálata lehetővé teszi a következőket:
1) klinikai heterogenitása nem pszichotikus mentális zavarok területek számoltak be szomatikus betegek; 2) függését a premorbid hangsúlyozása az egyes betegek, vényköteles és súlyossága orvosi betegség, funkciók stresszes tényezők, ideje előfordulási aránya neurotikus rendellenességek és szomatikus betegségek; 3) a szomatikus betegek pszichoterápiás rendszerének kialakítása során differenciált megközelítés szükségessége.