Mózes (Moshe Rabbeinu)
A 15. században Abarvanela rabbi azt írta, hogy "a szublunáris világ legfontosabb változásait a Jupiter és a Szaturnusz csomópontjai előremozdíthatják". Mindenesetre, Mózes, aki "három évvel azután, hogy egy ilyen egyesülés a Halak konstellációjában" született, teljes mértékben igazolta a gyanakvó személy nevét. Ő volt az a szándéka, hogy hihetetlen eseményekké váljon, amely megváltoztatta egy egész nép sorsát, és valójában a világot a judaizmusnak, a kereszténységnek és az iszlámnak adta ...
A gyermekkorától kezdve a hercegnő örökbefogadó fia katonai parancsnokává vált és győztes háborúkat űzött Etiópiában. Az õ temperamentuma gyorsan ... Mózes, már érett ember véletlenül megölt egy egyiptomi felügyelõt. Az utóbbi kegyetlenül kezelt zsidó rabszolgák és a hercegnő elfogadott fia, aki megvédte az egyik szerencsétlenet, nem számította ki az erőt ...
Tehát, miután negyven évet töltött a palotában, a jövendő próféta elmenekült Egyiptomból. A Sinai-félsziget északnyugati részén további 40 évet töltött juhállományokkal, ahol Izrael törzsei lehorgadtak. A szökevény a pap Jethro házában telepedett le, akitől valószínűleg először hallotta az Úr nevét. Mózes feleségül vette Jethro leányát, életét nyugodtan és méltányosan végezte. De egy nap a Horeb-hegy lábánál az Úr megmutatkozott a prófétán egy fáradhatatlan bokor formájában, és elrendelte a pásztornak, hogy menjen el a fáraóhoz, és vezesse az embereit az egyiptomi fogságból. A következő 40 évben Mózes vezette az izraeli népet ...
Még kb. 1700 BC. e. Ábrahám leszármazottai eljöttek Egyiptomba, ahol több mint 400 éve rabszolgaságban voltak. Mózes volt, aki vezette az egyiptomi törzseket, és visszaadta õseik földjére. A zsidók kivándorlásából való kivonulását számos csoda kísérte, amit Isten hatalom bizonyítékaként végzett. Azonban a szökevényeket kellett vándorolni a sivatagban 40 éve: a volt rabszolgák meg kellett halnia ahhoz, hogy jöjjön az ígért földet csak szabad emberek ... Ugyanakkor a próféta feküdt nehéz felelősségek: volt, hogy szembeszálljon az emberek, akik nem félnek a változás. Gyászos út a legjelentősebb személyisége említett ószövetségi tele van keserűséggel a félreértés és a magány a tömegből.
Három hónappal az Egyiptomból való távozás után az izraeliták közeledtek a Sínai-hegyhez. Mózes kétszer felment a csúcsra, ahol meglátta Istent és beszélt vele. Ekkor történt, hogy a próféta megkapta a tablettákat a szövetség 10 parancsolat (két burkolólap faragott feliratok), amely alapja lett a mózesi törvény, valamint utasításokat az építőiparban a hajlék és az eszköz szolgáltatásokat. Ráadásul a Legfelsőbb megadta a menekültek vezetőjét a híres Pentateuchnak - a Tóra. Ez volt a Sinai Kinyilatkoztatás, amely a zsidók létezésének kezdetét jelentette, mint egyetlen nemzetet, és a zsidó vallást, amelyet ez a nép vallja.
Minden alkalommal, amikor a próféta 40 napig maradt a hegyen. Az első eltűnés során az izraeliek sikerült egy egyiptomi aranyborjú modellt építeni, és gondoskodni róla, hogy imádkozzon. Mózes, miután visszatért polgáraihoz, elpusztította a bálványt. Egyébként ismét megnyilvánulhatott a férfi megzavarhatatlan temperamentuma: az emberei elárulta, a szövetség tábláit dühében tört ki ...
A sivatagon át tartó 40 éves kísértések számos csodával jártak: a zsidók átkeltek a Vörös-tengerre, amely oldalra terült, és az egyiptomi hadsereg megfulladt; a Mózes népe egy mannát - fehér szőlőt, amely minden reggel a földön jelent meg; amikor a nép szomjúságban kezdett szenvedni, a próféta ötször ragadta meg a talajt, és azokon a helyeken, ahol a talaj megérintette a fát, megverték a forrásokat (amelyek egyébként még ma is léteznek). Az embereket az ígéret földjére vezeti, ez az ember tanította és utasította az izraelitákat, sikerült megjósolni a törzsek jövőjét és a Messiás eljövetelét. De mivel Mózes és az ő testvére, Áron követték el a bűnt (mivel nem mutattak elég hitet) a Meribah vízében Kádesben, mindkettő nem tudott lábat csábítani a zsidók által Istenre meghatározott földre. A 120 éves próféta meghalt a születésnapján. Az izraeliek földi vezetőjének dicsősége soha nem nyerte meg, hanem a menny dicsőségét ... Így szól a legenda.
A modern tanulmányok kimutatták, hogy az ősi bibliai legendákban sokkal több történelmi adat áll rendelkezésre, mint amennyit korábban feltételeztek. Fokozatosan, lépésről lépésre, a tudósok helyreállítják a Szent Levélben említett személyek életrajzát, magyarázatot keresnek a különféle csodákra. Általában a legtöbb esetben sikeres a munkájuk ... De csak az Ószövetség legizgalmasabb személyisége eddig meglepően kicsit ismert. Érzéketlen személyiségű ember, dühös hajlam; Állandó kételyek, amelyek elkapták Isten akaratának ezen összeegyeztethetetlen végrehajtóját; két házasság; baj a családban; a saját népük félreértése ... Talán itt minden. De vajon azt követi-e, hogy az ősi próféta valójában nem létezett? Természetesen nem!
Először is, a kutatók azt állítják, hogy Mózes valójában egykor élő személy; vele együtt, egyébként ... a nyelvhez kötött beszéd legrégebbi történelmi bizonyítéka. A Pentateuch számos fejezetében vannak olyan szavak: "... És Mózes azt mondta: ... nem vagyok szóvilág." Még az Úrhoz hasonlóan a próféta azt mondta: "... nem vagyok beszédes ember, és ez volt a tegnap és a nap előtt ... nehéz beszédet és nyelvet kötni." És az Ószövetség egyik főszereplőjének beszédének súlyos megsértése olyan nagy volt, hogy Mózes beszélt Aaron népével ... Tehát, ki volt valójában ez a titokzatos ember? És mi állította őt az emberek élére, akik elvben nem akarták megváltoztatni semmit a saját életükben, bár haragudott az élet elviselhetetlen életkörülményeire Egyiptomban?
Egyes egyiptológusok szinte győződve arról, hogy a híres fáraó Ehnaton reformer (Amenhotep IV), aki megpróbálta megsemmisíteni az istentisztelet a politeizmus és Mózes - egy és ugyanaz a személy. Az egyik arab kéziratok közül az egyik a következőket tartalmazza: "Egyiptomból menekülő Akhenaten egy asszony asszonyt vett feleségül. Az ő neve Moshe [próféta] ... „A kutatók úgy vélik, hogy a gyönyörű Nefertiti férje megszökött az összeesküvés, a papok és telepedett Sinai, a templomban, a hegy lábánál. De az élet el, elvesztette a trónt, a pusztítás a szentély, amit felállított és ami drágább, - mindez történt az egykori kormányzó cselekedni újra. Akhenaton volt, tudta Egyiptomot, hisz az egyetlen Istenben hívők, visszatérhet oda, és segíthet a hosszú szenvedő embereknek. Élni Sínai-ban, az egykori fáraó és szurkolók a hiedelmeik révén gondolkodtak, az áldozati kanonokat alkotják, imákat. És az eredmény az izraeliták Egyiptomból, és a 40 éves vándorlás a pusztában megadta neki a lehetőséget, hogy oktassák a hívők, akik még a legkisebb nem megkérdezettek Isten nevét ... Mivel az egyiptomiak aligha lehet folyékonyan a nyelvet az elnyomott ember (volt „kukává”) , ő választotta meg Aaron tolmácsát. Még a Moshe név is valószínűleg az egyiptomi Mesu-ból származik. A korai napokban az a kijelentés, hogy egy adott név hordozója egy adott fajhoz tartozik, több volt, mint meggyőző. A népi képzelet segítségével a mítosz a nemes alakítjuk egyiptomi zsidó ..., hogy megjelent a legenda, hogy a standard mítoszt nemzeti hősök kosár, folyó, veszély, hogy az élet egy baba, egy csodálatos mentési és az élet valaki másnak a családja ...
Még a körülmetélés hagyományát is az egyiptomiak fogadták el az egyiptomiak között. By the way, azon a napon, egyetlen más nép a Kelet-Földközi-tengerben ilyen szokás volt; Csak a fáraók országában figyelt. A semiták, valamint a babiloniak és a sumérok nem végezték el ezt a műveletet. Ezt megerősíti a Biblia szavai is. A vezető, aki bevezetteti a körülmetélést, egyértelműen ragaszkodott ahhoz az eszméhez, hogy ez felemeli népét mások fölött (ez az egyiptomiak gondolata egyedül).
A Mózesi tanok alapja ebben az esetben az Aton szigorú monoteista kultusza volt - egyetlen istenség, amelynek ereje a napelemben testet öltött. (Vesd össze a neve az egyiptomi Aton és a zsidó az Úr nevét -. Adonai) Csakúgy, mint a kultusz Aton, a judaizmus eredetileg egy szó sem hangzott el a túlvilágról (bár ez az álláspont megegyezik a legszigorúbb monoteizmus). Ennek a jelenségnek a gyökerei abban rejlenek, hogy Akhenaten-nek szembe kellett néznie a tömeghitelekkel, amelyekben a halál-isten szinte többet játszott, mint az összes többi istenség. És sok ilyen párhuzam van.
A leviták, akiket Izrael egyik törzsének tartanak, kulturálisan magasabbak a többi törzsek képviselőivel szemben, valószínűleg az egyiptomiak lakosztályából származnak. Nem csoda, hogy a későbbi időkben csak közülük gyakran egyiptomi nevek voltak! Igaz, van egy olyan verzió, amely szerint Mózes nem maga a fáraó, hanem hozzávetőleges, aki egyszer a határmenti tartomány uralkodójának magas rangú irodáját tartotta. Akárhogy is, ez a cselekvő ember nem fogadta el az új vallás tilalmát, és megpróbálta újraéleszteni őt, népét némi szemita törzsekké.
Hogy a kutatók igazak-e az idő. De elutasítani a hipotézist nem éri meg. Különösen azért, mert a fáraó-reformátor vége a rejtélybe burkolt. By the way, a kolostor apátja a Szent Katalin és a templom a Burning Bush a lábánál Sinai egyetért ezzel a feltételezéssel.
A bibliai szöveg azonban különbözőképpen írja le a próféta személyiségét. Egyrészt úgy jellemezik, hogy az uralkodó, gyors, és gyakran még dühös is, másrészt pedig az ember legérzékenyebb és türelmes. Hol van az igazság? Talán - szigorúan középen. Van egy másik hipotézis, amely szerint a bibliai próféta személyisége egyesült emlékeit két különböző ember: Mózes, aki hozta az izraelitákat fogságból, és az a személy, aki valóban adott a vallás a nemzet. Beszélünk egy bizonyos midianitskom pásztor zyate uralkodója Kadesh (élt törzsek kapcsolatos zsidók származó egyiptomi rabszolgaságból, velük-és egységes „idegenek”, ők bolyongott a sivatagban 40 év). Ott született meg Jahve tanítása (eredetileg - a háború kegyetlen vulkanikus istene). Később a léviták ragaszkodtak ahhoz, hogy tisztelettel adjanak Mózesnek. Így született meg a próféta hiosztázisa, amelyben mindkét szomorú ember cselekedetei és erkölcsi tulajdonságai együttesek voltak. És hogy az összefolyás a lehető legmegbízhatóbb volt, a legenda vagy a legenda hozta az egyiptomi Mózest a midianitáknak ... Ezért van a Pentateuch tele van ellentmondásokkal.
Azonban a nyolc évszázados, telt el a Exodus kanonizációs a bibliai szöveg Ezra és Nehemiás vallása Úr ment keresztül retrográd fejlesztés és végül egyesült (esetleg közvetlenül tudjuk azonosítani) az eredeti vallása Mózes. Ezért - az istenség két neve (Yahweh és Adonai). És ott inspirálta az Isten fogalma, amely alá van rendelve az egész világot, a mindenható Isten és az összes kedvelő, Isten békéjét.
Idővel, a Léviták és utódaik, valamint más lelkes ember kezdett szorgalmasan prédikálni tanítása Mózes, hogy Isten elutasít minden rituálék és áldozatok (leszállt több fekete mágia). A zsidók ura most csak az igazság és a hit iránti igényét követelte. Ez egyébként ismét az Aten kultuszát sugallja. Paul Volz írta ezzel kapcsolatban: „a bizalmat, hogy a munka a Mózes első volt alig ismert, és tanítása nehéz harcolni az utat, mélyebb behatolását a lélek az évszázadok, míg végül lángra a nagy próféták, akik folytatták a munkát egy magányos alapító ”.
De érdemes elsősorban a csodákról beszélni. Valóban megtörténhetett, csak az ősi időkben értelmezhetőek voltak túlságosan egyértelműek. Természetesen nem mindegyiket fogjuk megfontolni. Tartsunk csak a legimpozánsabbak közül. Vegyük át a zsidókat a Vörös-tenger alján. Először is, a víz benne és napjainkban szokás van a reggelen, az alacsony dagályban, hogy visszahúzódjon, feltárva az alját. Délben, a parttól a szigetig már nagyon alkalmas mozgás homok köpni. Ki töltött négy évtizede a Sinai hegyen Mózes éppen ezt a természetes „híd”, de a lovasság fáraó túl késő: a katonák a tenger közepén elején a dagály. Természetesen az egyiptomiak átszaggatták vízzel.
A modern kutatások azonban arra késztetnek bennünket, hogy gondolkodjunk a szökevények mozgatásának más lehetséges módjairól. Lehetőség van arra, hogy a bibliai tó Yam Suf, amely a görög és orosz fordítások nevezték a Vörös-tenger - csak egy lánc sós tavak, korábban csatlakozott a tenger (jelenleg Szuezi-csatorna található ezen a helyen). Miután Yam Suf a szó szerinti fordításban - "A Tengeri-tenger". És ez a növény a Vörös-tengeren egyáltalán nem! De a nádat bőségesen nőtték a tavakon. Ők egy sekély árterek, mocsarak és keskeny szárazföldi csíkokat ábrázoltak. Mózes, aki ismerte ezeket a helyeket, valóban lefordíthatta népeit ezen az akadályon keresztül. De az egyiptomiak valószínűleg a mocsarakban lerakódtak. Ráadásul a gyors észak-nyugati szél időnként óriási tavakat vezetett a tavakba, amelyek valóban képesek a fáraó hadseregének fulladását. Van még egy, nem kevésbé meggyőző változat. Lehetséges, hogy az izraeliek a Földközi-tenger és a Sirbonis-tó közötti szűk átjáró mentén mozogtak. Az utóbbi néhány méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, és gyakran olyan mértékben szárad, hogy áthaladhat és áthaladhat az alján. De ez nagyon veszélyes volt: hirtelen tengeri viharok átszivározták a szűk földterületet, és megfulladtak azok, akik abban az időben a tó alján találtak magukra. Mivel a Sirbonis 70 km hosszú és 20 km széles volt, az egyiptomiaknak nem volt reményük a megváltásra. De az üldözöttek szerencsések voltak.
Égő, de nem égő bokor - ez nem csoda, és nem üres fikció. Ilyen növény valójában létezik, és a Sinai-félszigeten, és manapság gyakran előfordul. Egy csodálatos növény emiatt illékony illóolajat bocsát ki, amelyet a nap könnyedén meggyújt. Tehát a bokor egy forró napon időről időre kékeszöld tüzet világít. És mivel az olaj illékony, az ágak közelében lévő koncentráció majdnem nulla, így a tűz nem károsítja a növényt.
Emlékezzetek a mannára. 1927-ben a Jeruzsálemi Zsidó Egyetem Bodenheimer zoológusja egyfajta tamariszkot fedezett fel a Sinai-félszigeten, amely tavasszal édes folyadékot termel. Gyorsan lefagy a levegőben, kis fehér golyókká változik. A helyi beduinok minden tavasszal minden nap összegyűlnek a sztyeppében legalább másfél kilós jégvihar minden ember számára. Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy felnõtt legyen. By the way, kereskedők Bagdadban még mindig ezt az anyagot "mann".
Mózes nem tudhatta volna azt a tényt, hogy tavasszal nagy mennyiségű fürj állt Afrikából Európába. Ugyanakkor annyira kimerültek, hogy általában a tengerparton földet érnek, és egy ideig nem tudnak felszállni. A félsziget lakói ezeken a napokon elkapják a madarakat. Íme a madarak közül néha találkoznak, mint a hús mérgező az emberre (emlékszik a bibliai történet!) - ezek az úton eszik magokat egy „ellenséges” homo sapiens növények.
A vízzel kiderül, hogy minden nagyon egyszerű. A beduinok tisztában vannak azzal, hogy a homok és mész esővíz alatt a hegyek lábánál hosszabb ideig tartó szárazság után is összegyűlik. Elég, hogy megtörje ezt a héjat, hogy elfojthassa a szomjat. Itt csak a helyi fontanel, amely szintén elrejti a törékeny kéreg alatt, gyakran keserű íze van. A legenda szerint Mózes keveset rakott a tavaszra, és a víz normális ízű volt. Csoda? Nem igazán. Kiderül, hogy a helyi víz bizonyos százalékban tartalmaz kalcium-szulfátot. Az oxálsav hozzáadásával az aljáig ülepszik, és a víz elveszti keserűségét. A beduinok az elvah bokor ágai által semlegesítik a keserű forrást, amelynek gyümölcsleme jelentős oxálsavas keveréket tartalmaz. Ugyanez, látszólag, és Mózes tökéletesen elsajátította a túlélés művészetét szélsőséges sivatagi körülmények között.
Hogy ez a személy elhunyt, nem teljesen érthető. 1922-ben az Ernst Celine készült lenyűgöző felfedezés: Hóseásnál (második felében a VIII században ..), ő fedezte fel nyomai egy régi hagyomány, ami azt jelezte, hogy az alapító a zsidó vallás Mózes leváltották, és megölte a felkelés idején ő makacs ember. És az általa alapított vallást elhagyották. Később kiderült, hogy a legtöbb próféta találkozott ezzel a hagyománygal. Valószínűleg ez volt az alapja a Messiás minden későbbi várakozásának. Nyilvánvaló, hogy Mózes, aki parancsot adott, és új vallást írt ki az izraeliekre, túlságosan kompromisszummentes. Ez számos olyan erőszakos felkelést eredményezett a felszabadulási vezető ellen, amely, ahogy a Biblia mondja, szörnyű brutalitással elfojtották. Ennek eredményeképpen megvigasztalódott Mózes minden megvilágosodott despotja sorsa. Abban az időben a zsidó nép egyszerűen képtelen elfogadni egy ilyen spirituális vallást, és megtalálni benne a választ az ő szükségleteikre. Ezért lázadott és új igát dobott ki, miután foglalkozott a zsarnokral. Valószínűleg ez történt a bábolók lázadásánál a Moab parkolójában. Mózest egy közös sírba temették el, amelynek nyomai nem voltak megőrzöttek.
De eltelt az idő, és az emberek elkezdték sajnálni a gyilkosságot. És akkor mesterségesen közelíteni, és az eredmény elfogadása egy új vallás az időben, Izrael nem csak, hogy megfeleljen az igények az emberek Mózes, hanem megpróbálta eltávolítani az Annals of a kellemetlen tény, erőszakos eltávolítása a vezető. Bár a bibliai szövegből következik, hogy életének utolsó időszakában egyáltalán nem panaszkodott az egészségére. Igaz, nagyon öreg volt, de "látása nem volt elhomályosodott, és a vár nem volt kimerült." Tehát nem annyira, hogy egy ilyen nagyságú nemzeti hős halálát olyan tömören írják le! És a bor és a hálátlanság népe túl kirívó és fájdalmas az utókor számára, született egy legenda, hogy Mózes természetes halállal halt meg, a szenvedés az Isten büntetése valamilyen titkos bűnöket. Tehát haláláért az izraeli emberek nem felelősek ...
És mégis, minden modern tisztázás ellenére, Mózes kétségtelenül méltó nagy embernek hívni, és az embereinek minden joga büszke az antiknak.
Ossza meg ezt az oldalt