Mi biztosította a regény "mester és margarita" sikert (mester és margarita Bulgakov)
Végül is a regény összetétele nagyon szokatlan. A könyvben valójában két regény és két történet. Az egyik az 1930-as években Moszkva igazi világa, ahol a mester és a Margarita él, a másik pedig az ősi Yershalaim világa, ahol Krisztusról és Pontius Pilátáról szóló történet nyílik meg. Elõttünk valójában a regény regénye: a mester által létrehozott Krisztusról szóló regény a mûvész regényén belül helyezkedik el.
Nagyon eredeti szöveg a mester által. Egyrészt, bár az olvasó megérti, persze, hogy a mester a szöveg is írta M. Bulgakov, de nagyon más a művészi stílus „Moszkva” fejezetet - objektív hang, tragikus narratíva feszültség, ünnepélyesség. Úgy tűnik, hogy a "ershalaim" fejezeteket teljesen más személy írta.
De a Krisztusról szóló regény szövegét csak nagyon feltételekhez lehet kötni a mesterhez. A szöveg a regény az olvasó megtudja, a Krisztusról három forrásból: a történet Woland, az álom Ivan Hajléktalan, és csak az utolsó - a felújított ház Volán kézirat mesterek, amikor már tudjuk, hogy az új elégetik, hogy a tényleges valóság nullára csökken.
Fontos hangsúlyozni ezt a fontos részletet: az ördög Krisztusról beszél. Sátán evangéliuma és a regény ugyanaz kézirata helyreállítása - nem abszurd? A gonosz világ a jó logikát hozza vissza a világba - mint mindig Bulgakov úrral, a külső abszurditás mögött valódi életminta van.
De miért lehetséges, hogy Woland és Ivan Bezdomny, olvasás nélkül, tudják, mi folyik a mester égett regényében? Ez nem csak, hogy „kéziratok nem égnek”, de nem égnek, mert valójában ők nem valaki külön-külön a tudat, és kinyitja neki objektíven létező - az örökkévalóságban.
Bulgakov úr regényében a narráció módjai igen változatosak. Itt és romantikus történet a Mester és Margarita szeretet, Shchedrin és meggyőződéssel bürokraták és Gogol fiction (pl Sabbath jelenet) és bohózat (kaland fagott és Behemoth). Karakterek saját történeteiket Moszkva dvoi Yershalaim nickjére megalakult a regény (a mester - Yeshua, Berlioz - rúgások, Aloysius - Júdás Homeless - Matthew Levi). A bűnösök, gyilkosok, és a fösvény, árulók megjelenő Sátán labdát, mint a tolvajok, megvesztegetést elfogadók, részegesek a modern író él Moszkvában.
A regény "Mester és Margarita" Bulgakov hosszú ideig írt. Egy távoli vázlat tekinthető az "ördög" befejezetlen történetének, ahol a hangsúly a valóság modern írójának szatirikus képére helyezi a hangsúlyt. A regény első vázlatai közé tartozik az ördög, mint az egyik központi karakter, de benne egyedül jelenik meg Moszkvában, és olyan, mint egy hegy, amely közelebb áll a Goethe Mephistopheleshez. Ravasz, dühös, a teológusok szerint "minden hazugság atyja, a legyek ura" - vagyis az apróság. De tizenkét éve, az író éltében, túl sok történt az életében, és megváltozott a világon, hogy a gonosz és e nyilvánvalóvá váljon a regényben, mint korábban. A központi hely nem a ravasz kísértő, hanem az emberi gyengeségek ironikus, komor és igaz bírója.
Meg tudja mondani, hogy a "Mester és Margarita" regény Istenről és az ördögről? Ez lehetséges, de akkor gondosan újra kell olvasni a könyvet, és kitalálni, hogyan ossza el a gömbök jó és a rossz, aki az elején egy világos és egy sötét. És nyilvánvaló, hogy Bulgakov, inkább nem közelíti meg a hagyományos keresztény fogalma Isten és az ördög, és a szempontból Dosztojevszkij: „Az ördög küzd az Isten, és a csatatéren - az emberek szívét.” Bulgakovszkij Woland - nem Sátán, a gonosz elv, hanem az a vezetője és végrehajtója, akinek a világos kezdete. Ő demiurge, az anyagi világ mestere, kis dolgok ura, a vulgaritás megfigyelője. Woland-t elriasztja az a tény, hogy lemond az embereket megítélni. Valaki más bírálja, az ördög csak végrehajtja a mondatot. És ez nem zavarja meg a nézői szórakoztatását. Woland képében van valami örökkévaló bánat, bölcsesség és unalom. Túl sokat látott és ismer. De nem akarja megváltoztatni semmit, tökéletesen felismerve, milyen nagy szerepe van a világegyetem egyensúlyában. Nem csoda, hogy elmondja Levi Matvey-nek: ". mi volna jó, ha nem lenne gonosz, és mi lenne a föld, ha árnyék eltűnt róla? Itt van a kardom árnyéka. De vannak árnyékok a fáktól és az élő dolgoktól. Nem akarod megtörni az egész földgömböt. mert a képzelet élvezni meztelen fény? „Woland teases Levi Matthew, nem csoda, hogy felhívja a” régi szofista”, hanem szomorú. Elvégre ő akar beszélni vele azonos beszélgetőpartner „vitatkozni, nem megy semmire, ezért a vita osrbenno kellemes.” Talán ezért annyira érdekli a sorsa a mester, látva azt a beszélgetőpartner, tiszteletben más emberek szemszögéből, de rugalmatlan a hitük? Woland olvasta a regényt, ő végzi el Yeshua akaratát, aki meghatározta a megtorlás mértékét.
De a mester sorsa. Azt tűzte ki, hogy írjon egy új, „helyreállítani az igazságot a tanításokat, az élet és a halál Yeshua” azt akarja, hogy „újra emlékeztetni az embereket, hogy prédikáljon a szeretet és a kedvesség, ami jött a világra egy nagy prédikátor.” De az emberek ettől kezdve nem változtak. Ezt szintén a Volan D. vette észre. "Nos," elgondolkodva válaszolt, "olyan emberek, mint az emberek. Szeretnek pénzt, de mindig is. Az ember szeret pénzt, függetlenül attól, hogy készült, legyen bőr, papír, bronz vagy arany. " De még akkor is, mint akkor, az emberek nem akarják ezt az igazságot hallani, és a mester felismeri a sorsot, ha nem olyan tragikus, mint Yeshua, akkor legalább hasonló. Mindkét hős egyesül az igazság iránti elkötelezettséggel, hajlandósággal szenvedni a nagy szenvedést a nevében.
Mi ez az igazság? Régóta megfigyelhető, hogy a Bulgakov Jeshua Jézus Krisztus evangéliumi képének művészi értelmezése. Természetesen nem az a pont, hogy pontosan az író közvetíti az evangélikus legenda részleteit, gyakran szándékosan visszavonul. Ugyanakkor a hős továbbra is a legmagasabb filozófiai és vallási igazság hordozója.
Valójában Bulgakov regénye egy regény egy ember valódi és képzeletbeli erejéről, a lelke szabadságáról. Ez mindenható, látszólag korlátlan hatalom felruházott Poncius Pilátus monoton vezető kihallgatás, hirtelen úgy érzi, az erő mögött filozófus, kényszeríti őket, hogy kimondja az igazságot. És ez az ügyész szándékos tiszteletlenségét okozza. Míg Jézus azt tanítja, hogy minden ember jó, Pilátus hajlik leereszkedő, hogy nézd meg egy ártalmatlan különcség, de a filozófus megérintette a legfőbb hatalom, és azt mondta, hogy eljön az idő, amikor a hatalom a Caesars nem lesz a nép felett, majd Pilátus átszúrja heveny félelem, hogy a bizalmába beszélgetni egy állami bűnözővel.
Úgy tűnik, hogy Yeshua tanítása túl naiv, túl ideális ahhoz, hogy létfontosságú legyen. Végül is, és megmenteni legalább a saját életét, meggyőzve Pontius Pilátust, készen arra, hogy meghallgassa, a hős meghiúsul.
Ez azt jelenti, hogy Bulgakov regényében a jó hiedelem reménytelenül kompromittálódott? Nem hiszem. Nem véletlen, hogy Yeshua tanításai, élete és halála sok évszázad alatt vonzza a mestert, aki szintén hisz az ő meggyőződéseiben. Mint a Gamelia nevű csavargó, a Mester érzékeny az emberi szenvedésre, a fájdalomra.
Azonban nehéz elhinni, hogy valaki jó, és nem szabad elfelejteni, az emberek minden bűncselekmény, az ötlet a megbocsátás idegen a Mester: ő is úgy véli, jó, de tudja, hogy a győzelem a jó csak akkor lehetséges a harcot a gonosz ellen.
Amíg az igazságszolgáltatás el nem jött, amíg el nem jön a múlt ideje, a Mester fáradt és megvert élettartama csak egy dologot támogat: a munkájának fontosságát, az ő szükséglete, a Margarita iránti szeretetét. Margarita az ördöghöz intézte a Mester kedvéért. Az ördög csodálja őt, a szerelmét. Elküldte a Mester és Margarita pihenni. Pontosan ez a sorsa Bulgakov regényében van.
Számtalan tiltást legyõzve túlélte a teremtõjét, és elérte az olvasót. Ma a "Mesterek és Margarita" újratervezésével átgondoljuk azokat a problémákat, amelyek nyilvánvalóan soha nem veszítik el jelentőségüket. Nem fogják elveszíteni, mert amíg egy személy létezik, elkerülhetetlenül választania kell a jó és a rossz között, az igazság és a megtévesztés között.