A tulajdonjog megszerzése; a tulajdonos kötelezettségei
A tulajdonos viseli a vele járó tulajdon fennmaradásának terhét, valamint véletlen halálát vagy véletlen károkat, hacsak jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 210. és 211. cikke). Ezért a véletlen körülmények miatti halál vagy kárért való felelősség általános szabályként nem róható fel. A tulajdonos a véletlen veszteség vagy a véletlen kár kockázatát kockáztatja, kivéve, ha ezt a kockázatot teljes egészében vagy részben áthelyezte egy másik személyhez, például a biztosítóhoz, biztosítva a vele járó vagyont. A véletlen halálozás vagy az elidegenített dolgok véletlen károsodásának kockázata a tulajdonos átruházásával egyidejűleg átadja a felvásárlót. Mivel a tulajdonjogát a felvásárló fakad átadása holmiját, hacsak törvény másként nem rendelkezik, vagy szerződés, az ugyanazon a napon a felvásárló halad, és a véletlen elvesztése vagy károsodása a dolgokat. Így a hagyomány rendszer legjobb biztonsága érdekében a dolgot át a felvásárló, mert eddig a pontig a tulajdonosa az átadó és így a véletlen elvesztése vagy károsodása dolgok terheli a személy a gazdasági szférában, ahol a dolog.
Az orosz törvények szerinti űrlapok és típusok.
Az Art. Az Alkotmány 8. §-a és a C1. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének az Orosz Föderációban szereplő 212. cikke magán, állami, önkormányzati és egyéb tulajdonosi formák.
A magántulajdon pedig az állampolgárok és jogi személyek tulajdonában van, az állami tulajdon az Orosz Föderáció alanyai szövetségi tulajdonjoga és tulajdonjoga, az önkormányzati tulajdon a városi és vidéki települések tulajdona, valamint más önkormányzati tulajdon. Az Art. Az RF alkotmány 35. cikke értelmében a magánjogot törvény védi. Minden állampolgárnak joga van egyedül vagy más személyekkel való gazdálkodáshoz. A magán tulajdon, melynek tárgya polgárok és jogi személyek, mindenekelőtt érdekeik biztosítására szólít fel. Az 1. Cikk 1. 213 Polgári törvénykönyv az állampolgárok és jogi személyek tulajdonában bármilyen vagyon.
A polgári jogi szabályozás kétféle tulajdonságot különböztet meg: a közös részvény és a közös közös tulajdon.
Közös tulajdon az anyagi világ elszigetelt tárgyainak elkülönítése két vagy több személy által.
A közös tulajdon két kötelező feltételt feltételez:
egy dolog jelenléte a törvény tárgyaként;
több tantárgy ugyanazon törvény.
Általános vagyon két vagy több személy tulajdonát képezheti, ha nem osztható meg a fogyasztói tulajdonságai (oszthatatlan dolgok) jelentős károsodása nélkül, vagy a törvény értelmében nem osztható meg. A kapcsolatot egymással, egyrészről társtulajdonosokkal, az összes harmadik fél számára jellemzik - a társtulajdonosok közötti kapcsolatok. Az első jogi természetű abszolút jellegű, a második pedig relatív.
Az ingatlantulajdonos közös tulajdonban lehet a tulajdonosi részesedés (közös tulajdonban) tulajdonjogának meghatározása vagy az ilyen részvények (közös tulajdon) meghatározása nélkül (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 244. cikkének (2) bekezdése).
A közös tulajdon feltételezhetően megosztásra kerül, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény kifejezetten előírja az ilyen tulajdon közös tulajdonának kialakulását (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 244. cikkének 3. pontja). A közös tulajdon a házastársaknál, kivéve, ha a házassági szerződés másként rendelkezik, a paraszt (gazdaság) gazdaság tagjai, a lakások és telkek privatizációja, valamint a törvény által meghatározott esetekben.
A közös tulajdonban lévő vagyontárgyak birtoklására, felhasználására és elhelyezésére vonatkozó jogi szabályt a művészetben kell meghatározni. 253 Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve. A közös vagyontárgyak résztvevői közös tulajdonban vannak és közös tulajdonban vannak, tekintet nélkül arra, hogy mindegyikük közös tulajdon létrehozásához járul hozzá. Közös megegyezéssel a közös tulajdonban levő résztvevők külön tulajdonnal rendelkezhetnek és közös tulajdont használhatnak. Az önálló tulajdonjoggal nem rendelkező ingatlanok aránytalansága és a tulajdonosi hozzájárulás felhasználása a létrehozásához nem jogosítja fel a többi társtulajdonos kártérítést.
Amikor az ügyleteket közös tulajdonban lévő vagyontárgyakra bocsátják, feltételezzük, hogy az összes résztvevő beleegyezésével valósult meg. Az ingatlan elidegenítésével kapcsolatos közös tulajdonú ügylet egyik résztvevője érvénytelenné nyilváníthatja, ha a felvásárló tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a többi társtulajdonos ellenkezik a tranzakcióval.
A közös tulajdon résztvevőinek beleegyezésével, és ha a beleegyezést nem érik el - a bírósági határozat alapján e személyek közös tulajdonjoga közös tulajdonra (például a házastársak által kötött házassági szerződés esetén) állapítható meg.
A közös tulajdon megosztása során a közös tulajdonban lévő részvényeket egyenlőnek tekintik, kivéve, ha a felek egyetértése másként rendelkezik.
Art. 256 Polgári Törvénykönyv, valamint a művészet. Az Orosz Föderáció családkódexének 33-39. Cikke megállapítja a házastársak közös tulajdonának jogi rendszerének sajátosságait. Mert megszerzett ingatlan a házastársak a házasság fennállása alatt (a házastársi közös vagyon) tartalmaz jövedelem mindegyik házastárs a foglalkoztatási, üzleti tevékenység és az eredmények a szellemi tevékenység kapott nyugdíjat, juttatások és egyéb pénzbeli ellátás, nem speciális célra (az anyag mennyisége segítségnyújtás, a sérülés vagy más egészségkárosodás miatti kár megtérítéséért fizetett összegek stb.). A házastársi közös vagyon is vásárolt az általános bevételek a házastársak ingó és ingatlan vagyon, értékpapírok, részvények, betétek, tökerészesedésük tenni a hitelintézet vagy egyéb kereskedelmi szervezetek és bármely egyéb szerzett a házastársak a házasság fennállása alatt az ingatlan, függetlenül attól, hogy a házastársak nevében, vagy annak nevében, vagy kinek a házastársak pénzt jártak be.
A házasság előtti házastársak tulajdonához tartozó ingatlan, valamint a házasság során az egyik házastárs által ajándékként, öröklésként vagy más, a házasságon kívüli ügyletek (az egyes házastársak tulajdonában) által kapott vagyontárgy tulajdon.
A dolgok személyes használatra (ruházat, lábbeli, stb), kivéve az ékszereket és egyéb élvezeti cikkek, bár megszerezte a házasság alatt az általános alapok, a házastársak ismerik az ingatlan a házastárs, aki használta őket (36. A családjogi törvény).
A házastársak közös tulajdonának birtoklása, használata és megszüntetése a házastárs közös megegyezésével történik.
Amikor az egyik házastárs ügyletet köt a házastársak közös tulajdonának elidegenítésére, feltételezik, hogy a másik házastárs beleegyezésével jár el. Elkövetése az egyik házastárs által a sorrendben ingatlanügyletek és igénylő ügyleteket közokiratba és (vagy) regisztrációs módon a törvény által előírt, be kell szereznie egy hitelesített hozzájárulása a másik házastárs (art. 35 a családjogi törvény).
Az ingatlan mindegyik házastárs lehet ismerni a közös tulajdon, ha bebizonyosodik, hogy a házasság fennállása alatt, mivel a közösségi tulajdon, vagy az ingatlan egyes házastárs vagy munkájának egyik házastárs beruházásokat hajtottak végre, amely jelentősen növeli a költségeket az ingatlan (Nagyjavítási, rekonstrukció, újra berendezések és mások). Ez a szabály nem alkalmazható, ha a házastársak közötti szerződés másként rendelkezik (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 256. cikkének 2. pontja).
A paraszt (gazdálkodás) gazdasága - a polgárok önkéntes egyesülését a közös mezőgazdasági termelés vagy egyéb gazdasági tevékenységek tagsága alapján ismerik el a mezőgazdaság területén, a személyes részesedésük és a paraszt (gazdálkodó) gazdaság tagjai által történő tulajdonbérlés alapján. A KFK az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 86.1. Cikkével összhangban jogi személy.
Ezt a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó család vagy személyek csoportja hozza létre annak későbbi végrehajtása céljából. A gazdaság vezetője, aki a harmadik felekkel való kapcsolatot képviseli és tranzakciókat végez a gazdaság nevében, egyéni vállalkozó státusszal kell rendelkeznie. A közös tulajdon tagjainak egy paraszt (gazda) lehetőséget biztosítunk, hogy a tulajdonjogát a gazdaság vagy a megvásárolt földterület, ültetvény, farm és egyéb épületek, talajjavítási és egyéb szerkezetek, produktív és dolgozó szárnyasok, mezőgazdasági és egyéb gépek, berendezések, járművek, leltár és egyéb megszerzett ingatlan a gazdaság általános alapok tagjai, valamint a gyümölcsök, a termékek, és a bevételek eredményeként kapott a gazdaság (1. és 2. § az Art. 2 57 az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve).
A közös tulajdon másik típusa a megosztott tulajdon. Az állampolgárok tulajdonhoz való közös tulajdona megosztott, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény előírja közös tulajdon kialakulását.
A közös tulajdon mint a tulajdonjog részvényeinek gyűjteménye lehetetlen. A valóságban a tulajdonjog önmagában elválaszthatatlan az összes entitástól. Ez kiterjed az egész dologra.
A közös tulajdonban levő résztvevők részvényeit törvény vagy minden társtulajdonos beleegyezésével lehet létrehozni. Ha a közös részvénytulajdonosok beleegyezésével a részvények nagyságát nem határozzák meg, egyenlőnek tekintendők (az Orosz Föderáció 245. tételének 1. tétele).
A közös tulajdon birtoklására és használatára vonatkozó eljárást a művészet határozza meg. 247 Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve.
A részvény vásárlásakor a részvény megvásárlására vonatkozó elővásárlási jog megsértése esetén bármely részvénytársaság bírósági eljárás keretében három hónapon belül kérheti a vevő jogait és kötelezettségeit. Ez a jog a következő esetekben fordul elő:
ha az értesítés formáját megsértették (írásban, de szóban nem értesítették);
ha a határidő nem teljesült (hónap vagy 10 nap);
ha a részvényt más körülmények között értékesítették, mint a társtulajdonosoknak felajánlott árakat (magasabb árat kínált, és visszautasításuk után egy harmadik személynek adták el olcsóbban).
Art. A polgári törvénykönyv 252. cikke meghatározza az általános tulajdon felosztására és elkülönítésére vonatkozó eljárást. Ezek a tulajdonjog megszüntetésére vonatkozó indokok, amelyek kizárólag a megosztott tulajdonra vonatkoznak. A szétválásnál a közös tulajdonhoz való jog mindig megáll - a résztvevők mindegyike elveszíti a részvényt. Az allokációval a közös tulajdonú rendszer megszűnik csak egy vagy több nyugdíjas résztvevővel, akik részt vettek.
Általános szabályként a szakasz és a kiválasztás természetben történik. A törvény azonban számos kivételt ír elő, amikor a tulajdonos fizetheti be részesedésének értékét monetáris formában:
ha a természetbeni részvények elosztása törvényileg nem megengedett;
ha a természetbeni részvénykiosztás lehetetlen a vagyon aránytalan károsodása nélkül;
ha a részvény jelentéktelen, nem lehet ténylegesen kiosztani, és a személynek nincs jelentős érdeke az ingatlan használatához. Ebben az esetben a bíróság határozatával a lefoglalást a tulajdonos beleegyezése nélkül kényszeríthetjük.