A "pénzügy" kifejezés értelmezése
1. A pénzügy és a pénzügyek funkciói. A finanszírozás alapjai az állami reprodukcióban ............ .... 3
2. Az ország pénzügyi rendszere, szférája és kapcsolata. A költségvetési szabályozás módszerei. Az állam pénzügyi politikája ................................................................................ 12
3.Vnebudzhetnye alapok, mint link a pénzügyi rendszerben. 24
4. A gazdálkodó szervezetek finanszírozásának elvei a különböző tevékenységi területeken ................................................................................................ .33
5. Pénzügyi irányítás, pénzügyi tervezés és előrejelzés, pénzügyi ellenőrzés .................. ...... ..46
6. Pénz: a szükség, a lényeg, a funkciók és a pénz típusai. A monetáris rendszer és típusai .................. 57
7. Pénzforgalom (készpénz és készpénz), szerkezete és szervezete .............................................. 72
8. A fizetési mérleg. Az infláció, lényege és formái ....................................................................................... ...... ..77
9. Pénznemrendszer és valutaviszonyok .................. 90
10. A hitel szükségessége, lényege és funkciói. Formái, típusa és szerepe a pénzügyi rendszerben ..................... .98
11. Hitelfelvétel és megalakulása ......... ............. ... 110
12. Hitel a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ............................................................................................. ..119
13. A bankok: eredete, lényege, funkciói és szerepe a gazdaság fejlődésében ................................................................................ 126
14. A bankrendszer, annak elemei és típusai. Központi bankok, kereskedelmi bankok: feladatkörük és tevékenységük alapja ......................................................... 139
15. A monetáris politika alapjai .................................... ..166
A finanszírozás lényege és funkciói. A pénzügyek nyilvános reprodukcióban való felhasználásának alapjai
A "pénzügy" kifejezés értelmezése. A pénzügyi és pénz közötti különbség
Ezek megjelenése a létfenntartásból a rendszeres árupénzcseréhez való átmenet körülményei között történt, és szorosan kapcsolódott az állam és az erőforrásigényei fejlődéséhez.
Később a "pénzügy" kifejezés nemzetközileg elosztott, és a lakosság és az állam közötti pénzkommunikációs rendszerhez kapcsolódó koncepcióként kezdte felhasználni az alapok közpénzek kialakulását.
A "pénzügy" kifejezés modern értelmezése sokkal szélesebb körű, és a következőkből áll.
Pénzügy - olyan különleges gazdasági kapcsolatok, amelyek az alapok alapjainak kialakításában és elosztásában alakulnak ki.
Közvetlenül elmondható, hogy az ilyen kapcsolatokban résztvevők köre meglehetősen széles, az egész államtól az egyéni vállalkozóig, az ország állampolgárától.
A pénzügyek nem létezhetnek pénzügyi kapcsolatok nélkül, egymás pénzbeli kifizetései, hiszen a pénzügyek alatt nem annyira pénz, mint a gazdaság monetáris számításai.
A gazdasági egység olyan jogi vagy fizikai személy, aki a jogok és kötelezettségek birtokosa.
A gazdasági egységek csoportokba sorolhatók: háztartások, üzleti szervezetek (vállalatok, szervezetek, cégek) és az állam.
A gazdasági szereplők kölcsönhatása képezi a piacot, ami a cash flow-k és a finanszírozás kialakulásához vezet. A gazdasági szereplők közötti pénzmozgás pénzmozgásokat és pénzügyi forrásokat képez.
Ebben a mozgásban megtestesülnek azok a pénzügyi kapcsolatok, amelyekbe az alapok alapjainak létrehozását és felhasználását célozzák. Ezek a pénzügyi kapcsolatok a megfelelő finanszírozási formákra oszthatók: háztartási pénzügy, vállalati finanszírozás, államháztartás.
A finanszírozás fő célja az állam és az üzleti vállalkozások pénzeszköz-igényeinek megfelelő pénzalapok kialakítása, és ezzel egyidejűleg a tervezett felhasználás ellenőrzése.
A pénzügyek gazdasági kapcsolatnak három fő jellemzője van:
1) mindig egy monetáris kapcsolat;
2) ezek a monetáris kapcsolatok az állam megléte és szabályozott természetűek;
3) ezek a monetáris kapcsolatok kapcsolódnak a már elosztott (gazdasági egységek szintjén) bruttó hazai termék újraelosztásához.
Ha mindhárom attribútum rendelkezésre áll, akkor ezek a kapcsolatok kifejezetten az államháztartásra vonatkoznak.
Az államháztartás az állam által szabályozott újraelosztó monetáris kapcsolatok rendszere, amely a centralizált (nyilvános) monetáris alapok (bevételek) létrehozásához és felhasználásához kapcsolódik, amelyek szükségesek az állam feladatainak ellátásához.
Azonban - amint fentebb megjegyeztük - az államháztartás mellett a szervezetek (vállalkozások) vagy a vállalati pénzügyek (általában nyitott részvénytársaságok finanszírozásaként) pénzügyei vannak. Mindkét viszonylag független szféra egységes fogalmával egyesülhet - a szó szélesebb értelemben vett "pénzügy", azaz tartalmuk szélesebb értelmezése, mint az államháztartás, a gazdasági egységek pénzügyeinek jellemzésére szolgáló rendszer, amelyet tovább vizsgálunk.
A monetáris források (alapok) fő és fő forrása a GDP, egyéb források, a kialakulásuk szintjétől függően:
· Állami és önkormányzati szinten. állami és önkormányzati vállalkozások jövedelme, ingatlanok privatizációjából származó jövedelem, külföldi gazdasági tevékenységből származó jövedelem, állami és önkormányzati hitel, pénz és értékpapír kibocsátása stb.
· A gazdasági egységek szintjén. nyereség, értékcsökkenés, részvények értékesítése, más szervezetekben való részesedés, bankhitel stb.