A koszovói konfliktus
Koszovó (Koszovó és Metófia) Szerbia autonóm tartománya. A tartomány lakossága túlnyomórészt albánok (több mint 90%). Koszovó kétmillió lakosa közül a szerbek mintegy 100 ezer (6%) a koszovói nemzeti központban.
Koszovó (Koszovó és Metófia) Szerbia autonóm tartománya. A tartomány lakossága túlnyomórészt albánok (több mint 90%). Koszovó kétmillió lakosa közül a szerbek mintegy 100 ezer (6%) a koszovói nemzeti központban.
A szerbek Koszovó és Metohija megyéhez fűződő állításai a történelmi jog elvein alapulnak. A középkorban a területen Koszovó és Metohija, hogy magját a középkori szerb állam, és a 14. század óta, és egészen 1767 ott került a trónra a szerb pátriárka (közel a város Pécs).
Az albánok viszont ragaszkodnak az etnikai jogok túlsúlyához. Történelmileg az albánok már régóta éltek Koszovóban, de a lakosság jelentős részét a 20. század elejéig nem jelentették. Ahhoz, hogy nagy mértékben az etnikai összetétele a terület változni kezdtek, miután a második világháború, amikor Josip Broz Tito tette az albánok, akik a háború menetét Jugoszláviában marad Koszovóban.
Koszovó első ízben 1945-ben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság keretein belül a Szerbiában található autonóm régióhoz került. Az 1974-es jugoszláv alkotmány megadta Szerbia alkotmányos területeinek a köztársaságok tényleges státusát, kivéve a szecesszióhoz való jogot. Koszovó, mint autonóm szocialista régió saját alkotmánya, jogszabályai, legfelsőbb hatóságai, valamint képviselői minden nagyobb szövetséges testületben.
A koszovói megállapodást ismételten az ENSZ Biztonsági Tanácsa üléseinek napirendjére vitték.
Az "Ahtisaari-terv" az úgynevezett "ellenőrzött függetlenséget" biztosított Koszovó számára, amely magában foglalta a szerbiai Szerbiától való szétválasztását és a nemzetközi szervezetek jelenlétét. Az Ahtisaari-terv aktív szerepét a NATO-nak nevezték ki.
AZ OROSZORSZÁG ÉS AZ USA HELYZETE
Oroszország aktívan támogatta a koszovói demokratikus, többnemzetiségű társadalom megteremtését célzó nemzetközi erőfeszítéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. sz. Határozata alapján. Moszkva részt vett a koszovói probléma megoldásában az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a kapcsolattartó csoport (Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, USA, Franciaország) keretében.
Ugyanakkor az orosz fél megvédte a tárgyalási rendezés elsőbbségét, a koszovói jogállam kérdésének egyetemességének és sokváltozatos megoldásának elveit, megfogalmazva a tartomány alternatív függetlenségének hiányát.
Oroszország azt javasolta, hogy dolgozzon ki egy „menetrendet”, amelyben úgy lehet tekinteni, indokolt a felek érdekeit és prioritásait vezető nemzetközi tényezők koszovói rendezés jelölt mérföldkövek mozgás fél megállapodást, beleértve a hatásukat az európai integráció kilátásait.
Az Egyesült Államok viszont azt állította, hogy a zsákutcából csak az Ahtisaari-terv állhat fenn, amely a nemzetközi ellenőrzés alatt álló tartomány függetlenségét feltételezi.
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (FPRY) 1945-ben alakult, 1963-tól pedig Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRY). A szövetség hat köztársaságot tartott: Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Montenegró.
A Felhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenysége során nem sérti az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályait.
A felhasználó vállalja, hogy tisztelettel beszél a többi résztvevőnek, olvasónak és az anyagban megjelenő személyeknek.
A levélnek tartalmaznia kell:
- Téma - Access Restore
- Felhasználói bejelentkezés
- A fent említett szabályok megsértését előidéző cselekmények okainak magyarázata és zárolás.
Ha a moderátorok úgy vélik, hogy helyreállíthatja a hozzáférést, akkor ez megtörténik.
A szabályok ismételt megsértése és az újrablokkolás esetén a felhasználó nem állítható vissza, a zár ebben az esetben teljes.