Kő és vasbeton szerkezetek hibái - tehlib
A kő és a megerősített szerkezetek vizsgálata során elsősorban a legfontosabb tartószerkezeteket különböztetjük meg. Különös figyelmet fordítanak a kereszttartók, a gerendák, a lemezek és a burkolatok, valamint a falak egymáshoz való összekapcsolásának jellegére.
A kőszerkezetek műszaki állapotának felmérésekor meg kell állapítani:
a szakasz helyének a kár helyén történő csökkentése százalékos aránya;
nyíl falak, oszlopok és gyűrűk alakváltozása;
a repedések és más deformációk kialakulásának mértéke a károsodott szerkezeti zónában;
a falazat minősége, az ízületek szélessége és mélysége;
a tégla külső falának nedvességtartalma;
fizikai és mechanikai tulajdonságai a falazat, a kő és a habarcs.
A főbb jellemzői a külső lehajlás vagy hasadása a falak vannak tolva, vagy ki a foglalatok a falak végeinek közbenső padló gerendák, rácsos tartók, tető, és a jelenléte függőleges repedések, hámlás a külső falak a belső keresztirányú helyeken kölcsönösen megtámasztják egymást. Eltérés a falak, még a legkisebb, lehet kimutatni a jelenlétét repedések a vakolat mennyezet párkányok mentén felmért a falak. A hossza az ilyen repedések a szint egy padló fal jelenlétét jelzi eltérések egy adott részét annak hossza mentén az épület.
Létrehozó elmozdulás nagyságát, kerekítés vagy kihajlási a fal végezzük közvetlen mérésével repedés szélességének a gipsz mennyezet vagy az összeget a eltolás gerendák ellen fészkeit a falak vagy mérésével repedések csomópontokban eltért külső falak, hogy a keresztirányú, vagy kockára ilyen falak szokásos súlyos a vezetéket vagy a vékony huzal . Különösen kritikus esetekben, vagy ha jelentős nehézséget összehangolása eltérés a függőleges falon is telepíthető szögmérő vagy egyéb geodéziai műszerek.
Ennek hatására a kő szerkezetek technológiai és környezeti tényezők (hullám, robbanás, földrengés) vizsgálata és mérése alá minden látható, hogy kiváló a szem, beleértve a hajat, mint a szélessége, mélysége és hossza, betűtípus és helyezze őket a felszínen a falak, oszlopok és pillére. Hely repedések alkalmazott rendszerek vagy tervrajz.
Különös figyelmet kell fordítani a kőburkolt falak ellenőrzésére, mivel a felszínen repedések nem észrevehetők.
Jelenlétében vakolat repedés könnyebb felismerni, de meg kell jegyezni, hogy nem mindig a szélessége és hossza repedések a vakolat felel meg a méret a repedések a falazat is. A falazó vakolat tényleges méretének meghatáro- zása előre megterhelt.
Amikor minőségét meghatározó a falazat és tégla típusú megjelölt minőségű (piros, szilikát, üreges, porózus, stb), a minőség (vasérc, normál, Scarlet, a tökéletlen égés és hasonlók), és az oldatot megjelenése és a kötőanyag (cement, komplex, meszes stb.).
A falazás vízszintes illesztéseinek tényleges vastagságát 5-10 sor falazat mérésével és az átlagértékek megfelelő számításával határozzák meg. Ha átlagosan a vízszintes illesztések vastagsága meghaladja a 12 mm-t, akkor a falazat kisebb szilárdságúnak tekinthető, és a normáknak megfelelően csökkentési tényezőt kell bevezetni a megengedett feszültségekre. A tégla szilárdságát a GOST 24332-80 szerint határozzák meg. Az oldat szilárdsági jellemzőinek meghatározása a GOST 5802-86 utasításai szerint történik.
Ha sérült tégla alátámasztó részek forgási végén jumper és az átkötések a hajlítónyomaték adódik köszönhető, hogy a nagy helyi kompressziós alakítható át a ferde válaszfal repedt falazat, amelyek képződnek általában párhuzamosak az irányt a erők alkalmazott terhelések.
A guruló kőszerkezetek vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani a cementhabarcs megerősítésére és védő rétegére az olyan szerkezetekre vonatkozóan, amelyek a falazat külső oldalának megerősítésével vannak ellátva.
A kőszerkezetek vizsgálatának fontos szakasza a deformációs szilárdság megteremtése. A teherhordó kőszerkezetekben fellépő repedéseket értékelni kell a kőműves munka helyzetéből a tömörítési terhelés felett. Az F jelölése az erőfeszítés a falazatban; Fcrc - a forrasztás, amelyben repedések keletkeznek; Fu egy romboló erő, meg lehet különböztetni a tömörítés alatt álló falazás négy szakaszát.
A kőszerkezeteknek az F tengelykapcsolóban kifejtett munkájának első szakasza kisebb, mint az Fcrc erőfeszítés, amelynél nem keletkeznek repedések, a szerkezetek normális állapotát jelzi. Az F = Fcrc második fázisa a szerkezetek kielégítő állapotát jellemzi; a harmadik szakasz az Fcrc-vel 
Az épületek technikai mûködésébõl és más technogén folyamatokból eredõ változás természetébõl adódóan a falazatban szakítószilárdságokat lehet kifejteni, ami repedés kialakulásához vezethet. A repedések kialakulásának fő lehetőségei:
1 - az épület középső részének vázlata a bázis alapjainak süllyedése miatt. Parabolikus görbéket hoz létre, amelyek repedések hálózata alakul ki felfelé és az épület központi tengelyére hajlik;
2 - az épület szélsőséges részeinek vázlata, ami parabolikus görbéket okoz, amelyek repedések hálózata képződik felfelé és az épület széleire hajlik;
3 - az épület hibája az épület szélső részeinek maximális lecsapódása és a középső rész minimális mélyedése miatt. A függőleges, repedésnövelő repedési formák. Az ok lehet helyi támogató támogatás az épület középső részének talajában;
4 - Az épület egy részének lefejtése, ami ugyanolyan nyitási vastagságú függőleges, kanyargós repedést eredményezett.
A repedések típusa az épületek kőfalaiból a földi üledék főbb típusaiban (az alap talaj R-ellenállása)
A meghatározó befolyása a stressz koncentráció öregedés falazat (erózió és megsemmisítése ízületek) kapott vlagomassoperenosa és hatása a ciklusos fagyasztás-felolvasztás folyamatok. A falazás bizonyos részében a varratok összenyomódása következtében a teherbírás meghaladja a feszültségeket.
A ferde repedések megjelenése különböző oka lehet. Mindenekelőtt ezek okozzák a nem egyenletes az alapja az üledék hiányosságok miatt a készítmény a bázis, az eltolás tengely hogy további terhelések épületek kapcsolódnak. Megsértése épület működési mód eredményeképpen jön létre az árvíz vagy a mosás bázisok légköri vagy technikai víz, a talaj nedvességtartalma miatt szivárgások, talajvíz süllyesztés közelében végzett munka során az épületek és mások.
A belső falak deformálódását a külső falak melletti területeken nagyobb terhelés és a falazat megerősítésének hiánya okozza.
A vizsgálat során nagyon fontos tudni a repedésnyitás dinamikáját az időben. Ebből a célból a repedéseken gipsz, üveg vagy fém jelzőfények kerülnek telepítésre. A gipsz és az üveg jelzőfesték falra van szerelve, amelyet korábban gipszből tisztítottak. Cement- vagy gipsz-oldatokat használnak. A fém jelzőtestek tetőfedő acélból készültek, ragasztóval vagy tüskékkel a falhoz rögzítve. A világítótornyokon megjelenik a telepítés száma és dátuma. A deformáció fejlődésének dinamikáját a megfigyelések naplójában rögzítjük. A repedések mélységét próbák és tűk segítségével határozzák meg, és a nyílás szélességét MPB-2, Mir-2 mikroszkóp segítségével határozzák meg. Az MPB-2 mérési korlátai legfeljebb 6,5 mm, a Mir-2 pedig 0,015 mm és 0,6 mm között van.
Tipikus példák a repedések kialakulására a téglafalakon
A kövek szilárdságának meghatározása a GOST 8462-85 szerint történik. megoldás - GOST 5802-86 A falazóanyagok fagyállóságát a GOST7025-91 szabványnak megfelelően teszteltük.
A károsodott kő- és vasbetonszerkezetek megerõsítésének feltétele a következõ
ahol a Кбп biztonsági tényező (Кбп - 1,7 a nem megerősített falazat esetében, 1,5 - a hálószemes erõsítéshez); P - tényleges terhelés a vizsgálat idején; N - a szerkezet károsodás nélkül teherhordó kapacitása; A KTP olyan tényező, amely figyelembe veszi a teherbírás csökkenését károsodás esetén.
A CTE együttható értékei
A falazat teherbírásának csökkentése, a kár jellegétől függően
A falazó falak, oszlopok és mólók károsodásának természete
Olyan egyedi téglák repedései, amelyek nem metszenek a varratokon
Hajszálrepedések, amelyek legfeljebb két sor falazatot tartalmaznak
Ugyanez, ha nem több, mint 4 sor, több repedés esetén nem haladja meg a 4 mm-t 1 m szélességben a fal, oszlop vagy partíció szélességében
2 mm-es nyílással repedezett repedések, amelyek legfeljebb 8 sor falazatát keresztezik, és a repedések száma nem haladja meg a 4 mm-t 1 m szélességben a fal szélén,
Ebben az esetben a falazat átlagos szilárdságát a szerkezet kiszámításához kell figyelembe venni, amely ismert tégla- és habarcsjelzéssel megegyezik a falazás tervezési ellenállásának kétszeresével.
A mintákat a kőszerkezet különböző részeitől vizsgálják. A tégla tömörítésének végső szilárdságát két téglából vagy két félből álló minták határozzák meg, és a kövek összenyomódásának végső szilárdságát az egész kő határozza meg.
Az Rc (MPa) nyomószilárdságot a függőség határozza meg
ahol P a legnagyobb terhelés, kN; A a keresztmetszet m 2.
Hajlítási szilárdság Rigg
(MPa) a vizsgálati séma szerint határozzuk meg
ahol P a legnagyobb terhelés; l a támasztó tengelyek közötti távolság; b, h - a minta keresztmetszete szélessége és magassága, m.
A kapott adatokat az RKL végső erősségének meghatározására használják
Kőműves falazat és habarcs közepes szilárdságú tömörítés
ahol A konstruktív együttható, a kőzet típusától és a kőzet erősségétől függően
t, n-
olyan tényezők, amelyek függenek a falazattól; Rp, RK
- a habarcs és a kő szilárdsága.