Intracardia hemodinamika, a szívműködés fázisstruktúrája
A jobb kamra munkája balról 0,15-0,20. A kilégzési fázis elején a bal kamrában a nyomás 70 mm. Hg a systole vége 120 mm-re nő. Hg A szisztolés alatt az aortában a nyomás 115-130 Hgmm. Az arteriolák kezdetén körülbelül 70-80, a kapillárisok kezdetén 20-40, a kapillárisok végén 8-15 mm. Hg A szívbe áramló ereknél a nyomás a légköri nyomás alatt van. A vaszkuláris ágy rezisztenciájának mintegy 60-80% -a az arteriolákban és a hajszálerekben fordul elő. A fiziológiai körülmények között a szív kimenete 3-30 l / perc.
A kamra nyomásának, a feszültségnek és a kamra térfogatának összefüggése van. Az üreg különböző térfogatai miatt a szívizom eltérő nyomást kelthet. Ez a függés bizonyos mértékig korlátozza a Starling törvényének érvényességét, amely szerint a szív összehúzódásának ereje arányos a szívizom rostjainak kezdeti hosszával.
A szívciklus fázisszerkezete.
A feszültség időszaka (0,06-0,1 / sec).
1. Az aszinkron redukció fázisa (0,04-0,08 s). A gerjesztést követően (elektromechanikus látens periódus) a kontraktilis folyamat következetesen lefedi a kamrai szívizom szálát, de a kamrák üregeiben a nyomás nem növekszik. A végső szálakból való excitáció Purkinje belép a szívizom subendocardialis rétegébe, majd a szívizom többi részére terjed. Ez a szívizom rétegeinek kölcsönös elmozdulásához és a szív alakváltozásához vezet.
2. Az izometrikus összehúzódás fázisa (0,02-0,05 s). Az együttes redukció energiája nyomásváltozássá alakul át. A szelepek és a félhold szelepek zárva vannak. Ez a fázis addig folytatódik, amíg a kamra nyomása el nem éri a kibocsátó edényben lévő nyomást (aorta, pulmonalis artéria).
A száműzetés ideje (0,21-0,32 mp).
1. A gyors kiirtás fázisa (0,05-0,14 mp). 2/3-as ütéstérfogattal jellemezhető, és jelentősen megemelkedik a kamra kamrája.
2. A késleltetett száműzetés (0.05-0.17 mp) fázisa. Egy pillanattal kezdődik, amikor a kiömlő edényből a vér kiáramlása egyenlő térfogatúvá válik a szív beáramlásáig. A kilakoltatást a kamra nyomáscsökkenése és a kilökődés fokozatos csökkenése jellemzi. A fázis végén a szívizomrostok stressz leáll, és a repolarizációs folyamat véget ér.
Pihenési idő (0,1-0,13 mp).
1. A protodiasztol fázisa (0,03-0,04 sec). A szívizom relaxációjának köszönhetően a kamrában a nyomás a fő edényben lévő nyomásszint alá vagy alá csökken. Az aorta kezdeti szakaszában a véráram sebességének nulla értéke van, a fő edény térfogata jelentősen csökken a félhold-szelepek nyújtható vérmennyisége miatt. A fázis a kamrában lévõ meredek nyomáscsökkenés pillanatától folytatódik, mielõtt a félcsavaros szelepek záródnak és feszülnek.
2. Az izometrikus relaxáció fázisa (0,07-0,11 sec). A szívizom szálak további lazulása zárt összecsukott és félkör alakú szelepekkel történik. A fázis mindaddig folytatódik, amíg a kamrában a nyomás nem csökken az átriumban levő nyomás szintjéig.
Töltési idő (0,18-0,65 mp).
1. Gyors töltési fázis (0,08-0,15 mp). A szelepek nyitásával kezdődik, amíg az atria nyomásesése meg nem szűnik. Jellemzője a pitvari vér térfogatának mozgása, ami elegendő ahhoz, hogy egy teljes értékű szisztoletet valósítson meg.
2. A lassú töltés fázisa (diasztáz) (0,05-0,5 sec). A pitvari depolarizáció pillanatáig folytatódik. A teljes hosszabbításnál nincs jelentős nyomás ingadozás a szív üregeiben.
3. A pitvari szisztolák fázisa (0,06-0,9 sec). Aszinkron összehúzódás - az izgalom kezdetétől kezdve a nyomásemelkedés kezdeténél az előhalomban. A vér kiürítése a kamrába - attól az időponttól kezdve, amikor az emelkedő nyomás az átriumban véget ér a szívizom szálak összehúzódásáig.
1. intersystolic időszakban (0,006-0,009 mp) - a közötti időintervallum vége szisztolés fázis a pitvarok és a depolarizáció a kamrák a korai fázisú aszinkrón csökkentések (megfigyelt nyújtás mellett AB).
2. A szívhangok meghatározása és osztályozása.
A hangok olyan rövid, szaggatott hangjelenségek, amelyeknek világos kezdete és vége van, szívükben hallhatóak és szinkronban kapcsolódnak a szív aktivitásához.
Minden hang állandó (I, II), instabil (III, IV) és további (kattintson a mitrális szelep nyitására, perikardiális hang, szisztolés kattintás).
2. Az I hangképződés mechanizmusa.
I hang - systolés - állandó, hosszú időtartamú (0,09-0,12sek) alacsony, egy hangos hangot hallat a kamrai szisztolés, hogy hosszú szünet után egybeesik a csúcsi impulzus és az impulzus a nyaki artériák; legjobb hallgatási helyen - a hegye a szív (I hallgatózás pont), az alap a kardnyúlvány (IV hallgatózás pont).
A hangzás 3 komponensből áll.
A fő ezek - a szelep komponens - obrazovankolebaniyami szárnyak atrioventrikuláris szelepeket ütött azok vérében izometriás kontrakció fázisban. A rezgési frekvencia atrioventricularis szelepek befolyásolja a kamrai sebesség: annál gyorsabban csökken, a gyorsabban növő kamrán belüli nyomás és hangzatos I hangot. További szerepe, hogy a szárnyak a pitvar-kamrai szelep elején szisztolés, ami függ a kamrák vérrel megad: az alsó kamrák tele vérrel diasztolé alatt, a szélesebb nyitott szelepen szórólapok és a nagyobb amplitúdó az oszcillációk során szisztole.
A második komponens - az izomkomponens - az aszinkron és izometrikus stressz fázisaiban az izometrikus összehúzódási fázis során a kamrai szívizom fluktuációi okozzák.
A harmadik komponens - az érrendszeri - az aorta és a pulmonáris törzs kezdeti szegmenseinek ingadozásával társul, amikor a száműzetés ideje alatt vérrel feszülnek.
3. A II hangképződés mechanizmusa.
II hangja - diasztolés - folyamatos, rövid (0,05-0,07sek), magas, csendes hang van kialakítva elején kamrai diasztolé után egy kis szünet nem esik egybe a csúcsi impulzus és az impulzus a nyaki artériák; A legjobb hallgatás helye a szív alapja (2 és 3 pont az auskultációnak).
A II hang 2 komponensből áll.
A fő egy - a szelepkomponens - a diasztolé kezdetén fellépő rezgések következtében alakul ki, amikor a vér az aorta és a pulmonáris törzs záró félvezető szelepei ellen a relaxációs periódus alatt van.
A második komponens, az érrendszeri komponens az aorta és a pulmonalis törzs kezdeti szegmensében bekövetkező ingadozásokhoz kapcsolódik az aorta és a pulmonáris törzs szelepekből történő rezgések átadásakor.
4. A III és IV szívhangok képződésének mechanizmusa.
III hangszínt - a proto-diasztolés hangot - a kamrák falainak rezgése okozza, amelyek akkor jelennek meg, ha gyorsan, passzívan vérrel töltik a szív diasztoléja alatt. 0,12 - 0,2 másodperccel a II hang után. Gyakran auszkulátor, úgy érezhető, mint egy "visszhang" II hang. A III hangszín alacsony frekvenciájú oszcillációval, csendes, süket, gyakran instabil hangzással rendelkezik.
A IV-tónus - presztiztikus - az oszcillációk okozzák, amelyek akkor jelennek meg, amikor a kamrák lassan töltődnek fel vérrel az atria szisztoléusa alatt, a diasztolés végén (az elülső presztillában) fordulnak elő.
IV hang - siket, rövid. A IV-hang jelenlétét úgy hallják, hogy az I hang kettõsítését két hanggal ("t-ra-ta") emlegetik.
Az élettani III és IV tónusokat hallgathatja serdülők és fiatalok 30 évig, ritkábban 40 évig.
Az idősek III-as tónusának azonosítása általában súlyos myocardialis károsodást jelez, jelentősen csökkentve a hangját és a kontraktilitását.
A IV-tónus azonosítása érett és idősebb emberekben gyakran jelez a hipertrófiát vagy a bal kamra relaxációját (az aorta torkolatának szűkületét, az artériás magas vérnyomást).
A szelepszelepek vetülete a mellkason és pontjaiban
Az elülső mellkasi szelepek kivetítésének helye.
A bal pitvari-kamrai (mitrális) szelep kiugró része a szegycsont bal oldalán található a 3. borda rögzítésének területén.
A jobb atrioventrikuláris (tricuspidos) szelep kivetítése a bal oldalon lévő 3. borda porcszájához és a jobb oldali borda porcjának a szegycsontja közötti távolság közepén helyezkedik el.
A pulmonalis törzs szelepének kivetítése a szegycsont bal oldalán található második interkóstérben helyezkedik el.
Az aortacső vetülete a szegycsont közepén a 3. borda porcszáma.
A szívek hallgatása a szelepek valódi kivetítésének helyén a nagyon közel elhelyezkedő helyük miatt nem teszi lehetővé, hogy meghatározzuk melyik szelepet érinti. A szívből származó hangok érzékelése nem csak a szelepek vetületének közelségétől függ, ahol hang rezgések keletkeznek, hanem a szívizom és a véráramlás ingadozásainak végrehajtásán is. Ezért a klinikai vizsgálatoknak vannak pontjai a mellkason, ahol a leghangsúlyosabb hangjelenségek kapcsolódnak az egyes szelepek működéséhez.
A mitrális terület (1 pont) - a terület verhushech-láb push, mert a rezgések egy jó vastag izom a bal kamra és a hegyét a szíve alatt szisztolés legközelebb újra napon a mellkas falán.
Az aortás szelep auszkulációja (2 pont) - a második, a szegycsont szélénél jobb oldalon elhelyezkedő térköz. ahol az aorta szorosabban záródik az elülső mellkasi falhoz.
A pulmonalis törzs szelepének auszkulációja (3 pont) - a legjobb hallgatás helyzete egybeesik a valódi vetülettel, vagyis a szegycsont bal oldalán található második interkostális térben helyezkedik el.
A tricuspid szelep (4 pont) auskultációjának a pontja az emlő alsó vége a szegycsont xiphoid folyamatának alapja (jobb kamrai terület).
Ha az aorta szelep nem megfelelő, akkor a zaj a legpontosabban hallható (a pontkultáció 5 pontját - a Botkin-Erb pontot) a III. IV. Bordák rögzítésének helyén a szegycsont bal oldalán.