Anglia - a tőke kezdeti felhalmozásának országa
Anglia ezt a problémát olyan módszerrel oldotta meg, amely a történelem során a parasztok földfosztása miatt ment végbe, ami a tőke kezdeti felhalmozásának alapját képezte. Marx meghatározása szerint a tőke kezdeti felhalmozása a közvetlen termelő erőszakos szétválasztásának történeti folyamata a termelési eszközökből, azaz A kis magánvagyon paraszti vagy kézművesének megfosztása és a nagy tőkés magánvagyon megerősítése. Anglia olyan országnak bizonyult, ahol a kapitalista kapcsolatok gyorsan behatoltak a faluba - a feudalizmus fő támaszpontjába és rendszerint konzervatívabbá, mint a városé. A kapitalizmus fejlődésének mértéke a falu fejlődésétől függött, amely akkoriban a kibocsátás nagy részét szolgáltatta. Angliában a manufaktúrák turbulens virágzása egybeesett a falu újratervezésével.
A XVI. Század XV. Első negyedének utolsó harmadában. Angliában vette a mezőgazdasági forradalom, a fő megnyilvánulása volt az erőszakos kisajátítása paraszti föld közösség és az átalakítás termőföld - Az átalakulás legelőre. Az angol-amerikai gyapjú iránti kereslet növekedésével a juhtenyésztés a feudális földtulajdonosok számára nyereségesebbé vált, mint a mezőgazdaság. Bővíteni a legelők és fenntartása nyereséges juhtenyésztés földesurak megragadta a kommunális paraszti földeket, erőszakkal kényszerített arra, hogy a parasztok, eltörölte paraszt ho zyaystva körülvevő kiválasztott részeit a kerítés, és a csatolt őket a saját kastélyt zem-lam. Ezért a földek nélkülözési parasztok folyamata is megkapta a "kerítés" nevét. Az angol feudális urak növelték a juhállományokat, és több tízezer embert állítottak elő. Így a brit földtulajdonosok biztosítják a jelentős tőke felhalmozódását, és új burzsoáizált nemességgé alakultak. Maguk a földesurak maguk nem vettek részt a mezőgazdaságban. Bekerített területen általuk bérelt a gazdák - gabonafélék NYM farmerek, az üzemekben, melyekben bérelt munkaerő, farm tulajdonosai CIÓ védjegye volt kapitalista vállalkozási jellegű, a gazdák előre forgatni a fő tulajdonosok a tőke.
A földparasztok megfosztásának és a nemesség gazdagításának a másik oldala a parasztok minden megélhetési módjának elvesztése. Hiányozta a földet, kénytelen volt a manu gyárakba bekapcsolódni, bérmunkásokká váltak.
Így földnélküliség parasztok England határozott kettős feladat -, hogy megtalálják egy hatékony módszer a felhalmozódó tőke és létrehozta a munkaerő-piacon, amely az ipari-lustaság bérelt munkások, azaz két feltételt teremtett a tőkés termelés fejlesztéséhez. Ezért Marx felismerte Angliát a tőke primitív felhalmozásának klasszikus országaként.
A házak új lendületet kaptak a XVI. Században. A reformáció során, amikor az egyházi földek szekularizációját végezték, és az egyházközségek lakosai továbbra is szegények voltak. Több mint háromezer katolikus kolostort zártak le, földjeiket elkobozták az állam javára. Az állam ezeket a földeket új nemesek számára is értékesítette vagy eladta juhok tenyésztéséhez. A kolostori és egyházi gazdaságok épületét a kapitalista manufak túrák megszervezésére használták fel. A paraszti kisajátítás folyamata Angliában és a XVII. Században folytatódott.
Ennek eredményeként a kezdeti tőkefelhalmozás nélkül maradt megélhetését tönkrement parasztok, Szerzetesek az elnyomott katolikus kolostorokban feloszlott harcoló kormányzati osztagok feudális kormányzat katonai - váltak a fő forrása a bérelt munkaerő a feltörekvő iparág. Növekedési feldolgozóipari termelés osuschest-vlyayuschegosya párhuzamosan az eredeti tőkefelhalmozás, jellemezte fokozott kiaknázása - a hosszú munkaidő nőtt 12-15 óra, a széles körű terjedését, megkapta a női és gyermekmunka.
A tőke kezdeti felhalmozása Angliában nemcsak bérelt munkaerőt és tőkét teremtett, hanem bővítette a hazai piacot is. A romos kistermelők kénytelenek voltak megvásárolni a piacra kerülő alapvető termékeket, amelyek ösztönözték a termelés fejlődését.