A választott akims jogi státuszának jellemzői - stadopedia
Az 1. bekezdés szerinti 1. fejezetének szabályzata gazdaság választások akims a régiók, városok, regionális jelentőségű a Kazah Köztársaság (a továbbiakban: - szabályzat) által jóváhagyott elnöki rendelet a Kazah Köztársaság száma 130, választások akims a régiók, városok, regionális jelentőségű a Kazah Köztársaság zajlott az adott közigazgatási-területi egységek a közvetett választójog alapján, titkos szavazással. A közvetett választási törvény a választók által választott képviselők - a Kazah Köztársaság állampolgárai, akik a múlikák helyettesei - által jelöltek.
A kerület, a regionális jelentőségű várost választották négy évre (a szabályzat 2. bekezdése).
Az eljárási szabályzat további 3. pontja megállapította, hogy a Kazah Köztársaság regionális jelentőségű városaiban a választók választását a Kazah Köztársaság Központi Választási Bizottsága nevezte ki. Az akim választását a nyugdíjas helyett a regionális választási bizottság nevezte ki legkésőbb két hónappal az akim hatáskörének korai befejezésétől számítva.
A Területi Választási Bizottság elismerte
a szabálysértés esetén érvénytelen az akims választása
a választási listák összeállítása, a szavazási eljárások és a
a szavazatok számbavétele, a választások eredményeinek meghatározása, a
ha ezek a lépések nem engedték megbízhatóan meghatározni a választók akaratának eredményét (a szabályzat 59. bekezdése).
Ezenkívül ezek a szabályok megadták az indokokat a felhatalmazás megszüntetésére és az említett meghatalmazottak felmentésére. Tehát a szabályzat 60. cikkével összhangban az akim hatásköre a következő esetekben a határidő lejárta előtt megszűnt:
1) a régióon kívüli állandó lakóhelyre való távozása, beleértve a regionális jelentőségű kerületet vagy várost is, akim
ami ő;
2) az elismerésről szóló bírósági határozat hatályba lépése
hozzá nem értő, hiányzó vagy elhunyt;
3) a vádló jogerőre emelkedése
a bíróság ítéletét;
4) a Kazah Köztársaság állampolgárságának megszüntetése;
6) személyes kérelem benyújtása lemondásra.
Az akim felhatalmazása az eljárási szabályzat 60. §-a (1) - (5) albekezdésében meghatározott indokok alapján a bennük meghatározott ügyek bekövetkezésének időpontjától kezdődően a régió akim határozatával készült.
Az akim hatáskörét a szabályzat 60. pontjának 6. alpontjában meghatározott indokok alapján a régió akim határozatával a lemondó kérelem benyújtását követő egy hónapon belül megszüntették. A lemondás visszautasítása esetén az akimnak továbbra is hivatalos hatáskörökkel kell rendelkeznie, és az elbocsátás jogát a Kazah Köztársaság jogszabályai által előírt eljárásnak megfelelően (a szabályzat 61. pontja).
A szabályok az akim korai felszabadításának alapjául szolgálták. Az Akim a következő esetekben szabadon bocsátható ki az állásából:
1) az Alkotmány, törvények megsértése
A Kazah Köztársaság, a Kazah Köztársaság elnökének és kormányának eljárása;
2) feladataik nem megfelelő teljesítése;
3) hosszú távú (több mint három hónap egy sorban vagy hat hónap egy naptári évben) munkaképtelenség (62. bekezdés).
A szabályzat 62. pontjában meghatározott indokok alapján,
Akimet az akim döntésétől elutasították
az ügyész előzetes véleményének jelenlétében
kerületi, regionális jelentőségű várost, és az érintett kerület (városi) maszkikat (képviselők) összes képviselőjének legalább kétharmadát követően (a szabályzat 63. pontja).
Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a nagyon eljárást választási, hogy a poszt Akim az adott közigazgatási-területi egységek által meghatározott az elnök a Kazah Köztársaság, a kormányzói ugyanazon a szinten, például akims régiók eltérő lehet. Más szavakkal, a Kazah Köztársaság elnöke eltérő eljárást határozhat meg az akims álláshelyének megfelelő közigazgatási-területi egységek megválasztására, ahelyett, hogy korábban hatályban volt.
Figyelembe kell venni a választott akinek jogi státuszának további jellemzőjét. A Köztársaság Alkotmánya 87. cikkének (4) bekezdésével összhangban a köztársasági elnök saját belátása szerint jogosult a hivatalnokok felmentésére. Ugyanakkor ez a norma nem határozza meg, hogy a köztársasági elnök jogosult-e a hivatalból megválasztani az elnököt. Ha feltételezzük, hogy az elnök a Kazah Köztársaság mérlegelési joguk van, hogy mentesítsék a pozíciók nem csak jelölték, de választott kormányzók, akkor a normatív jogi aktusok a választási akims vonatkozó jóváhagyott, a köztársasági elnök, meg kell továbbá iránymutatást ezt. Mindenesetre, a norma az Alkotmány, amely a kiadás akims hivataláról belátása szerint az elnök, tisztázni kell szempontjából az Alkotmányos Tanács eldönti, hogy a köztársasági elnök a Kazah kiadja a saját belátása szerint választott kormányzók irodában, vagy csak hozzárendelve.