Vengra őshonos neve száz százalék Mari, mariuver
"A családom most viccelődik, hogy 100% -os Marian vagyok" - mondja Zsolt. "Egyrészt apám egy Mari, másrészt anyám neve Marie." Szóval, bármit is mondhatnék ...
Az élet nem megy keresztül a mezőn
Az a tény, hogy apja egy szovjet tiszt Konstantin Sapozhnikov volt, Bendo Zsolt rájött, hogy öt éves volt. 1945-ben a légi egység, amely szolgált Sapozhnikov, magyarországi székhelyű, ahol találkozott a fiatal pilóta több fiatal magyar lány Mary. A szeretet meg volt erősítve, a "szolgáltatási regény" parancs természetesen nem hagyta jóvá, és Constantine-nek egyedül kellett visszatérnie a Szovjetunióba. És egy kicsit később a távoli Budapesten egy kis Zsolt jelent meg.
Az élet annyira fejlődött, hogy az apa és a fiú nem találkozott egyszer, egy időben megfeleltek, de az érintkezők megszűntek.
"Az apámra vonatkozó ötleteim három olyan képre korlátozódtak, amelyeket az anyám mondott" - mondja Zholt. Ki ő, mi volt, hol, fogalma sem volt, bár mindig tudni akarta.
A várakozások megtalálásához segített a "Várj meg nekem" transzfer, ahol a magyar fordult, aki sportolóként ismert országában. Ifjúságában Zsolt emlékeztetett arra, hogy komolyan részt vettem a labdarúgásban, játszottam egy híres csapathoz. Most Bendo már majdnem 70 éves, de egy erős fiatalos magyar még mindig a rangsorban, két országban él, mivel Dániában dolgozik, sok időt ad a könyvíráshoz.
Transzfer "Várj meg nekem" Bendo Zsoltnál:
Helló, második anyaország
Tanulás a televízióban azt mutatják, hogy a Mari El élnek a rokonai, különösen unokatestvére Jurij Zsolt megígérte, hogy a közeljövőben ő megy el a haza az apja. Tartotta a szavát, a közelmúltban érkezett Joskar-Ola, ahol találkozott egy orosz natív, sikerült felfedezni a főváros nevezetességei három órát töltött a Yevseyev Múzeum és együtt Jurij Fjodorovics tett bevetés Old Toryal és Tumyumuchash ahol Konstantin Sapozhnikov született és dolgozott a fejét az állat-egészségügyi szakasz.
Én csak az oroszul tanulnék ...
Ott találkoztunk. Igaz, maga az elágazó állomás egy másik épületben van, de a régi, ahol az apa dolgozott, még mindig életben van. És itt az irodában a szaglás a gyógyszerek, mi végzünk egy átmeneti beszélgetés, az előny egy tolmács. Nem vagyok gu gu angolul, Zsolt csak oroszul kezdett tanulni, és kérésemre válaszolva alaposan kijelenti: "Hello", "Thank you", "Goodbye". Nos, Oroszországban egy személy nem fog elveszni.
- Az apja szakmája valahogy befolyásolja az életed üzletét?
- Nem, természetesen. Egészen a közelmúltig nem tudtam, mit csinál az apám, bár a családomban élő állatok nagyon szeretik, különösen a lovakat, de van egy kutya az országban Budapest külvárosában. Ha bármi történik, tudok segíteni minden állatnak, de bizonyára nem lennék állatorvos, mert félek a vértől. De a fiatalabb testvéreinknek való együttérzés néhány génje kétségtelenül átadta nekem és a lányaimnak.
- Különösen örülök, hogy találkoztunk kollégámmal, és hogyan jutottál el a sportos újságírásban?
- Nagyrészt véletlenül, profi labdarúgással foglalkoztam, ugyanakkor némi irodalmi képességekkel, történeteket írtam. Erről tanúskodtak, felkértek arra, hogy felkészüljek a médiára néhány megjegyzésre, nyilvánvalóan valami okos és fokozatosan szakmává vált. Most inkább egy tanácsadó vagyok, bár én is az újságírás.
Kalapja és kalapja Magyarországon
- Zsolt, és milyen benyomást tett apád szülőhelyére - a Mari El Köztársaságra.
- Egy évvel ezelőtt nem tudtam, hol a Joskar-Ola, és az én elképzelésem a Mari főtt le az a tény, hogy ez hasonlít a finnugor népek. Amikor megtudtam, hogy apám egy marianus, elkezdtem nagyon érdeklődni Mari El-be, sokat olvasok róla. Most örülök, hogy az apja haza, én nem nagyon tetszik, ez a két nap ütközött olyan sok pozitív érzelmek, hogy a szó szoros értelmében beleszeretett a szélét.
- Hallottátok a Mari beszédet, igazán hasonlít a magyar nyelvhez?
- Nem nagyon, de néhány hasonló szót találtunk, például egy kalapot.
Kulináris receptek Mari állatorvosoktól.
- Két stepbrothers van - anyám három évesen házasodott meg. Nem titka az a tény, hogy a vérapám egy szovjet tiszt a családban. Két lányom van: egy énekes, egy fiatal ügyvéd, két unokája is van, hamarosan még várunk egy másikra, remélem, hogy az egyik követni fogja az én lépteimet, és végül sportes újságírókká válik.
Telik az idő, eljön az ideje, hogy elbúcsúzzon, és a háziasszony, egy állatorvosi felcser terület Zinaida Sozonova bemutatja a vendégek egy ajándék - egy könyv receptek a nemzeti konyha. Zsolt észrevehetően megérintette és nagyon tisztán kiejtette az orosz "köszönetet".
Bendo Zsolt a Mari faluban:
Feysbukshto Urasinova Olga, ez a magyar yilme gych rusysh transmitshtyte kusaren, "őszintén szólva, ott a nővérekkel nagyon rossz. Egyáltalán nincs szükségük erre a testvérre, anyjuk még mindig életben van, és a nők sértést éreznek az apjuknak, akik nem küzdenek az unokatestvéreikkel, bár az egyik nővér 200 km-en él. És amikor azt mondtam az egyik nővéremnek, hogy úgy néz ki, mint egy marik, akkor egyáltalán megsértették. Amikor megkérdezték: "Apád beszélt Mária", összejöttek, azt mondják, Ukrajnában nem számít, és az apám nem beszélt Marival bárki mással "
Chynzhymak átviteli onchet igen umylet achasht motor Jörg Mari liyyn, sadlan magyar ӱdyrlanat kelshen. De a "chyn tanács tiszt" liyyn igen lӱdyn Yotel ӱdyramash Dene kylzhe Dech, Varas vatyzhlanat, ӱdyrysht-vlaklanat tidyn nergen oylashat toshtyn ogyl. Ergyzhat, vekat 1956 iyyse Budapest lázad Dech vara Tanács Kalyk yӱkshen fedélzeten. Szomorú motor marietyn ӱdyr yochasht-vlak chylt Rush ulyt igen Esche Mari vӱrysht dechat vozhylyt ... Chonesh logalshe de shӱlykan történetek ...
"Tanulnék az oroszul ..."
Vagyis sem angol (amelyen Magyarország "visszavert" hozzátartozója szabadon kommunikál), sem természetesen a mari nyelv, hogy kommunikálhasson a Mari El rokonaival!