Az anyagi kár és az emberi veszteségek előrejelzésének módszere a CS - stadopedia gerincén

Bármilyen vészhelyzet különböző mértékben, felveti a vízszennyezés és a levegő eltávolítását a használatát bármely minőségének romlását a mező- és erdőgazdasági területek, a hatás a szabadidős létesítmények, valamint a környezetvédelmi alap tárgyak elvesztése tárgyi eszközök értéke, életveszélyes, és a lakosság egészségének veszteség.

A különböző csoportok és fajok vészhelyzetéből származó károk számítására vonatkozó eljárást a megfelelő módszerek szerint végzik el.

A főbb típusai az ember okozta katasztrófák vannak a közlekedési balesetek, tűzesetek és robbanások kiesés (ejekciós veszély) erősen mérgező, radioaktív és biológiai veszélyek, hirtelen veszedelem épületek, baleset elektromos rendszerek, baleset a szennyvíztisztító telepeken, hidrodinamikai baleset.

Vészhelyzetek természetes jellegét kapcsolódó geológiai, meteorológiai és hidrológiai kockázatok, az erdőtüzek és futótüzek tűz gabona tömbök, földalatti tüzek fosszilis tüzelőanyagok. A kár kiszámításának módja a veszélyes jelenség sajátosságaitól és mértékétől függ.

A gazdaság és a területek potenciálisan veszélyes tárgyai esetében a kitörések károsodásának előrejelzését a következő célokból kell elvégezni:

1. A védelmi intézkedések összetételének ajánlásai anyagi és technikai támogatásukkal.

2. A biztosítási alap indoklása vészhelyzet esetén, valamint a balesetek és katasztrófák esetén az egyének és jogi személyek, valamint a természeti környezet élet- és egészségkárosodását okozó felelősségbiztosítási rendszer bevezetése.

3. "Biztonsági útlevelek kártyák" (a gazdaság és a terület tárgyaival kapcsolatos biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló számviteli formák) végrehajtása.

Az egyes helyi károk kiszámítását az egyes módszerek szerint kell elvégezni, a káros hatások sajátosságaitól függően. Vegyük fontolóra egy ilyen technika alkalmazását a megsemmisítésből és az ipari felhasználásra szánt állóeszközök károsodásának becslésekor

Veszélyhelyzetben okozott károk felmérésének módszertana a létesítmény javasolt gazdasági mutatói alapján.

A módszertan célja: a vészhelyzetben okozott károk összegének meghatározása és a szervezeti és tervezési intézkedések gazdasági hatékonyságának értékelése a létesítmény javasolt gazdasági mutatói alapján

A kezdeti adatok:

- az új építés költsége;

- a balesetek felszámolásának költségei;

A vészhelyzet károsító tényezőinek lehetséges vagy teljes hatásával a következő típusú károk különböztethetők meg:

A tapasztalat azt mutatja, hogy a közvetett károsodás (Ukosv) 2-10-szer nagyobb lehet, mint a közvetlen károsodás (makacs).

A termelési értékek állóeszközeinek megsemmisítéséből és kárából származó teljes kár közvetlen és közvetett károkból áll. Mindhárom mutató függőségét a következő képlet adja meg:

A teljes kár nagysága a következőkből áll:

A közvetlen károsodás nagysága a következő összetevőkből áll:

CZ - épületek és építmények könyv szerinti értéke (12100 millió rubel);

SRT - technológiai berendezések könyv szerinti értéke (1500 millió rubel);

SES - a közművek és az energiahálózatok könyv szerinti értéke (750 millió rubel);

SI - tárgyi eszközök értékcsökkenése (vagy amortizációs költségek) (az állóeszközök értéke 10% -a feltételezett);

COB - a működő tőke költsége (az állóeszközök értéke 20% -a).

Az állóeszközök költsége:

Az állóeszközök értékcsökkenésének költsége ebben az esetben az állóeszközök értékének 10% -ával egyenlő:

A forgótőke költsége az adott esetben a tárgyi eszközök 20% -ának felel meg:

A közvetlen kár összes elemének kiszámítását a gazdasági objektumok könyvelési nyilvántartásai szerinti közvetlen számlákon végzik, és maradványértékkel számolják el.

A kártalanítás az olyan termékek alultermelése által okozott kár, amelyek a rögzített termelési eszközök megsemmisülése vagy károsodása miatt következnek be. A közvetett károsodás nagysága a következő összetevőkből áll:

SNA - az újépítés költsége (12.500 millió rubel);

SP - a nem termelt termékek elvesztett bevételeinek összege a pénz helyreállítása során (420 millió rubel);

USA - a szállításra vonatkozó szerződéses kötelezettségek elmulasztása miatt kiszabott bírságok összege (a közös vállalat 5% -a elfogadott);

SOP - az áldozatok segítségnyújtásának eszköze (az ALS 20% -a elfogadott);

ALS - a baleset felszámolására fordított összeg (28500 millió rubel);

SD - a terület fertőtlenítésére fordított kiadások (gáztalanítás, fertőtlenítés, fertőtlenítés) (az ALS 10% -a elfogadott);

SEM - környezeti károk (az ALS 45% -a elfogadott).

Így a javasolt elvek értékelésére által okozott károk vészhelyzet lehet hatékony eszköz annak felmérésére, a tényleges kár, ami meghatározza a szükséges anyagi költségek felszámolása vészhelyzetben indokolja beruházás intézkedéseket, hogy megakadályozzák a kialakulását és fejlődését a vészhelyzetekre. Ez jelentősen javítja az előrejelzés minőségét és a vészhelyzetek megelőzését, csökkentve a gazdaság termelési létesítményeiben felmerülő környezeti kockázat mértékét.

A Cs, a Hundreds, a Scas és a Cn mutatók egyensúlyi rendszert jelentenek. A Sob index, valamint azok az indexek, amelyek alkotják az Ukosv komponenseit. kiszámításra kerülnek.

A működő tőke (Sob) költségét a következő képlet alapján számítják ki:

Határozza meg a közvetlen kár nagyságát:

Az újépítés költségeit a (8) képlet határozza meg:

Az újépítés költsége 13200 millió rubel.

A nem termelési célú termékek pénzeszközök helyreállítása során elszalasztott nyereségének összegét a (9) képlet adja meg:

A tárgyra vonatkozó kezdeti adatok szerint az elvesztett nyereség összege 420 millió rubel.

A károsodás mértékének előrejelzésére és a vészhelyzetben bekövetkező kár nagyságának meghatározására ajánlatos figyelembe venni a kár négy lehetséges mértékét és a helyreállításhoz szükséges pénzösszegeket, amelyek lehetnek:

1. Súlyos megsemmisítés esetén (a megsemmisített pénzeszközök több mint 50% -a), nem lehet behajtani.

2. Átlagosan (20-ról 50% -ra) a munkakínálat tekintetében - a költségek a nagyobb javításoknak felelnek meg.

3. Gyenge (10-30%) - a költségek megfelelnek az átlagos javításnak.

4. Könnyű károsodás esetén (legfeljebb 10% -ig) - a költségek megfelelnek az állóeszközök jelenlegi javításának.

A szerződések elmulasztásáért fizetett bírságok költségét a (10) képlet határozza meg:

A szerződések be nem tartása esetén a szankciók összegét az elveszett bevétel összegének 5% -ában kell kiszámítani:

A baleset felszámolásához felhasznált pénzeszközök összegét a technikai eszközök és a munkaköltségek műszaki előírásainak megfelelő közvetlen eszközökkel határozzák meg. Ha ezek a mennyiségek ismeretlenek, akkor megközelítőleg a (11) képletből számítható ki:

A baleset felszámolására fordított összeg 26.300 millió rubel.

Az áldozatoknak nyújtott segítség költségeinek összegét a (12) képlet adja meg:

P - a sérültek száma egy adott tényező esetében

D - személyi kártérítés összege

Az áldozatoknak nyújtott támogatás összege a baleset felszámolásához felhasznált összeg 20% ​​-a lesz:

A gáztalanításra, fertőtlenítésre és dekontaminációra fordított eszközöket a (13) képlet alapján számítják ki:

F az adott fertőzés által érintett terület;

W - a dekontamináció egységnyi területére felhasznált alapok költsége,

Gáztalanítás, fertőtlenítés egy adott fertőzésre

A gáztalanításra, a fertőtlenítésre és a fertőtlenítésre fordított összegek a baleset felszámolásához felhasznált összeg 3-5% -át teszik ki:

A környezeti károkat nem lehet közvetlenül megállapítani, de bizonyos típusú károk meghatározása lehetséges.

A káros anyagok légkörbe történő károsodását a (14) képlet határozza meg:

A vízkészletek elégtelen tisztításából (szennyezés) keletkező károk (15. képlet):

A környezeti kár nagyságát a baleset felszámolásához felhasznált összeg 20-50% -ában kell megtenni:

A közvetett károsodás nagysága meghatározható:

A teljes kár nagysága meghatározható: