A kiskereskedelem és a nagykereskedelem differenciálására vonatkozó kritériumok kérdése
Kérdés: Milyen kritériumok vannak a kiskereskedelem és a nagykereskedelem megkülönböztetésére?
Válasz: A kiskereskedelmi forgalom meghatározásának adóhatóságai az Orosz Föderáció adóhatóságának 1995. december 20-i, "A hozzáadottérték-adóról" szóló 05-4-09 / 41. Ez a levél egyeztetett a Pénzügyminisztérium, de nem regisztrált az Igazságügyi Minisztérium, ezért nem szabályozási dokumentum, és nem lehet használni a vita a bíróság. A levél azonban azt javasolja, hogy amikor meghatározzák a kiskereskedelmi forgalom által vezérelt „Instruction elszámolására kiskereskedelmi forgalom és a készletek a kiskereskedelemben és a vendéglátó vállalkozások” (jóváhagyta az RF Állami Statisztikai Bizottság 08.02.93 N 17). Jelenleg ezt az utasítást érvénytelenítik, és úgy viselkedik, „Útmutató meghatározására a kiskereskedelmi forgalom és a készletek jogi személyek és azok külön bontások, függetlenül a tulajdonosi, részt vesz a kiskereskedelemben és a vendéglátás” (jóváhagyta az RF Állami Statisztikai Bizottság 01.04.96 N 25).
A jelenlegi szabályozási aktusok elemzése alapján kétféle megközelítést lehet meghatározni a kiskereskedelem és a nagykereskedelem adóügyi célokból történő meghatározásához:
а) az utasítás szövege szerint a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztási javak készpénzre történõ értékesítése a lakosság számára. E kritérium alkalmazása lehetővé teszi a kiskereskedelem és a nagykereskedelem adóügyi célú megkülönböztetését. Mivel a közvetlen adó törvény nem tartalmaz meghatározást a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi, az adóalany és az adóhatóság, hogy vegye igénybe egyéb normatív és rendeletek (kiadott törvény alapján) dokumentumok, amelyek egyike adható utasítások;
b) az utasítás szövege szerint a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztási javak készpénzre történő értékesítése a lakosság számára. Megjegyezzük, hogy utasításait az állami statisztikai felmérés a kereskedelem (1. szakasz, az Állami Statisztikai Bizottság Resolution „On jóváhagyása rendeletek meghatározása a kiskereskedelmi forgalom.”). nem ellenőrzési célokra, és nem adóügyi célokra. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy ezeket a követelményeket alárendelt jogszabályok (Goskomstat utasítások) állapítják meg, és azokat a meglévő adótörvények nem írják elő. A kiskereskedelmi vásárlási és értékesítési koncepciót azonban az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve határozza meg, amelynek jogerőssége van. A Polgári Törvénykönyv st.492 kimondja: „A szerződés szerint a lakossági vételi és eladási eladó folytat vállalkozási tevékenységet az áruk eladása a kiskereskedelmi, köteles átadni szánt áru személyes, családi, háztartási vagy egyéb felhasználási nem kapcsolódó vállalkozási tevékenységet.” Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 2. cikkének 3. szakasza arról szól, hogy lehetetlen alkalmazni a polgári jogszabályokat az adóügyi kapcsolatokra. Ugyanakkor a kiskereskedelem adójogi célú polgári jogi meghatározása jogszerű, mivel A fogalom meghatározása kiderül, és az adó polgári törvénye nem szabályozza a kapcsolatokat. Például a jogi személy fogalmát vagy a szerződést nem az adójogszabályok határozzák meg önállóan, hanem polgári jogi meghatározásokat alkalmaznak.
Abban az esetben, ha a vevő által megvásárolt árukat további értékesítésre szánják, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szempontjából az ilyen ügylet nem tekinthető kiskereskedelmi értékesítési szerződésnek.
Jogi ügynökség "Irsan"