A kempingező vonal
A Camperovo vonal. A kamper és az okkluzális síkok
Holland anatómus, orvos, sebész Peter Kamper (1722-1789) munkája miatt hírnevet szerzett, amelyben leírta az arc struktúrájának geometriai jellemzőit. A vízszintes síkot az arcszög részeként nézte, és ezt az anatómiai iránypontot Camper vonalnak hívták. Ez az a vonal, amely áthalad az orr és a tragus szárnyának alapjain.
Az okklúziós sík a legfontosabb fogászati fogazat. Ez az okklúzió alapja. A térbeli elrendezése rágósík óriási hatást gyakorol a munka az állkapocsízület, neuromuszkuláris működési mechanizmusában stomatognathic rendszer, a craniosacral mechanizmus és a helyét a szerkezet az egész szervezet.
Az okkluzális sík a következő:
"Egy képzeletbeli felület, amely anatómiailag kapcsolódik a koponyához, áthalad az elülső fogak vágóélein és a rágófogak okklúziós felületeinek csúcsán. Ez nem sík a szó teljes értelmében, hanem ívelt felület. "
Annak ellenére, hogy az okkluzális síkot néha az elzáródás alapjaként ismerik fel, ritkán központi szerepet játszott a diagnózis és a kezelés során, amíg az AkkuLiner megjelent.
Ezzel szemben az ortopéd fogászat. ahol a kamperi síkot széles körben használják az elzáródás síkjának, az ortodonciának és a terápiás fogászatnak a meghatározásához, szinte semmilyen alkalmazást nem talál.
A kamperi sík dermális pontjai valóban klinikai gyakorlatban való alkalmazásának módszere az okklúziós sík meghatározása szempontjából semmiképpen sem megbízható. A bőr orientációi önkényesek lehetnek definíció szerint. A camperiai sík inkább vizuális, mint egy strukturális referenciapont, amely nem kapcsolódik a csontszerkezethez, ami befolyásolja a fogorvosi rendszer neuromuszkuláris mechanizmusát.
Sem a kamperi sík, amelyet hagyományosan a bőr határoz meg. sem a frankfurti "horizontális" olyan strukturálisan stabil és pontosan reprodukálható iránymutatások, amelyek bizalommal használhatók a mindennapi fogorvosi gyakorlatban.