Diszfunkció és nyelési dysphagia
1. FEJEZET SZERZŐDÉS ÉS DIFFÚCIÓS SZABÁLYOK
1. Milyen pontosan határozza meg a beteg a dysphagia lokalizációját?
Betegek garat- dysphagia pontosan jelzik a helyét a garatba. Ők panaszkodnak felhalmozódása ételt a szájába, vagy a nyelési képtelenség, megjegyezve akadálya, hogy a garat szinten. Ezenkívül ezek a páciensek szenvedést tapasztalnak a lenyelés előtt, alatt vagy után. Jelenlétében nyelőcső nyelési betegek nem teljesen pontos, és nem minden esetben jelzik a helyét lokalizáció akadálya az élelmiszer áthaladását. Így csak 60-70% -uk lehet, meghatározzák a szint a késedelem ételt a nyelőcső; mások tévesen úgy vélik, hogy az a hely, hogy közel van az elváltozás, mint amilyen valójában. Ebben a tekintetben elég nehéz megkülönböztetni a közelebbi és távolabbi nyelőcső, amely csak a beteg panaszait. Ezért, a differenciál betegségek diagnosztizálása az oropharynx és a nyelőcső oropharyngealis dysphagia tünetek, mint például a beszűkült rágás, nyáladzás, nazofaringeális regurgitáció, törekvés, és a köhögés előforduló táplálékfogyasztás után, vagy érzés fulladás fontos.
2. Sorolja fel az oropharyngealis dysphagia tüneteit.
• Nasopharyngealis regurgitáció.
• Lenyelés közben köhögés vagy fulladás (az aspiráció következtében).
• Nem fogyasztható élelmiszer.
• Ételzsírok érzése a torokban.
• A hang hangjának (orrának) megváltoztatása.
• Ptózis.
• Fotofóbia és látáskárosodás.
• A gyengeség általában a nap végére növekszik.
3. Mi a különbség a glória-szenzáció (globus hystericus) között, ami a hisztéria és a dysphagia okozta?
A Globus-szenzáció a görcs vagy a nyaktörés érzése. Ezt a körülményt gyakran összekeverik a dysphagia, amelyet nehéz nyelési nehézségek jellemeznek. A Globus-szenzáció nem kapcsolódik a nyeléshez, folyamatosan fennáll, de lenyelése esetén némileg megemelkedhet, míg a páciens csak a lenyeléskor észleli a dysphagia állapotát.
4. Sorolja fel a globuszérzékelés okait, mivel gyakoriságuk csökken.
• Gastrooesophagealis reflux.
• Zavaró állapotok (a diagnózist nem vizsgálhatjuk meg, amely lehetővé teszi a szerves patológia jelenlétének kizárását).
• Alacsonyabb garat rák korai stádiumban.
• Goff.
5. Melyek az oropharyngealis dysphagia okai?
Tágabb garat- dysphagia az eredménye zavarok élelmiszer bolus tolja eljárás (ún propulziós dysphagia) vagy rendellenesség anatómiája a garat és a nyelőcső (az úgynevezett szerkezeti vagy anatómiai, dysphagia) (lásd. Táblázat). Megsértése tolja bolus alakul miatt zavar az ellenőrzési mechanizmusok a központi idegrendszert, szabályozza a munka a simaizmok, vagy sérülés a perifériás idegeket. Anatómiai rendellenességek lehet az eredménye a tumornövekedés, a hatása sebészeti beavatkozás, sérülés, vegyi égés vagy veleszületett. Bizonyos esetekben, a jelenléte a nyelési zavar, nincs radiológiai jelei elváltozások a garat vagy a nyelőcső; mozgási rendellenességek így rögzített érzékenyebb módszerek, mint például a elektromiográfia (EMG), vagy regisztrálja perifériás ideg stimuláció. Azonban, még ha az eredmények minden ezek a vizsgálatok a normális tartományban, károsodott nyelés, lehet az első megnyilvánulása organikus betegség.
Az oropharyngealis dysphagia okai
Cerebrovaszkuláris események (az elváltozások a medulla oblongata és a nagy területek az agykéreg) Parkinson-kór (Parkinson) amiotrófiás laterális szklerózis multiplex sclerosis, degeneratív betegségek (például, boleznAltsgey-mer [Alzheimer], Huntington-chorea [Huntington], Friedreich-ataxia [Friedreich]) daganatok, a központi idegrendszer rendszer és a polio szindróma postmielitny bénulás bénulás agyideg bénulás visszatérő gége ideg Izom: izomdisztrófia (Duchenne [Duchenne], okulofaringealnaya) izomgyulladás, dermatitis omiozit
Myasthenia gravis szindróma Eaton-Lambert (Eaton-Lambert) Metabolikus: Hypothyreosis a myxedema hyperthyreosis gyulladásos / autoimmun: szisztémás lupus erythematosus amiloidózis sarcoidosis Fertőző: szerzett immunhiányos szindróma, központi idegrendszeri szifilisz rendszer (amyelotrophy) botulizmus Veszettség Diphtheria meningitis vírusok (Coxsackie vírus herpes simplex)
Daganatok cricopharyngeal membrán divertikulum Zenker (Zenker) osteophytes szervek nyakcsigolya Bullosus bőrelváltozások (epidermolysis bullosa, pemphigoid, transzplantátum kilökődés) szűkületek nyaki nyelőcsövi lymphadenopathia Strúma égési nyelőcső: marónátron Drug Pyoinflammatory betegségek: Tályogok Fekély pharyngitis autoimmun - fekélyesedése nyálkahártya a szájnyálkahártyára a Crohn-betegség (Crohn), a Behcet-(Behcet) rendellenességek fogazat / fog
Rezekciós Oropharyngealis gyulladás a nyálkahártya a háttérben a gyógyszeres kezelés (kemoterápia), xerostomia (szájszárazság) által okozott sugárterhelés myopathia által okozott sugárterhelés nyak mozdulatlanság (bevezetésére „gallért”, vagy sebészeti beavatkozás után) Szteroid myopathia Tardív diszkinézia (társított vesz néhány pszicho tropikus szerek) betegségek a fogak vagy fogsorok jelenléte
6. Van-e összefüggés a felnőttek dysphagia és a gyermekkorban hordozott polio között?
Igen, van még olyan esetekben is, amikor az agy bulbarrészeit nem kezdték meg. A poliomyelitis utáni szindróma a medulla oblongata motor idegsejtjeinek diszfunkciójaként definiálható, amely a korábban sérült motoros neuronok primer vagy folyamatos instabilitása következtében alakul ki. Tipikus esetekben a post-poliomyelitis-szindróma magában foglalja az izomrendszer károsodásának olyan tüneteit, mint az érintett izmok gyengesége és atrófiája. A betegség tünetei az átadott poliomyelitis után 25-35 év elteltével alakulnak ki, és hatással lehetnek azok a motoros neuronok (limbikus bulbar osztályok) is, amelyek nem kezdetben részt vettek a kóros folyamatban. Akut fertőző betegségben a medulla hosszabbító neuronjai az esetek legfeljebb 15% -ában sérülnek. Azonban a közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a post-poliomyelitis-szindrómában minden betegnek bulbar rendellenességek vannak, bár a dysphagia ritka. A nyelőcső zavarai a leggyakoribbak a medulla oblongata elsődleges elváltozásaiban.
7. Mennyi ideig tart a lenyelés funkció helyreállítása, amikor a stroke a stroke-ban szenvedő betegeknél jelentkezik?
A strokeban szenvedő betegek 25-50% -ában a oropharyngealis dysphagia jelenségei vannak. E tekintetben fontos tudni, hogy a stroke kialakulásához társuló lenyelési rendellenességek spontán előfordulnak az első két hétben. Ezért ilyen betegeknek ajánlott csak igazán szükséges diagnosztikai eljárásokat végrehajtani. Ha a dysphagia tünetei a meghatározott időszak után is fennmaradnak, minden intézkedést meg kell tenni annak okának feltárására.
8. Az agytörzs lefutása a stroke során sokkal nagyobb valószínűséggel vezet az oropharyngealis dysphagia kialakulásához, mint a félgömbök károsodásához. Mi ez az oka?
A lenyelés szabályozási központja mindkét oldalán az agytörzs retikuláris alkarján található a magzat alatti magok alatt. A kettős magban lokalizált, közvetlen vagy a köztes idegsejteken keresztül lévö lenyelés középpontjaitól eltérö rostok kombinálódnak a lenyelés izomzatát beidegítö motoros idegsejtekkel. Ebben a tekintetben leggyakrabban a súlyos lenyelési rendellenességek okozzák a medulla szúnyoghálódást; míg a nyelési "válasz" teljesen hiányozhat, vagy a lenyelés kezdeti szakasza nehéz.
9. Hogyan kell megvizsgálni a nap végére növekvő diszfagiás betegeket, a szilárd táplálékfelvételt, az orrüveget és a ptózist?
Ezek klasszikus tünetei myasthenia gravis (az erőtlenség Gravis). Saját gyengeség gravis egy autoimmun betegség, amelyre jellemző fokozatos pusztulása acetilkolin-receptorok a neuromuszkuláris szinapszisokban. A legfontosabb jellemzőinek a betegség a gyengesége néhány tetszőleges (harántcsíkolt) izom, elsősorban a neuronokat beidegző motoros az agytörzs. A betegség progressziója a kóros folyamat szinte mindig részt agyidegek; leggyakrabban befolyásolja a szemmozgató izmok, ami a megjelenése ptosis és a kettőslátás. Ritkábban a betegség folyamatát befolyásolja utánzó, rágás és nyelés izmok a dysphagia jelenségei a betegek több mint egyharmadában fordulnak elő. A betegségre jellemző a progresszív izomgyengeség visszatérő izomösszehúzódások. Gyanús betegek, hogy gyengeség gravis végre kell hajtania a kutatás az antitestek szintje anticholinesterase. Azonban a módszer érzékenysége a diagnózis myasthenia gravis nem több, mint 90%. Amikor a feltételezett gyengeség gravis indokolt kísérletet, hogy a beteget acetilkolin-észteráz inhibitorok, például edrofónium kloridot (Tensilon) vagy piridostigmin-bromid (Mestinon). Ezt a kezelést el kell végezni akkor is, ha nincs vér kolinészteráz antitestek.
10. A bárium-szuszpenzióval végzett radio-kontrasztvizsgálat megfelelő módszer a oropharyngealis dysphagia diagnosztizálására? Magyarázza el, miért?
11. Miért nem jellemző a szájnyálkahártya és a nyelőcső egyidejű bevonása a patológiás folyamatra semmilyen nem fertőző betegségre?
A oropharynx és a nyelőcső jelentősen változik az izomzat, a beidegzés és az idegrendszeri hatások között.
Kolinerg szabályozás, nitrogén-oxid, vazo-gátló peptid
Mivel a legtöbb betegség specifikus az egyes izmok és idegek számára, valószínűtlennek tűnik, hogy az ilyen különböző rendszerek veresége ugyanolyan etiológiai alapon megy végbe.
12. Sorolja fel a krónikus myotomia és szövődményeinek jelzéseit.
Jelzések:
A krónikus szeptum jelenléte, jellegzetes klinikai tünetekkel; Zenker divertikulum; Parkinson-kór.
Lehetséges szövődmények: aspiráció gastrooesophagealis refluxos betegeknél; a fecskefunkció romlása.
13. Mi az oka dysphagia malignus daganatok a fej és a nyak átesett sebészeti beavatkozás vagy más kezelési (sugárterápia vagy kemoterápia)?
• Sugárzás myositis és / vagy fibrózis.
• Xerostomia (nyálasodás csökkentése).
• Sebészeti beavatkozás által okozott anatómiai hibák.
• A rosszindulatú daganat ismétlődése.
14. Milyen nyirokcsomó-dysphagia jelenlétében milyen konzisztenciájú termékek okozzák a legnagyobb nyelési nehézséget? Miért?
Folyadék. A nyelési cselekmény több fázisból áll. Az első - az előkészítő fázis - magában foglalja a rágást, az étel darabolását, az étkezési csomót és a nyelvet. A szájüregi szakasz során az étkezési csomó a szájüregből a garatba érkezik; Ebben a pillanatban a légcső megnyitását az epiglottis zárja le. A garatból az élelmiszer-csomó a nyelőcsőbe jut. A folyadékot nem lehet rágni, zúzni és megtartani a szájüregben. Ugyanezen okból nehéz ellenőrizni a szájüregből a garatba való átmenetét. Ebben a tekintetben az oropharyngealis dysphagia betegeket arra ösztönzik, hogy több viszkózus ételt fogyasztanak.
15. Milyen betegek és milyen nyelési diszfunkcióval ajánlott konzervatív kezelést alkalmazni?
Betegek: a psziché zavara nélkül; a vágy, hogy kezelni (motivált).
Diszfunkció típusa: aspiráció (a lenyelés során és után), a garat izomzatának egyoldalú parézise.
16. A gastrooesophagealis reflux a dysphagia kialakulásához vezethet. Sorolja fel annak okait, hogy előfordulási gyakoriságát csökkenti.
• Gyulladás (a nyelőcső betegek 30% -ában dysphagia).
• Szorítások.
• A perisztaltika megsérülése (a betegség súlyosságával összefüggésben).
• A membrán nyelőcsőnyílásának hernái (?).
17. Miért helytelen a "cryopharyngeal achalasia" kifejezés? Mi a különbség a szív akhaláziától?
A felső nyelőcső sphinctert (VPS) keresztirányban csíkozott izomok alkotják, amelyek összehúzódási foka a tonikus gerjesztés állapotától függ. A cryopharyngealis beidegzéssel ellentétben a felső nyelőcső záróizmája nyugodt állapotban van és nem képes összehúzódni. Éppen ellenkezőleg, az alsó nyelőcsöve sphincter (NPS) achalasia kapcsolódik a gátló neuronok elvesztéséhez a nyelőcső izomfalának idegi plexusában; így a miogén összehúzódásnak nincs fékezési mechanizmusa.
20. Sorolja fel a gastrooesophagealis refluxon kívüli oesophagus megnyilvánulásait.
• asztma.
• Gégecsillapító.
• Faryngitis.
• Fogszuvasodás és foghiány elvékonyodása.
• A torok érzete.
• Otitis (?).
21. Adja meg a Zenker divertikulumának meghatározását.
Diverticulumok is előfordulhat bármely részét a hypopharynx (gipofarink-se). Amikor hypopharyngealis diverticulumok található a torok hátsó egy potenciálisan „gyenge” régió, t. E. Metszéspontjában keresztirányú rostos cricopharyngeal szálak és ferde ligamentum az alsó garat reteszelők (ún razvoloknenie Killian [Killian]), ezek az úgynevezett diverticulumok Zenker.
22. A Zenker divertikulum kialakulása obstruktív vagy propulzív rendellenességek eredménye? Miért?
Korábban azt hitték, hogy a formáció Zenker diverticulum járó túlzottan nagy nyomás a torok megsértése miatt a felső nyelőcső-záróizom relaxációs megnyomására vettünk. Köztudott, hogy az oka a fejlődés úgynevezett összehúzó myopathia cricopharyngeal régió (nem egyező műveletet záróizom) megszegése nyílás záróizom vagy Creek a garat görcs (nagyobb mértékben, mint diskoordinirovannaya garat és záróizom aktivitás). Növekedése miatt a rezisztencia cricopharyngeal terület és a nyomás a kapszula akadály helye meredeken növeli a terhelést az izmok hipofarinx, amelyek kialakulásához vezet sérvek és diverticulumok. Így a kialakulását diverticulumok Zenker nagyrészt eredményeként obstruktív helyett előrehajtó rendellenességek.
23. Milyen különbségek vannak a nyelőcső és az oropharyngealis dysphagia között?
Tünetek Chest Pain Gyomorégés regurgitation
Tünetek Gyengeség Ptosis Sinusity Voice Pneumonia köhögés
Orgona-specifikus betegségek, amelyek nyelőcső dysphagia kialakulásához vezetnek Nyelőcsőrák
Szisztémás betegségek, amelyek oropharyngealis dysphagia kialakulásához vezetnek
Pszeudo-paralitikus myasthenia gravis (myasthenia gravis)
A nyelőcső mozgékonyságának rendellenességei gyógyítható (pl. A nyelőcső dilatációja)