Betegszabadság fizetése a távollét után
A betegszabadság kiadásának dátumától függően két lehetőség van a probléma megoldására.
A 255. sz. Szövetségi törvény 9. §-a meghatározza azokat az okokat, amelyek miatt a munkáltató mentesül a rokkantsági járadéknak a munkavállaló részére történő kifizetéséért; valamint azokat az időtartamokat, amelyekre az ilyen juttatásokat nem fizetik.
E szabály tartalmából az következik, hogy az elbocsátás, beleértve a távollétet is, nem indokolja a munkavállaló fogyatékossági juttatáshoz való jogának megfosztását.
Az Art. 183 az LC RF, 8. rész Art. A 255-FZ törvény 6. §-a értelmében a munkáltató köteles a munkavállalót átmeneti fogyatékossági támogatásra fizetni minden munkanap ideiglenes munkaképtelen naptári napokra.
Így, amikor a munkavállaló után az elbocsátás hozott orvosi igazolást, hogy részben vagy teljes egészében a hiányzási napok, nem tudott dolgozni, ő jogosult a munkáltatói juttatás összegének által előírt Art. 7 FZ:
- 8 éves vagy annál idősebb tapasztalattal az átlagos jövedelem 100% -ában;
- az 5-8 éves tapasztalatok körében 80% -os arányban;
- öt éves munkatapasztalat hiányában az ellátás összege az átlagkereset 60% -a.
Így minden esetben, az előny nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb méret, amit az ilyen jellegű juttatás jár közben keresőképtelenség szövetségi költségvetési törvény FSS.
Bizonyos esetekben azonban a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a munkaviszony megszűnése után keletkezett ideiglenes fogyatékossággal kapcsolatos ellátásokra a munkáltatóhoz forduljon.
a 2. cikk 2. cikke értelmében. 5. A szövetségi törvény №255 ideiglenes rokkantsági ellátások fizetett biztosított személy a korábbi munkahelyén, és azokban az esetekben, ahol a betegség vagy sérülés számított 30 naptári napon a munka megszűnését.
Az ilyen ellátás összege, a 255. sz. Szövetségi törvény 7. cikke 2. részének megfelelően, a munkavállaló átlagos jövedelmének 60% -a lesz.
Az áttekinthetőség érdekében a fentiek mindegyike diagram formájában jeleníthető meg:
Ami a szabadságvesztés elbocsátásával járó betegszabadságot illeti. vagy más alapon, akkor a munkáltatónak tudnia kell, hogy a korábbi munkavállalónak joga van a rokkantsági ellátásra a teljes időszakra, függetlenül a munkaszerződés megszűnésének okaitól.
E következtetés megerősítése a következő dokumentumokban található meg: