Rövidtávú tőke mozgása

A rövid távú tıke mozgásának hatékony ellenırzésének elıfeltétele a megbízható pénzügyi intézmények rendelkezésre állása a fejlődő országokban, hatékony szabályozási rendszer és kiegyensúlyozott és fenntartható makrogazdasági program. Így a kolumbiai és a chilei rövid lejáratú hiteleket tartalmazó intézkedések következtében ezek a két ország kevésbé függött a tőkemozgások szélsőséges ingadozásától.

Néhány megfigyelő azt javasolta, hogy az IMF-t a végső megoldás hitelezőjeként a probléma lehetséges megoldásaként fordítsák. Ezt két fő ok miatt nem tartom megfelelőnek. Először is, a pszichológiai kockázat problémája rendkívül akut lehet. Ha a bankok és a befektetők tudják, hogy van olyan kezes, aki visszafizeti kötelezettségeit, túlzott kockázatokra fog menni. Másodszor, a szükséges összegek óriásiak lennének (az IMF nem tudta megmenteni még Mexikót sem). Az amerikai kormány által javasolt Reserve Fund létrehozása elfogadhatóbbnak tűnik. Ez nem jelenti azt, hogy az IMF-t nem kellene megerősíteni - kiegészítő forrásokra van szükség, és az amerikai kongresszus közelmúltbeli döntése időszerűnek tűnik.

Tekintettel a tőke mozgására, két lehetséges helyzetet kell megkülönböztetni. Az egyik akkor jön létre, amikor a tőkeáramlás olyan országokba kerül, ahol nincs kiegyensúlyozott makrogazdasági politika (ilyen befektetési döntések az információhiány, a potenciálisan magas megtérülés vagy a befektetők nagy kockázatvállalási hajlandóságának következményei lehetnek). Egy másik helyzet akkor merül fel, amikor a megfelelő politikát folytató és jó mutatókkal rendelkező országok ésszerű kamatlábak mellett további források hiányoznak, mivel a pénzügyi intézmények és a befektetők nem bíznak a hitelképességükben. Az első esetben a nagyobb átláthatóság, pontosabb információk és még a rövid lejáratú hitelezés korlátozására irányuló különleges intézkedések hasznosak, a második esetben a Világbank, az IMF és a regionális fejlesztési bankok jelentős szerepet játszanak. Ezek az intézmények felhalmozhatják a szükséges forrásokat és támogathatják a makrogazdasági növekedési programokat.

Kapcsolódó cikkek