Napló - gazdaság, állam, társadalom - Eurorégiók a regionális gazdaság eszközeként

A mai világban - a nemzetközi színtéren zajló tevékenységeken kívül - egyes országok régiói és a szomszédos országok közötti kapcsolatok intenzívebbé válnak. Ebben az esetben határokon átnyúló régiókat alkotnak. Ez az együttműködés Európa, Amerika, Ázsia és Afrika országaiban fejlődik. Történelmileg azonban az első ilyen régió Európában (az Európai Unióban) keletkezett. Ebben a tekintetben a kormány és a nem kormányzati szervezetek jelen vannak, hogy jelentős támogatást nyújtanak a határokon átnyúló régiók számára.

A regionális és helyi szintű nemzetközi együttműködés egyik formája a határokon átnyúló együttműködés, amelynek jelentése a szomszédos országok területén működő helyi és regionális önkormányzatok együttműködése. A "határokon átnyúló együttműködés" fogalma szélesebb, mint az "eurorégiók" fogalma. Az együttmûködés állandó együttmûködési formáinak megteremtése óta az Eurorégiók keretében jön létre az együttmûködés jelei. [1]

A határokon átnyúló együttműködés, azaz a létrehozását határon átnyúló régió, szükségessé válik, amikor szükség van, hogy mozog a színpadon az információcsere (amely nem igényel létrehozását intézményi keret és a szabályozási konszolidáció kapcsolatok) a színpadon a közös akciók, stb Az integráció a legkülönfélébb területeken lehetséges, például a munkaerőpiac, a határokon átnyúló gazdasági fejlődés területei, a technológiai innováció, a regionális gazdaság egyes területein stb.

Ehhez az együttműködés irányító testületeinek - a határokon átnyúló régióknak - koherens munkára van szükség. Ezért határokon átnyúló régió intézményi fejlődése és az együttműködés integrációjának foka közötti kölcsönös összefüggés van. [2, 195]

Fontos megjegyezni, hogy együtt a „határokon átnyúló együttműködés” kifejezést használják a „határokon átnyúló együttműködés”. Például az európai keretegyezmény közötti együttműködés területi önkormányzatok és közigazgatási „azt jelzi, hogy a határokon átnyúló együttműködés -” az összehangolt fellépés megerősítését célzó és előmozdítása közötti kapcsolatok a szomszédos területi önkormányzatok és közigazgatási joghatósága alá tartozó két vagy több szerződő fél, valamint a fenti célok eléréséhez szükséges megállapodások és megállapodások megkötése. " [3]

A dokumentum az Európa Tanács „különböző formái eurorégiók” talán a legkiterjedtebb kezelés a jelenség az eurorégió „elnevezés a test a határokon átnyúló együttműködés” eurorégió”, arra utal, hogy a tartozás érzését Európában és részt kívánnak venni az európai integráció folyamatát, és ezért fenntartja határ A helyi és regionális önkormányzatok együttműködjenek a közjó érdekében. " [2, 209]

Meg tudja határozni az Eurorégió főbb jellemzőit.

1. A határ menti területeken fekvő több terület határokon átnyúló társulása.
2. A különleges gazdasági övezetektől eltérően, ahol a szövetségi kormány a szabályozást és a hasznot egyaránt meghatározza, az eurorégiókban regionális és helyi hatóságok kezelik őket.
3. Saját (közös régiók számára) olyan intézményi közös testületek jelenléte, amelyek kétoldalúan oldják meg a gazdasági, humanitárius, kulturális és egyéb fejlesztési kérdések kérdéseit az együttműködő régiókban.
4. A szubszidiaritás elve (a kompetencia átadása olyan szintre, amely a leghatékonyabb megoldásokat kínálja a problémákra, általában azok előfordulásának szintjén).
5. Az Eurorégió létezése egy olyan állami határ (föld vagy víz) jelenlétének köszönhető, amely az együttműködő régiók vagy a helyi hatóságok között helyezkedik el.
6. Földrajzi kapcsolatok Európába. Az Eurorégiónak az európai kontinens természetes határai által érintett térben kell elhelyezkednie (európai gyakorlat).
7. Az Eurorégió alkotóelemei olyan régiók és / vagy helyi közösségek, amelyeket elsősorban a megfelelő szintő hatóságok képviselnek, és akiket az együttműködési megállapodások megkötésére felhatalmaztak.
8. A résztvevők vágya a "közjó" felé.

Számos "vektor" létezik a határokon átnyúló együttműködés fejlesztésére Európában:

Okai között az első Euro-régiók megszüntetésének szükségességét történelmi akadályok, problémák megszüntetése perifériás, az úgynevezett „gát” hatása a nemzeti határok, valamint a problémák megoldására járó nagyszámú rosszul kezelt befektetésekre és a „hétköznapi abszurd”, hogy eredményeként keletkezik koordinálatlan intézkedéseket a nemzeti kormányok. Ezek közül sokan még mindig a legfontosabb tényezők a határokon átnyúló együttműködés fejlesztéséhez.

Az európai határon átnyúló együttműködés közös irányai és feladatai közé tartoznak a következők:

• oktatási programok
• közös kulturális események
• kölcsönhatás a magas technológiák területén
• ökológia
• egészségügyi ellátás
• az üzleti kapcsolatok bővítése
• külső pénzügyi támogatás megszerzése, a helyi közösségek közötti együttműködés előmozdítása
• közös intézkedések az infrastruktúra és a kommunikáció építése és fejlesztése területén
• együttműködés a gazdasági kapcsolatok területén
• összehangolt területrendezés. [5]

Az együttműködés funkcióinak és területeinek felsorolása ebből nem merül ki.

A határokon átnyúló kapcsolatok nemzetközi jogi szabályozása nemzetközi megállapodások és szerződések rendszerén alapul. Összhangban a megoldandó feladatok keretében a határokon átnyúló együttműködés, valamint a szervezetek, amelyek olyan nemzetközi kapcsolatok, meg tudjuk különböztetni a jogi szabályozás szintjén: nemzetközi, államközi, regionális, helyi.

Az alanyok részt vesz a problémát a határokon átnyúló együttműködés nemzetközi szinten, elsősorban az Európa Tanács és annak szervei, az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, stb célja tevékenységük -. Végrehajtása egységes politika a határon átnyúló együttműködés, figyelembe véve az európai érdekek és közös szabályok megalkotásával, rögzítik a nemzetközi egyezmények és egyezmények, amelyekhez az egyes államok csatlakoznak.

Európában a Hatodik Madridi Egyezmény a határokon átnyúló együttműködés általános elveiről szól. Minden európai határterületen az alapvető rendelkezések az Európai Területi Strukturális Charta, az európai térség fejlesztési politikájának alapvető rendelkezései,

Létrehozása eurórégiók egyfajta inter-regionális együttműködés különböző területein a közélet - egy hatékony lépés az európai integráció felé. Eurorégiók - az egyik fő szervezeti formák a határon átnyúló kapcsolatok, amelyek a hatáskörébe tartozó, valamint a megállapodás a központi állami szervek (alapján a speciális kiterjesztett hatóság nemzetközi együttműködés), a helyi hatóságok a lehetőséget, hogy dolgozzon ki speciális integrált programok a gazdasági, kulturális és humanitárius együttműködés megvalósítása az adott határokon átnyúló gazdasági projektek, megoldják a foglalkoztatás, az infrastruktúra, az ökológia problémáit.

Az Eurorégiók fő feladatai a következők:

• a területi közösségek és a helyi önkormányzati szervek, az állami szervek közötti együttműködés mechanizmusainak egyszerűsítése és egyszerűsítése;
• a tapasztalatok kölcsönös cseréjének szervezése és a közös projektek tervezésével és eredményeivel kapcsolatos információk, figyelembe véve a határokon átnyúló együttműködés sajátosságait;
• információcsere a regionális projektek tervezéséről és eredményeiről;
• kutatás, megfogalmazása és bemutatása átnyúló regionális projektek a szubszidiaritás elvét (a hatáskörök olyan szintre, amely a leghatékonyabban kezelni a problémát, mint általában, a szint a hiba);
• tanácsadói szolgáltatások nyújtása tagjai számára;
• az adminisztratív tisztviselők és készségeik cseréjének megkönnyítése a határokon átnyúló együttműködés területén;
• olyan munkaszervezés, amely meggyőzte a lakosságot a határokon átnyúló együttműködés szükségességéről, megerősítve az európai nemzetek szolidaritását;
• kulturális csere, valamint a közös kulturális örökség gondozása és megőrzése. [6, 8. 11]

Az euro-regionális együttműködés finanszírozási forrásait az Eurorégiók chartái határozzák meg. Az együttműködési megállapodások szerint az eurorégió tagjai kötelesek közösen eljárni a finanszírozás nagyságának és formáinak kérdésével kapcsolatban. Az alapokat külön számlákon gyűjtik és ilyen jövedelemforrásokkal rendelkeznek:

• az eurorégió résztvevőinek tagdíja;
• az Eurorégió tevékenységeit támogató felek hozzájárulása;
• adomány;
• felső szintű közigazgatási egységek támogatása, beleértve a központi és regionális bevételeket;
• alapok különböző EU-programok, mint például a regionális programok, valamint különböző alapítványok (pl Fejlesztési Alap a Kárpát-régióban, az Alapítvány Konrad Adenauer Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány ..);
• egyéb finanszírozási források.

A tagdíjakból származó jövedelem lehetővé teszi az euro-regionális együttműködés (önkormányzati szakszervezetek és szakszervezetek, titkárságok és munkacsoportok) struktúrájának megtartását. Ezeket az alapokat az Eurorégió tagjainak aláírt megállapodásaival összhangban általános célra használják.

• azonosítsák sajátos problémáikat és lehetséges megoldásaikat;
• hogy képviseljék közös érdekeiket az állami és nemzetközi parlamenti fórumokon, a kormányok, hatóságok és egyéb intézmények számára;
• elindítani, támogatni és összehangolni együttműködésüket Európa-szerte;
• hogy tapasztalatokat és információkat cseréljenek annak érdekében, hogy lehetővé váljon a közös érdekek és megoldásaik kialakítása és összehangolása, figyelembe véve a határokon átnyúló együttműködés valamennyi problémáját és lehetséges lehetőségeit.

Mint sok politikai területen, az Európai Unió új problémamegoldó mechanizmusok kidolgozása során gyakran megpróbálja átadni azokat a határain túl, ahol lehetőség szerint harmadik országokra terjeszti. Így van ez a regionális politika: az első, a pénzügyi mechanizmus a regionális politika célkitűzései átkerült saját belső régiók határokon átnyúló régiókban, majd átterjedt a határ menti régiók az EU külső határán. A különbség megértéséhez léteznek "belső" és "külső" eurorégiók. Belső eurorégiók található a határ mentén a tagországok az EU külső - a határ között az EU és harmadik országok, mint Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, stb [2, s.234] .. A "külső" eurorégiók kezdetben korlátozottak az együttműködés köreiben olyan térfogatban és formában, amely lehetséges a "belső" számára.

Jelenleg az Eurorégiók teljes száma az EU-ban eléri a 182-et, de mindegyikük tagja az Európai Határmenti Régiók Szövetségének. [7, p.146]

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, az első határokon átnyúló régiók megalakulása, Oroszország és az EU részvételével. A szomszédos régiók közötti együttműködés létrehozásának folyamata azonban még korábban is megkezdődött. Az eurózónák kialakulását az orosz és az európai regionális és helyi hatóságok, valamint a nagyközönség számos közös esemény előzte meg.

Jelenleg nyolc eurorégió van Oroszország és az EU határán. Közülük: az Eurorégió Karelia, a Peipsi-tó országhatárokon átnyúló együttműködési központja. Eurorégió "Pskov-Livonia", "Neman", "Sheshupe", "Saule", "Baltika" stb.

Az elmúlt két évtizedben jelentős változások történtek a határokon átnyúló együttműködés finanszírozásának elvei között, az orosz régiók részvételével. A határokon átnyúló együttműködés pénzügyi eszközeinek alakulása több szakaszra bontható.

A nemzetköziesedés, vagyis a régiók tevékenységei a nemzetközi színtéren fokozatosan erősödnek az egyes államok régiói és a szomszédos országok régióinak együttműködésével.

A határokon átnyúló régiókról való beszélgetés fontos, hiszen az EU országaiban az ilyen határmenti régiók életét már nem lehet elképzelni anélkül, hogy ilyen együttműködésre és a határokon átnyúló együttműködésben való részvételre lenne szükség. Ezen túlmenően, és az orosz régiók, különösen az ország európai részében, aktívan részt vesznek a határokon átnyúló együttműködés folyamatában, és maguk is határokon átnyúló régiókat alkotnak.

Így az eurorégiók hatalmas szerepet játszanak az európai integrációs folyamatok kialakításában. Először is hatékony eszköznek bizonyulnak nemcsak az EU-n belüli országok közötti különbségek, hanem a regionális differenciálódások is. Az Eurorégiók, mint a határokon átnyúló együttműködés legfontosabb formája nem csak az államközi kapcsolatok erősítéséhez és elmélyítéséhez járulnak hozzá, hanem egyben az informális eszközként is szolgálnak az ország uniós intézményekbe való integrálásához. Ezenkívül az eurorégiók tevékenysége a két állam lehetséges területi problémáinak megoldására irányulhat. Felszabadítják a feszültségeket a lehetséges területi követelések területén, segítenek a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos problémák megoldásában. Ez egyben egyfajta platform az interaktív államok jogszabályainak összeegyeztethetőségének tesztelésére.

irodalom