Ki a középkori ember, Arzamasz
Középkorral Oleg Voskoboynikov hogy miért a szent beleharapott kezébõl Marii Magdaliny, amikor középkorú férfi arca jelent meg, és mi a bűn a férje, szerető feleség
A középkori ember - elsősorban a keresztény hívő. Tág értelemben, akkor éljen az ősi orosz és bizánci görög és kopt és szír. Szűkebb értelemben ez egy lakos Nyugat-Európában, amelyek a hit beszél latinul.
Mikor élt
Isten keresése
Először is, a tudat középkori ember a legfontosabb helyet foglalja el a Szentírásban. A középkorban a Biblia egy könyv, amelynek segítségével választ találni a kérdésekre, de a válaszok voltak soha végleges. Gyakran halljuk, hogy az emberek a középkorban élt az előre meghatározott igazságokat. Ez csak részben igaz: az igazság valóban kitűzték, de elérhetetlen és érthetetlen. Ellentétben az Ószövetségben, ahol van egy jogi könyvet, az Újszövetség nem ad egyértelmű választ minden olyan kérdésre, és az egész élet értelme, hogy találják meg a választ magadnak.
az emberi élet
A földi élet akkoriban nem értékelik, mert érdemes volt egy másik életben. Az abszolút többsége a középkori emberek ismeretlen születési idő: miért írja, ha holnap meghalok?
A középkorban már csak egy ideális férfi - egy szent, szent csak egy ember, aki már elhunyt. Ez egy nagyon fontos fogalom, amely egyesíti az örökkévalóság és a működési idő. Újabban a szent volt köztünk, mi lehetett látni őt, és most ő a király trónra. De itt és most, akkor tisztelni emlékek, hogy nézd meg őket, imádkozzunk értük éjjel és nappal. Az örökkévalóság szó szerint a szomszédban, látható és kézzelfogható. Ezért emlékei a szentek vadászott, lopnak és vágás - a szó szoros értelmében a szó. Az egyik közeli Louis IX St. Louis IX (1214-1270) - A francia király, a fejét a hetedik és nyolcadik keresztes hadjáratok. Zhan Zhuanvil Zhan Zhuanvil (1223-1317) - francia történész, életrajzíró St. Louis. amikor a király meghalt, és szentté avatták, gondoskodott arról, hogy személyesen levágta az ujját a királyi marad neki.
Bishop Hugh Lincoln Hugh Lincoln (körülbelül 1135-1200) - francia karthauzi szerzetes, püspök az egyházmegye Lincoln, a legnagyobb Angliában. Utaztam különböző kolostorok és a szerzetesek megmutatta neki a fő szentélyek. Amikor egy kolostorban ő hozta a kezét Marii Magdaliny a püspök átvette, és beleharapott a csont két darab. Az apát és a szerzetesek eleinte meghökkent, majd felkiáltott, de a szent ember, úgy tűnik, nem habozott: ő de „fejezte szigorúan tiszteletben szent, mert az Úr Testének és tart belül a fogak és az ajkak.” Aztán tett egy karkötőt, mely otthont emlékei tizenkét különböző szentek. Ezzel a karkötő a keze már nem csak kézzel, és egy erős fegyver. Később szentté avatták.
Arc és név
Tól IV-XII században a személy, mint ha nincs arca. Persze, az emberek megkülönböztetni egymástól arcvonásait, de csak tudom, hogy Isten ítélete nem részleges, nem megjelenés ítélik meg az Ítélet Napján, és a tettek, az emberi lélek. Ezért az egyéni portré nem volt a középkorban. Valahol a XII században kinyitotta a szemét: az emberek egyre érdekesebb minden fűszál, mögötte egy fűszálat megváltoztatta az egész képet a világban. Ez az újjászületés természetesen tükröződik art: a XII-XIII században szerzett háromdimenziós szobor, az arcok kezdtek mutatni az érzelmeket. A közepén a XIII század készült szobrok sírkő magas egyházi hierarchia, kezdtek megjelenni a portré hasonlatosságára. Festmények és szobrászati portrék a korábbi uralkodók, nem is beszélve a speciális kevésbé jelentős, elsősorban - tisztelgés a konvenciók és a kánon. Mindazonáltal, Giotto ügyfelek, a kereskedő Scrovegni Enrico Scrovegni - egy gazdag kereskedő Padova végzésével, hogy az elején a XIV században épült házat templom, festett Giotto - Scrovegni. Már ismert a számunkra, hogy elég reális, személyre szabott képek, a híres padovai kápolna, valamint a sírkő összehasonlítjuk a fali és a szobrászat, látjuk, hogy ő idősebb!
Tudjuk, hogy Dante nem viselt szakállt, bár az „Isteni színjáték” az ő megjelenése nem írjuk le, tisztában vannak a nehézség és a lassú Fomy Akvinskogo. osztálytársak becenevén a Bull Szicília. Erre felhasználónév már a figyelmet, hogy a megjelenése ember. Azt is tudjuk, hogy a Barbarossa Barbarossa Frigyes (1122-1190) - császár a Szent Római Birodalom egyik vezetője a harmadik keresztes hadjárat. Ez nem csak egy vörös szakállas, de gyönyörű kezek - valaki említette.
Egyedi emberi hang, gyakran tekintik tagságának az Új Idő kultúra hallható, és a középkorban, de lehet hallani sokáig név nélkül. A hang, és nincs neve. A munka a középkori művészet - freskó, kisméretű, ikon, még a mozaik, a legdrágább és tekintélyes art évszázadok - szinte mindig anonim. Számunkra ez furcsa, hogy a nagy mester nem akarja elhagyni a nevüket, de ők szolgáltak aláírással maga a mű. Végtére is, akkor is, ha az összes jelenet van beállítva, a művész továbbra is a művész: mindenki tudta, hogyan ábrázolják az Angyali üdvözlet, de egy jó mester mindig be a kép az ő érzéseit. Az emberek ismerték a nevét jó mester, de senki nem jött be a fejét rekordot. Hirtelen valahol a XIII-XIV században szerezték neveket.
kapcsolat sin
A középkorban, persze, vannak dolgok, amelyeket tilos és büntetendő. De a legfontosabb dolog az volt, hogy a templom nem a büntetés, és a bűnbánat.
A középkori ember, amint vétkeztünk. Mindenki vétkezett, és bevallotta, minden. Ha egy egyházi ember, akkor nem lehet bűn nélkül. Ha semmit nem vallomás, akkor valami baj van. Szent Ferenc tartotta magát az utolsó bűnösök. Ez egy keresztény feloldhatatlan konfliktus: egyrészt, nem vétkezik, de másrészt, ha hirtelen úgy döntött, hogy bűn nélkül, akkor büszkék. Meg kell utánozni a bűntelen Krisztus, hanem hogy utánozza őt nem lehet átlépni egy bizonyos vonalat. Nem lehet azt mondani: én vagyok a Krisztus. Vagy: Nem vagyok apostol. Ez az eretnekség.
a bűneit a rendszert (amely megbocsátja, amit könyörtelen mi halandó, és melyek nem) folyamatosan változik, mert nem állt gondolni. A XII században volt olyan tudomány, a teológia, a maga eszközei és a karok közötti; egyik célkitűzése ennek a tudománynak csak fejleszteni egyértelmű iránymutatást az etikában.
Középkori marhája volt eszköze és nem véget, mert a vagyon nem a pénz, hanem hogy az emberek körülötted - és így azok minden körülötted, akkor adja oda, és töltik le. Feudalizmus - elsősorban az emberi kapcsolatok rendszere. Ha feláll a hierarchiában, akkor kell lennie egy „apa” vazallusát. Ha egy vazallus, szeretned kell a gazdája valójában csak, mennyire szereted az apa vagy az Mennyek Királya.
A sors iróniája, sok a középkorban megtörtént számítással (nem feltétlenül a számtani átlag), beleértve a házasságot. Házasság a szeretet, ismert történészek, - ritkaság. A legvalószínűbb, hogy nem csak a nemesség, hanem a parasztok, hanem az alsóbb osztályok, tudjuk, sokkal kisebb: nincs feljegyzés készült, akit feleségül kinek. De ha tudod, hogy a várható előny, amikor elárulta a gyermekek, a szegények, akik úgy gondolták, minden fillér - még inkább.
Petr Lombardsky, a XII századi teológus, azt írta, hogy a férje szenvedélyesen szerető feleség, házasságtörést követ el. Ez nem is olyan fizikai része: ha túl adta házastársi értelme, akkor paráználkodj, mert a jelent a házasság nem köthető semmilyen földi kapcsolatot. Természetesen ez az álláspont tekinthető extrém, de nem volt erős. Ha szeretné, hogy nézd meg belülről, hogy - a másik oldala a lovagi szerelem: Emlékeztetem Önöket, hogy a lovagi szerelem soha nem házas, sőt, ez mindig a téma az álmok birtokló, de nem a birtokában.
Mindenesetre könyv középkori akkor olvassa el, hogy ez a kultúra nagyon szimbolikus. Véleményem így mondhatjuk bármilyen kultúrát. De a középkori szimbolika mindig egyirányú: valahogy kapcsolódik a keresztény dogma vagy keresztény történelem, ez dogma képződik. Úgy értem, a Szentírás és a Szent Hagyomány, vagyis a történelem, a szentek. És még ha a középkori ember akar építeni magának a saját világában belül a középkori világban - mint például Gilom Akvitansky Guillaume IX (1071-1126) - a Count Poitiers, Duke Aquitaine, az első ismert Troubadour. alkotója egy új típusú költészet, a világ a lovagi szerelem és a kultusz a Szépasszony - a világ még mindig épül, hogy korrelál az értékrend, az egyház néhány utánzata ez bizonyos elutasít, vagy akár paródiája.
A középkori ember általában nagyon sajátos módon szemlélni a világot. Pillantása vezetjük át a dolgokat, amelyekre ő szívesen látni egyfajta világrend. Ezért néha úgy tűnhet, hogy nem látta a világot, és ha látták, hogy sub specie aeternitatis - c örökkévalóságot, mint a reflexió az isteni terv van a szépség, a múló te, Beatrice, és az eset a béka szájpadlás (néha azt hitték, hogy ők születtek ki az eső). Jó példa erre az a történet, hogy hogyan St. Bernar Klervosky Bernar Klervosky (1091-1153) - francia teológus, misztikus által vezetett, a Ciszterci Rend. hosszú vezetési mentén Genfi-tó partján, de nem volt annyira elmerült a gondolataiban, hogy nem látja, és kérdezte meglepetten, majd a műholdak, amelyek tó mondják.