Mi a tűz
égő reakció, igen. És mi az? Itt van egy meccs előttünk. megvilágítjuk - és? egy mérkőzést kapunk = szén + tűz. csökken a tömege? vizuálisan igen. és a tűz nehezen tünteti fel az általános bomlást. tüzet jelent a részecskék kibocsátása? de valójában nem radioaktív. vagy ez a kvantum energia-kibocsátása, de olyan erős, hogy a tömeg csökken? vagy valami mást? ossza meg tudását.
Amikor egy mérkőzést világítunk meg, a következő lépések történnek: 1) a meccsfejet egy durva felületen mozgatjuk - jelentős súrlódási erő van. Továbbá 2) a mérkőzés súrlódására alkalmazott energiánk részben hővé alakul. 3) A nagy és átmeneti teljesítmény kiosztás (hő) katalizálja az anyag fej egyezés (nagymértékben gyorsítja a Kiindulási vegyületek úgynevezett „kén” oxigénnel, azaz égés). 4) Az oxidáció (égés) következtében hatalmas mennyiségű energiát szabadítanak fel hő és fény formájában. 5) ezt az energiát részlegesen felszívja a mérkőzés "el nem égett" (azaz nem oxidált víz és szén-dioxid) részecskéi (a szerves molekulák, amelyekből a fa áll). 6) Jelentős energiaellátást kapott, a "részecskék" sokkal gyorsabban mozognak, aminek következtében elszakadnak a mérkőzéstől. 7) annak a ténynek köszönhető, hogy a „szemcsék” erősen felmelegednek, ezek könnyebbek, mint a levegő, ezért felfelé mozognak, 8) mozgása során „részecskék” fel oxidációs bevételt és az energia továbbra is osztják. 9) A fűtött "részecskék" egy része nem képes oxidálódni a végéig (víz és széndioxidig), ezért füst formájában oxidálódnak.
A tényleges láng a felfelé haladó forró oxidáló részecskék. Az oxidáció során a részecskék nemcsak a hőt, hanem a fényt is felszabadítják, így láthatjuk a lángot (egyébként, mert a részecskék nagyon melegek, még akkor is fényt bocsátanak ki, ha nem oxidálódnak). A láng fényessége és színe az égési hőmérséklet függvénye. milyen jól (gyorsan és nagy energiájú felszabadulással) a mérkőzés egyes szerves molekulái oxidálódnak. A szervetlen vegyületekkel pontosan ugyanaz történik, az egyetlen különbség az, hogy mi (milyen anyagok) marad az égés eredményeként.
A messzire érted az Önöknek, nincs zajmető elég jó dolguk :)
Itak, vsje sokobrazije tele vokrug nas obuslovlenno suschestvovaniem vsego 100 s neboljshim tipov atomov. Ih kombinacii obrazujut malije molekulai (kislorod, uglikislij gaz, voda) és molekuláris giganti (Napki Belki)
Molekuli neohotno poddajutsja raschipleniju na atomi. Atomi v molekuláris homályos homlokzatok ochenj ochenj krepko.
Idem további. Prichina vozniknovenija mezatomnih i mezmolekuljarnoh sil. Zdesj uze idut znanija kvantovoj mehaniki. Esli na boljshih rasstojanih atomu pritjagivajutsja, egy na malih ottalkivajutsja, hogy dolzno bitj polozenije, GDE Erő vzaimodejstvija Ravna 0. Eto - polozenije ravnovesija. Tak ze rabotajut molekuli - na bolshem rassojanii pritjagivajutsja, na menjshem ottalkivajutsja. V fizike vmesto továbbiakban: SIL ispoljzujetsja slovo 'energija' poetomu daljshe ja perejdu na energiju.
Energija molekula menjaetsja vzavisimosti od rasstojanija mezdu atomam. Pri himicheskom vzaimodejstvii proishodit prevraschenije odnih molekula v drugije. Pri etom razrushajutsja starije svjaci i prihodjat novije.
Napr. reakcija mezdu molekulami A i B (ishodnije) privedet k obrazovanii C i D (molekili - produkti)
Esli C i D prochneje Starih (ih summarnaja energija svjazi boljshe. A v rezuljtate reakcii videljaetsja Novaja energija. Na razrusheije A i B km dolzni zatratitj menshe energii, Chem EJE videljaetsja pri obrazovanii C i D. Takije reakciji nazivajutsja ekzometrichiskimi, egy kolichestvo videljauschejsja energii - nosit nazvanije teplovoj effekt :)
Esli idet reakciója a vidéki teát, és ez nem jelenti azt, hogy ez a bisztró. Nuzno vremja, chto bi razrushitj starije svjazi.
Energija neohodimaja, chto bi razrushitj starije svjazi nazivaetsja energij aktivacii.
A hőmérséklet csökkenése a bőrön át tartó reakciókat eredményez. Eto alapja v objasnenii proceccov gorenia :)
Mi uze na pol puti: ╗)
Nachnu s gorenija gazov. Dopustim na nas v sosude nahoditsja smesj gazov. Esli temperatura gazov dostatochno nizkaja, engedje, komnatnja, hogy lish neboljshaja dolja molekul mozet vstupitj v him. reakciju. Povisaem temperaturu gaza - skorostj vele reakcii vozrastaet, a nem ne skorostj videlenija tepla. Esli bi ne gjendjeja energii cherez stenki sosuda, hogy proizoshel bi teplovoj vzriv. Povishenije tempertauri vedet k povisheniju reakcii, a rost skorosti reakcii k uvelecheniju temperaturi.
Tak teperj razberemsja gazovimi gorelkami :)
Fakel sostoit iz neskojlih zon. V Center fakela nahoditsja chistij gázfogyasztás, snarizu - okislitelj - vozduh :) V promezutochnih zonah v processe diffuzii razlichih gazov hatóanyag v druga proishodit ih smeshivanije.
A folyamat diffuzii - smesj gazov reagirujet po raznomu. Neravnomernostj temperaturi privodit k procesu teploprovodnosti, t.e. k peredache tepla ot uze proreagirovavshih objemov gaza k svezej holodnoj smesi. Iz za peremennosti koncentracii voznikaet folyamat, név. diffuzija - molekuljarnij perenos veschestva iz oblastej s boljshoj ego koncentracii v te mesta, gde na nahoditsja v nedostatke.
Imenno v etih zonah (sm vishe - promezutochnih) nahoditsja front gorenija, t.e. oblastj gde u nas max. hőmérséklet i max. skorostj őt. reakcii. Teploprovodnostj iz frontta plameni obespechivaet podogrev gorjuchego i okislátor. Fakel napimádé chem to sveu, nem goreniej svechi namnogo slozneje :)
Issledovanije gorenija gazov pomagaet ponjat kartinu gorenija tverdih i zidkih tel, poskoljku ochenj chasto i v ETIH sluchajah him.reakcija proishodit v gazovoj forme. Eto svjazanno s tem, chto rolj okislitelja igraet vozduh (ugolj, drova, spichki, nefteprodukti)
V etom sluchaje proces gorenija proishodit na poverhnosti razdela: tverdoje telo - gaz vagy zidkostj - gaz. Gorenije tverdih i zidkih tel nazivajut - geterogennoje gorenije, a gorenije gazov - gomogennim. Skorostj geterogennogo gorenija opredeljaetsja v mnogom processom diffuzii. Eto mi uze znaem :)
Chtobi proishodila reakcija na poverhnosti kondensirovannoj fazi, neobhodim dostatochij diffuzionnij podvod okislitelja (napr, kisloroda vozduha) k poverhnosti tela i. odnovremennoje udalenje produktov gorenija.
Uskorenieje sziganija zidkogo topliva mozet bitj dostignuto uvilicheniem poverhnosti gorenija, naprimer pri rasspilenii ego v Kapli. Esli kaplju radiusom 1sm. razbitj na Kapli porjadka 10 micrometrov, hogy ih = milliard :) Summarnaja poverhnostj kapelj Budet privishatj poverhnostj ishodnoj Kapli v 1000 raz! Sootvetstvenno i skorostj gorenija vozrastet.
Vsje sovremennije sposobi gorenija osnovanni na predvajanjem ih razbrizgivanii pri pomoschi forsunok.
Tak, uze nemnogo többiosj :)
Kak gorit kapeljka? Sharoobraznaja kaplja okruzena sfericheskim frontom plameni, ahol max. temperatura. Teplo, videljejemoje him.reakcijej, peredajetsja na poverhnostj kapli, ahol a proishodit isparenije zidkosti. A kaplák a plameni diffundirujut pár zidkosti, egy kivágott poluchajut okislító. Navstrechu emu diffundirujut produkti gorenija.
Anologichno gorjat i mnogi tverdije topliva. Gorjuchije Gazi poluchajutsja Libot neposredstvenno pri vozgonke tverdogo Tela (drova, spichki) Libo pri posledovateljnom perehode tverdoje telo-zidkostj-Gaz (svecha).
Vot tak, nadejusj ponjatno. Esli chto, pishite :)
szuper. kitűnő bevezetés. de! a válasz az, hogy tűz van - nincs. vagy nem értettem valamit? este csendben újra meg fogok olvasni. - Anonim
Minden rendben van, DE! A válasz téma és TÖBB, ami fizikai és kémiai hibákat tartalmaz:
„Esli C i D prochneje Starih (ih summarnaja energija svjazi boljshe v rezuljtate reakcii videljaetsja Novaja energija ..” -. Ez valójában nem igaz ebben a példában, beszélünk az úgynevezett csere reakciók - molekula „csere”, vagy az egyes atomok, . vagy annak részei általában a reakció a molekula nem omlik össze atomok teljes (szakadt, nem minden kapcsolatot) általában elpusztult csak egy linket a-a. „-> a + a” + Q1, kötőjellel jelentette kötés alatt Q1 - felszabaduló energia, 1. majd egy új kapcsolat a rész és egy a „Ha a kapcsolat megszakad, energia szabadul fel csőcsonk Q. Ha a és a” unió nyayutsya részeivel B és B 'a kötés kialakulását (például A-B'), hogy fordítsuk az energia :. A + B '+ Q2 -> A-B' Az összes reakciót két csoportba sorolhatjuk - Q1> Q2 - ezek a reakciók nevezik exoterm (a nem (idézet) „ekzometrichiskimi”) reakciók, reakciók energia kibocsátás, égés (oxidáció) kifejezetten a számukra, Q2> Q1 - egy endoterm reakció, reakció energia elnyelését, ezek közé tartoznak például a „válasz ezüst tükör” - csere ezüstsók reakciója (ez az iskolában látható). Tehát, MI A KOMMUNIKÁCIÓ TELJES ENERGIA NEM FONTOS! Ettől függ a termék általános stabilitása. Ami fontos, az, ami a több nagyenergiájú kapcsolatok - ha a forrás, a reakció exoterm, ha a végén - az endoterm. Megjegyezzük továbbá, hogy a kötési energia és a töréséhez szükséges energia kapcsolatok - két nagy különbségek ( "Na razrusheije A i B km dolzni zatratitj menshe energii, Chem EJE videljaetsja pri obrazovanii C i D."). Amint azt a Fiik ismerteti, az alacsonyabb energiájú rendszerek stabilabbak. Ie ha volt egy alacsony energiájú molekula kötés, és lesz egy nagy energiájú kötést, hogy a termék kevesebb lesz stabil, mint a szubsztrátum (kiindulási anyag). Ez azt jelenti, hogy az endoterm reakció reverzibilis (előfordulhat fordított sorrendben, anélkül, hogy változások a feltételek a rendszerben), sőt, általában a „vissza”. Égő azonos reakció erősen exoterm, akkor az eredmény egy egyszerű, alacsony energiájú molekula, így nem reverzibilis. - GnoMIK
Sem a füge, sem a füstben lévő tömeg nem megy el - csak egy kis része. Minden szerves anyag oxidálódik oxigénnel (égés) H2O-ra (víz) és CO2-ra (szén-dioxid). Továbbá a CO (szén-monoxid) még mindig kibocsátódik, de tömegaránya jóval kisebb, mint a víz és a széné. gáz. Mindegyik maradvány nem éghető maradvány (rosszul oxidált szerves vegyületek formájában) marad, és a füst csak nagyon kis része a maradéknak, amely a fűtés hatására a levegőnél könnyebbé vált és repült. A tömeg csökken, főként a szén-dioxid elvonása és a képződött víz elpárolgása miatt. Tehát ez az. - GnoMIK
Hát, elmondom, hogyan értem meg magam, talán vannak pontatlanságok.
Térjünk vissza a meccsre. Mi a végén? Kén. Amikor rákattintunk a doboz elején lévő dobozra, akkor ez a kén felmelegszik, más szóval - a kénmolekulák aktívan keverednek. Mindig van egy bizonyos mennyiségű oxigén a levegőben. Amikor a fűtött kénmolekulák oxigénnel reagálnak, nagy mennyiségű energiát szabadítanak fel, vagyis megjelenik a tűz. A kén a reakció eredményeképpen fellobban, és mivel a meccs fából készült, és ezért gyúlékony (mert a molekuláris rács szerkezete ilyen - könnyen reagál a hasonló égési reakciókra), akkor a mérkőzés elkezd égni. Amikor minden energia felszabadul, az égési reakció leáll, és a fa részben megsemmisül az ilyen reakció eredményeként (vagyis molekuláris rácsainak összeomlása).