Az ókori római állam megjelenése - a stadopedia
ÁLLAMPOLGÁRI ÁLLAM ÉS JOGA
A történelmi hagyomány szerint Rómát 753-ban alapították. e. Romulus, aki a római polgárok első királya lett. A város származott
a latin, a sabine és az etruszk törzsek egyesülésének eredményeként.
Róma legrégibb társadalmi rendje patríciusokból (apáról - apa) és plebejusokból ("tömeg", "emberek") állt. A nemzetségbe tartozó patrícius családok, amelyek közül 300-an voltak. Mindegyik családnak volt saját földje, általános neve, közös temetője stb. Szenátor vezette. Minden 10 nemzetség egyesült a curia-ban (bükk "férfiak együtt") - népkongresszus (kurátori komitia), amelyre királyokat választottak, katonai és egyéb fontos dolgokat vitattak meg. Minden törzs 100 nemzetségből állt.
Szenátorok alkotják a szenátust - az Öregek Tanácsa, aki számlákat készített, foglalkozott háború és béke kérdéseivel, és irányította az adminisztrációt. Rexet választotta az emberek kongresszusa az életért,
katonai, papi és igazságszolgáltatási feladatokkal. Róma legrégebbi korszakát királyi királynak hívták, és hét király uralkodott.
A patríciusok tiszteletbeli megszállása a katonai ügyek és a mezőgazdaság volt. A földet "közös mezőnek" (a kiadó közönségének) tekintették, és a rómaiak között oszlott meg.
Minden kategóriának ki kellett tennem egy bizonyos számú százöt (centurium). Az első helyezésen 80 százados erős fegyveres gyalogság és lovasok - 18 száz lovasság. Összesen,
összességében az első kategóriában 98 centurium volt. A második, harmadik és negyedik kategória - 20 száz erősen fegyveres gyalogság, az ötödik -
30 könnyű gyalogság. Emellett 2 százan mutattak ki kézműveseket, 2 zenészt és 1 százados proletárokat.
Ettől kezdve a századosok szerint népszerű gyülekezetek kezdődtek (tribute committees). Minden törzsnek egy szavazata volt.
Területi felosztás volt: Rómát megosztották
4 városi és 17 vidéki körzet (törzs). A törzs élére választott vén.
A cári korszak egészen Kr.e. 509-ig tartott. e. amikor az utolsó (hetedik) király, Tarquinius a büszke kiutasításra került. Utána a népkongresszusok minden évben megválasztották a konzulokat. Kr.e. 509-527 között. e. - a köztársaság időszaka. Ezután jön a birodalom, melyet a "princeps - senatus" - első szenátor és domináns (284-476. - Uram. 395-ben Róma Római Régióra és Kelet-Rómára oszlik. 476-ban a császári őrség vezetője, a német Odoakr megdöntötte az utolsó római császárt, ironikusan Romulus néven. A kelet-római (bizánci) 1453-ban megszűnt.