Az áldozatok szociális védelme a munkahelyeken
Általában véve a jövedelemvesztés kockázata magában foglalhatja: betegség miatti ideiglenes fogyatékosság; szerzett fogyatékosság; munkahelyi baleset; foglalkozási megbetegedés.
A munkáltatónak (munkáltatónak vagy munkavállalónak), aki kárt okozott a másik félnek, ezt a kárt a Munka Törvénykönyve és egyéb szövetségi törvények szerint kompenzálja.
A munkáltató, aki kárt okozott a munkavállaló tulajdonában. kompenzálja ezt a kárt teljes egészében. A kár összegét piaci áron kell kiszámítani, amely az adott helységben a kártérítés időpontjában érvényes.
A munkavállaló beleegyezésével a kár természetüknél fogva kompenzálható.
Az alkalmazottak kártérítési kérelme a munkáltatóhoz kerül. A munkáltató köteles a kérelmet felülvizsgálni, és az elfogadásától számított tíz napon belül megfelelő határozatot hozni. Ha a munkavállaló nem ért egyet a munkáltató döntésével vagy nem kap választ a megadott időn belül, a munkavállalónak joga van a bírósághoz fordulni.
Ha a munkáltató megsérti az esedékesség napját bérfizetés, nyaralás fizetni, végkielégítés és egyéb kifizetések miatt a munkavállaló, a munkáltató köteles fizetni őket kamatfizetések (készpénz-kompenzáció) az összeg nem kevesebb, mint egy háromszázadik az aktuális idején a refinanszírozási ráta a Központi Bank Orosz Föderáció nem fizetett időben az összegeket, minden nap késedelem a nap kifizetése után a nap a tényleges fizetési határidő is beleértve. Az adott méretű pénzbeli kártérítést fizetett a munkavállaló határozza meg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés.
Az erkölcsi kár jelenti az áldozat fizikai és erkölcsi szenvedését.
A munkáltató jogellenes cselekményei vagy munkáltatói mulasztása miatt a munkavállalónak okozott morális károkat a munkavállalónak a munkaszerződésben részt vevő felek megállapodása alapján meghatározott összegekben készpénzben térítik vissza.
Vita esetén a munkavállalónak az erkölcsi kárt okozó tényét és a kártalanítás összegét a bíróság a fizetendő vagyoni kár ellenére határozza meg.
A munkáltató köteles kártérítést fizetni a munkavállaló által kárt okozott sérülés, foglalkozási megbetegedés vagy más egészségkárosodás miatt. a munkaköri feladatok ellátásához kapcsolódóan. Kártérítés sérülés fordítanak az áldozat pénzösszegek, mértékétől függően a munkaképtelenség következtében a munkahelyi baleseti, hogy kompenzálja a többletköltséget fizetni a megállapított esetekben egyösszegű kártérítést erkölcsi kárért.
A munkáltató felelős az okozott kár az egészségre a munkavállaló üzemi baleset bekövetkezett, mind a szervezet, és azon kívül, valamint az utazás során, és a munkából, vagy a munkából, hogy a közlekedés a munkáltató által biztosított.
A munkavállalónak okozott kárért a munkáltató felelősségének elengedhetetlen feltétele az okozott kár vagy más egészségkárosodás okozati összefüggése munkavégzésével.
A munkáltató felelőssége attól függ, hogy milyen körülmények között történt a kár:
ha a kár nagyobb veszélyforrásból származik, a munkáltató köteles teljes egészében megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár az áldozat vis maiora vagy szándéka miatt következett be, i. A munkáltató ezekben az esetekben bűnösségének hiányában is reagál, például ha a károkat véletlenül okozza;
ha a kár nem nagyobb veszélyforrásból származik, a munkáltató csak bűnösségének felelősségére felel, és felelősség alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár nem az ő hibájából következett be.
A munkáltató bűneinek fogalmát tág értelemben értjük, nem pedig a munkaadó egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítását.
Fontos az áldozat hibájának megállapítása súlyos gondatlanságának formájában a munkahelyi baleset kivizsgálásában. Ha a vizsgálat során a baleset a biztosított megállapításra kerül, hogy súlyos gondatlanság a biztosított hozzájárult a vagy növeli a kárt okozott az egészségét, akkor tekintettel véleményére a választott testülete elsődleges szakszervezet vagy más feljogosított személy hatóság Bizottság (az előírt esetekben az állami munkaügyi felügyelő saját nyomozati baleset eset) meghatározza a biztosított bűnösségének százalékos arányát.
Súlyos gondatlanság - A hiba típusa, jellemzői a figyelmetlenség vagy gondatlanság. Elkövetett gondatlan elismert bűncselekmény, ha az elkövető úgy látta a lehetőségét, hogy a káros következményei a cselekvés (vagy passzivitás), de nem elegendő indok magabiztosan számítani, hogy ilyen esetek megelőzésére, bár kellett volna, és láthatta előre őket.
Következtetések súlyosságát munkahelyi balesetek, valamint tájékoztatás az alkohol jelenléte a vérben nem orvosi titok és az engedélyt a klinikai szakértői bizottságot egészségügyi intézményben kérésére a munkáltató vagy a szakbizottság elnöke vizsgálja a munkahelyi baleset és az akár három napig amikor a kérelem érkezett. Ha szükség van a betegség vagy más, orvosi titoknak minősülő információ diagnózisára vonatkozó információk beszerzéséhez, szem előtt kell tartani, 61 alapjai Jogszabályok egészségügyi ilyen információkat a kapcsolatot a vizsgálat munkahelyi baleset lehet beszerezni kérésére a bűnüldözés.
A kár megtérítéséért megtérítendő összegeket, a többletköltségek ellentételezését és az átalányösszegű juttatásokat a felek egyetértésével vagy kollektív szerződés alapján növelhetik.
A munkavállaló munkaképtelenség miatt bekövetkezett halála esetén a fogyatékossággal élőknek joguk van az elhunyttól függő kár megtérítésére. És szintén a halála napján, a jogot, hogy megkapja a karbantartási tőle, a halott gyermek született halála után, valamint a szülő, házastárs vagy más családtag, ha ez nem működik, és van elfoglalva ügyelve a gyermekek, testvérek vagy unokái az elhunyt akik nem éri el a 14 éves kort.
A vállalkozás felszámolása vagy átszervezése során a kérelmet az utódjához kell benyújtani.
Az áldozatnak benyújtott kérelem benyújtásakor nyilatkozatot kell csatolni a munkaképes szakmai kapacitás elvesztésének mértékéről és az áldozat további segítségnyújtás-típusokra vonatkozó igényéről.
A munkáltató köteles segítséget nyújtani a kártérítési igények benyújtásához szükséges dokumentumok beszerzéséhez, és adott esetben más szervezetektől való visszavételüket.
A munkáltató úgy ítéli meg, hogy kártérítés iránti kérelmet nyújt be, és tíz napon belül megfelelő határozatot hoz.
A kérelem benyújtásának napjától számított tíz napon belül meg kell adni a munkáltató kártérítési kérelmének vagy motivált írásbeli megtagadásának másolatát az összes szükséges dokumentummal.
A kérelem elbírálásának késedelme vagy a megrendelés másolatának egy meghatározott időn belüli kézbesítése a kártérítés megtagadásának minősül.
Ha az érdekelt állampolgár nem ért egyet a munkáltató döntésével, vagy ha a választ nem kapta meg a megállapított határidőn belül, akkor a vitát a bíróság mérlegeli.