A csirke, a nap és a medve
A csirke, a nap és a medve
Gennady Mikhailovich (Mukhanovich) Tsyferov
A csirke, a nap és a medve
Rólam és csirkéről
Amikor kicsi voltam és nagyon keveset tudtam, mindent csodáltam, és szerettem írni. Például hó repül. Az emberek azt fogják mondani - csapadék. És azt gondolom: valószínűleg valahol a kék réteken fehér pitypangok elhalványultak. Vagy talán egy zöldtetőn, vidám felhők leültek, hogy pihenjenek a zöldtetőn, fehér lábaikat lógva. Ha a lábat a felhővel húzza, sóhajt és repül. Messze repülni valahol.
Miért mondom el mindezt? Tegnap egy csodálatos dolog történt a mi kooperációnkban: egy fehér csirke tojással sárga csirkét öntöttünk a zöld világba. Tegnap kicsi volt és a világ látta először.
Így volt kicsi, és először látta mindent, és úgy döntöttem, hogy egy könyvet írok.
Jó, ha kicsi lesz. És még jobb látni mindent először.
Mi meglepte a csirkét először? Hát persze, a nap. Ránézett, és azt mondta:
- És ez az? Ha ez egy labda, akkor hol van a szál? És ha virág, akkor hol van a szár?
- Csinos, - nevetett az anya tyúk. - Ugyanaz a nap.
- A nap, a nap! énekelte a csirkét. - Emlékeznünk kell.
Aztán egy újabb napot látott egy kis cseppen.
- Egy kis nap - suttogta sárga szemébe -, ha akarod, elviszlek a házunkba, a csirkeházba, ahol sötét és hűvös?
De a nap nem akart ragyogni. Ismét a csirke vette ki a napot az utcára - ég.
- Hülye nap! - Mérges volt. - ahol könnyű - fénylik, de ahol nem akar sötéten ragyogni. Miért?
De senki, még a nagy és a felnőtt sem tudta magyarázni neki.
És mi meglepte a csirkét utána? Ismét a nap.
Mi ez? Természetesen sárga. Tehát a csirke először látta, és úgy döntött, hogy mindig így lesz.
De amint a csillogó szél felborította az arany glomerulust. Útközben, amelyen keresztül a nap elment, a domboktól a folyóig egy színes szivárványt nyújtott.
A szivárványon lévő csirkere nézett, és nevetett: de a nap nem sárga, színes. Mint egy baba.
Nyissa ki a sárga matryoshka - ez kék. Nyissa ki a kék - zöld. Nyissa ki a zöldet - kék. És a kék még piros, narancssárga.
A nap is így van. Ha felbukkan, lazítson a glomerulusán, hét színes csíkos lesz. És ha mindegyik csík külön-külön elszakad, hét színes nap lesz. Sárga nap, kék, kék, zöld, mindenféle napsütés.
És hány napot egy hét alatt? Hét is. Tehát minden nap felkel a nap. Hétfőn például kék, kedden zöld, szerdán - kék, és vasárnap - sárga.
A vasárnap szórakoztató nap.
A csirke tíz csokoládét kapott. Azt gondolta és eldöntötte: tíz különböző színű kiscicát fogok rajzolni. Aztán gondoltam és elhatároztam: nem, jobb öt különböző színű kiscicát kivágni. És még jobb, mint egy színes cica.
A cica kissé vicces volt. Kék szeme, bajusza vörös, füle szürke, hátsó fehér, lábai kék, zöld, sárga, kék.
Elkezdték kérdezni a csirkét:
- Miért tetted ezt? És nevet:
- Nem érted? Ez a cica rágcsálós kupakot tett fel. És ez egy fehér bundát adott neki. És vásárolt színes cipőt. A macska bajusza piros: piros zselét fogyaszt. A whiskers áramlott, de semmi sem jött a szájába.
a csirke először alkotott egy meseat
Nagyon egyszerű: vettem és írtam. Valamikor meséltek neki egy csirkecomb-házról. Elgondolkodott róla, és egy másikkal jött össze: egy mesés mesékkel borított borjú házról. Aztán az elefánt lábán lévő házról. Akkor a házról a nyúl lábára.
A borjú lábán lévő házban szarva nőtt fel.
A nyúl a nyúl lábán nőtt.
Az elefánt lába lábánál lévő kis házban egy trópcipőzt találtak.
És a csirkecombokon lévő házban kagyló volt.
A harapós lábán a ház énekelte: "Ugorjam!"
A borjú lábán lévő kis ház kalapált: "Én akarom, hogy simogasson!"
Az elefánt lábánál lévő ház puffadt: "P-ff! Csatolni akarom a csövet!"
A csirkecomb-ház pedig énekelte: "Ku-ka-re-ku! Nem az ideje, hogy mindnyájan aludj!"
Itt minden házban kigyulladtak a fények. És mindenki elaludt.
A csirke barátai nem voltak elégek. Csak egy. Ez azért van, mert barátságos barátiakat keresett. Ha a sárga barát. Ha szürke - nem. Ha barna - nem is. Valahogy egy csirkét ment a zöld ösvényen, látta a sárga szálat, és ment végig. Séta, sétált és látott egy sárga hernyót.
- Tehát te vagy az én sárga barátom? - mondta a csirke.
- Igen, én vagyok - morogta a hernyót -, egy sárga fiú.
- És mit keresel itt?
- Nem hiszed? A kék harang, amely az erdőben lakik, és a kék harang, amely a réten lakik, ma elhatározta, hogy hívják egymást.
Ding-ding-ding-ding - így a harangok egész nap csengtek egymásnak, és esőt és napot akartak.
- Tényleg nincs mit mondani? nevetett a csirke.
két sárga barátot készített
Mit csinálnak az összes kislány? Játszott. Táncolt. A buborékokat felrobbantották. Ültetett egy pocsolyába.
És még mindig szomorúak voltak. És néha kiáltottunk.
szomorúak voltak érte
Hétfõn ezért. Ezen a napon megtévesztették anyukáikat. Azt mondták nekik: "Megyünk a rétre." És elmentek a folyóhoz, hogy elkapják a pontyot.
Természetesen, ha fiú lenne, elpirult volna. Ha a lány is.
De sárga csirke és sárga hernyó volt. És egész nap sárga, sárga, sárga. És esténként annyira sárga lettek, hogy senki nem nézett volna rájuk kék szemüveg nélkül. És aki kék szemüveg nélkül nézett ki, sóhajtott és felkiáltott: "Milyen szomorú ez, mennyire szomorú ez az egész!
Kedden úgy döntöttek, hogy kígyót indítanak. Egész nap a csirke ragasztotta össze, és a hernyó sárga fonalat húzott. Aztán megkötözték a kígyót. A szél fújt, és a kígyó olyan messzire repült, hogy nem lehetett látni. Egy béka haladt el. Nevetett:
- Fogja meg a szálat és a kígyó elveszett!
Egy kecske haladt el. Nevetett:
- Fogja meg a szálat, de hol van a kígyó?
Fáradt a csirke és a hernyó, hogy megmagyarázza, miért nem a kígyó. Amikor egy sertéssel ugyanezt kérdezték, azt mondták neki:
- Ez az érzés, egyáltalán nem kígyó. Egy kötést kötünk a naphoz, és túlszárnyalta a hegyet. Megtartjuk őt a szálon, és ismét sárga nap fog felemelkedni.
Reggel csavarták a szálat, de valamilyen oknál fogva a nap helyett felhő tört, és egész nap esett.
nevetett
Szerdán úgy döntöttek, hogy elbújik. Reggel úgy döntöttek, hogy ebéd szerint:
- Egy-kettő-3-4-öt! Ki játszik - ez futtatni!
A csirke elfutott, és a tornác alatt rejtőzött. A hernyó elindult, és egy levél alatt rejtőzött. Várják, ki fogja megtalálni kinek. Egy óra várt - senki sem talált valakit. Két várt - senki sem talált.
Végül este õket anyjaik találtak és megbántották:
- Ez elrejti és keres? Elrejteni és keresni, ha valaki elrejti valakit. Valaki keres valakit. És amikor mindenki bujkál, nem bújik el és keresi!
Ebben az időben zuhogott a mennydörgés. Azonban nem volt eső, és jött a jégeső. Tuk-tuk-tuk, - vidáman kopogott a tetőn.
a csirke találkozott a hernyóval
- Furcsa - csattant fel a csirke - fehér, a lábak rózsaszínűek. Rózsaszín harisnyát vásárolt?
- Csizma rózsaszín?
- És kék vízben mostam őket - itt vannak, és elpirultam a hidegből.
- És ha kék vízben mossak, vörösre is fénylik?
- Nem ugyanaz, de nem is, de próbáld ki.
Küldj egy sárga hernyót és egy sárga csirkét a kék vízbe, és a hernyó elkezdte a vízzel a talpáról. Vártam a csirkét, amikor a mancsok rózsaszínűek voltak, és a talpa valamilyen okból kék lett. Aztán mindannyian nevetettek: "Mi ez?" Sárga csirke kék lábú, nem vicces? Nagyon vicces! "
Megmondtam, hogy miért szomorú. Megmondtam, miért vicces. És tudod, hogy néha szomorú és vicces. Szóval egy csirke volt.