49 Szocializációs intézmények
A szocializáció hatékonyságát erkölcsi, kulturális, gazdasági státusza kondicionálja.
A szocializáció szakmai csoportjának vagy munkacsoportjának fontosságát az egyén önmegvalósításának, önmegvalósításának lehetőségei befolyásolják.
A felnőtt, a család és a munka pszichológiai egyensúlyt biztosítanak a pozitív érzelmek ösztönzésével.
1) egy bizonyos pozíció rögzítése, amelyet ez vagy az egyén a társadalmi kapcsolatok rendszerében elfoglal;
2) függvény, normálilag jóváhagyott viselkedési mintázat, amely minden egyes elfoglalt pozíciótól elvárható;
4) személyes viselkedése társadalmi státusza szerint;
Az interperszonális szerepek az érzelmi szinten szabályozott interperszonális kapcsolatokhoz kapcsolódnak: a vezető, a bálvány, a sértettek.
1) adaptív (utilitárius, adaptív) - irányítja a tárgyat azoknak a tárgyaknak, amelyek a célok elérését szolgálják;
2) a tudás funkciója - egyszerűsített iránymutatást nyújt a viselkedési módra egy adott objektum tekintetében;
3) a kifejezésmód (érték, önszabályozás) funkciója - a szubjektum belső feszültségtől való szabaddá tételének eszköze;
4) védelmi funkció - segít az egyének belső konfliktusainak megoldásában.
GM Andreeva úgy véli, hogy a legtermékenyebb az a megközelítés, amely szerint az egyéni tevékenység közvetlen környezetét - a csoportot - bizonyos tulajdonságokkal ruházza fel a személyiségre. Ennek a megközelítésnek két oka van.
2. A közös tevékenység a csoportban olyan kötelező kölcsönhatási helyzeteket foglal magában, amelyek során az egyes egyének erőfeszítései a csoport többi tagjának erőfeszítéseivel társulnak.
Számos megközelítés létezik az egyén struktúrájának kérdésére, amely lehetővé teszi számunkra a közös módszertani problémák feltárását.
2) sugározza az üzenetet. Kísérletileg megállapítást nyert, hogy amikor egy kommunikátort érzékelnek, egy személy reagál mind a kimenő üzenetre, mind a személyiségére, amelyet figyelembe kell venni a hatás hatékonyságának növelése érdekében.
A közönségek különböző méretű és szervezettségi csoportok; névtelen marad, és egyúttal a fogadó program kívánatos képét alkotja, összehasonlítja a valóságos módon, és meghozza az ítéletét.
Visszajelzés nem érkezik azonnal, ami jelentősen módosítja a kommunikációs folyamatot.
Alkalmazott kutatások szervezése során fontos figyelembe venni az információátviteli csatornát: rádió, televízió, nyomtatás, szóbeli, nyilvános beszéd.
Az átmeneti időszak a káosznak felel meg, amely a bűnözés legkedvezőbb környezete.
A bűnözés mechanizmusa az egyén és a közösségek bűnözésének folyamata. A bűncselekmény elkövetését rendszerint egy bizonyos idő előzi meg. Megszerzett bűnözői tapasztalat az aszocializáció folyamatában önként és kötelezően. Az aszocializáció szerkezete magában foglal bizonyos intézményeket, valamint a bűnügyi tapasztalat átadásának módját - a kriminogén kommunikációt. A szocializáció mind a szabadság, mind a szabadságon lévõ helyeken megfigyelhetõ.
Ebben az összefüggésben a jogsértők megfelelőségének problémája a különböző típusú csoportok vonatkozásában érdekes. E tanulmányok következtetései azt mutatják, hogy a csoport pozíciójának tisztán külső elfogadása bizonytalan személyhez vezet, ami a serdülőkorúakra jellemző, bűncselekmény elkövetésére.
2) a kommunikáció és az emberek interakciói;
5) az alkalmazott kutatás fő irányai.
A létező filozófiai elvek nem alkalmazhatók közvetlenül az egyes speciális tudományok tanulmányozására: egy speciális módszertan elvein keresztül olvadnak.
Kiemeli a tudományos kutatás jellemzőit:
1) mindig tárgyakkal foglalkozik;
2) a megalapozott tények és a hipotetikus feltevések közötti különbség jellemzi;
3) differenciálissá teszi a logikus, empirikus és elméleti kognitív feladatokat;
4) célja nem csupán a tények és folyamatok magyarázata, hanem az ezek előrejelzése is. Ezek a tulajdonságok háromra csökkenthetők: gondos adatgyűjtés, a kapott adatok összevonása az elvekbe, az elvek ellenőrzése és használata az előrejelzésekben.
1) korreláció, amely nagyszámú adatra támaszkodik, amelyek között különféle korrelációk kereshetők;
2) kísérleti, ahol a kutató korlátozott mennyiségű adatot használ, és ahol a munka jelentése az új változók önkényes bevezetése és ellenőrzése a kutató által.
A tudományos kutatás harmadik jellemzõje a hipotézisek kötelezõ ellenõrizhetõsége, és ezen alapon az ésszerû elõrejelzések alapján.
Két fontos következménye van: először a tudomány csak a kísérlet módját alkalmazza, másrészt a tudomány lényegében nem képes az elméleti tudással foglalkozni.