Nevezd meg a megvilágítás öt övét, hogy melyik szélességben vannak a határok - az iskola
5 megvilágítási zónát különböztetünk meg a Földön.
A megvilágítás a fényes fluxus, amely egy felületegységen történik. A napfény és a hő a földfelszínen egyenetlenül oszlik el. Ennek fő oka, hogy a nap sugarai különböző szélességi tartományokban előfordulnak. A terület földrajzi fekvésének sajátosságai közé tartozik a Napból érkező hő mennyisége és a nap időtartama.
A Nap magasságától és a napi időtartamtól, azaz a megvilágítástól függően 5 fénysáv van elosztva a Földön. A Rostov-vidék területe a megvilágítás északi mérsékelt zónáján belül helyezkedik el, amelynek határai az északi tropikus (23 ° 30 'S.S.). és az Északi-sarkkör (66 ° 30 'S.S.). Ebben az övben a Nap magassága egész évben változik, és a sugarait a földfelszínen előforduló incidencia szög mindig 90 ° -nál kisebb.
Az évszakok nem egyértelműen jelennek meg a félgömb számára, hanem bizonyos övekre, amelyek a megvilágító szíjak nevét kapták.
Az első közelítésben elegendő kiosztani az egyes féltekén három zóna: 1) egy trópusi korlátozott trópusokon, 2) mérsékelt, kiterjesztve a poláris kört, és a 3) poláris. Az első esetben a nap évente kétszer (mindenütt a trópusokon) éri el a szélességet, és napi hónapok közötti kis különbség. A második pedig a nap magassága és a napszak nagy szezonális különbsége. A harmadik egy poláris éjszakai és egy poláris nap, amelynek hosszúsága függ a földrajzi szélességtől.
A Föld ilyen nagy övekre való felosztása azonban nem elégíti ki a gyakorlati igényeket.
A földgömb leírt fényviszonyai a föld tengelyének dőlése miatt a nap sugaraival összefüggő sugárzási alapot képviselik, amely az évszakváltozás alapja.
Az időjárás, és így az évszakok kialakulásában nem csak a napsugárzás veszi részt, hanem számos földi (szárazföldi) tényező is, így a valóságban mind az évszakok, mind azok eltolódása összetett jelenség.