Agyi tumorok
A metasztázisok gyakorisága a különböző helyek tumorainak agyában eltérő. Így, metasztázis rosszindulatú daganatok a tüdő 50%, emlő - 15% a melanomák különböző lokalizációs - 10,5%, daganatok a has és a medence - 9,5% (Belanre I. et ah, 1988). A fiatalabb betegek, mint 21 agyi metasztázisok fordulnak elő leggyakrabban a szarkómák (oszteogén szarkóma, rabdomioszarkóma) és tumorok embrionális sejtek. Véletlenszerűen vannak metasztázisok az agyban, méretük különbözik - a kis és a nagy csomópontok között.
A többszörös metasztázisok jellemzőek a melanoma, tüdő- és emlőrák, magányosak - vese-rák és a gyomor-bél traktus adenocarcinoma esetén. A betegség klinikai megnyilvánulása az idegrendszer metasztatikus károsodása formájában a leggyakoribb a tüdőrák esetében. A koponyaüi áttétek távoli megjelenése a kezelés utáni időszakokban (néha 10 év és később) a retina vese, mell és melanoma rákos megbetegedéseire jellemző.
Az agyban lévő metasztázisok egyidejűleg kimutathatók az elsődleges tumorral, de általában az elsődleges tumor diagnózisa megelőzi az agyi metasztázisok előfordulását. A betegek több mint 80% -a rendelkezik áttétekkel az agyban az elsődleges célpont diagnózisa után.
Klinikai megnyilvánulásai agyi áttétek más tünetek hasonlóak térfogatú agyi struktúrák és jellemzi a megjelenés és általános agyi fokális tünetek, amelynek súlyosságát méretétől függ, metasztázisok száma és azok lokalizáció. A fokális és általános jellegű görcsrohamok a betegek mintegy 10% -ánál fordulnak elő, és jellemzőbbek a többszörös metasztázisban szenvedő betegeknél. Zavarai magasabb mentális funkciók lehetnek formájában diffúz encephalopathia (1-2% -ánál a metasztázisok) vagy fokális diszfunkció (például afázia).
A betegek 5% -ánál a tumor vagy az agyi stroke miatt emphia-zis vagy véredények elzáródása következtében vérzés következik be.
Ezért, mivel az agyi metasztázisok klinikai tünetei jelentősen eltérnek, feltételezhető, hogy jelen vannak minden rosszindulatú tumoros betegben neurológiai rendellenességek kialakulásában.
Makroszkóposan gyakrabban metasztázisok vannak egyértelműen meghatározott, kerekített formációkban, gyakran a nekrózis és a vérzés következtében a központban. Számos esetben kifejezett perifocalis vazogén oedema jellemzi őket.
CT esetén a metasztázisok kerek vagy gömb alakúak, homogén izotópok, kis sűrűségűek vagy nagyobb sűrűségűek. A natív CT-vel összeolvadnak a kéreggel és láthatatlanok. A metasztázisok méretétől függetlenül központi nekrózis alakulhat ki. A környező fehér anyag duzzanata általában jelentős és tömeges hatást vált ki. A kontrasztanyag intenzív felhalmozódása jellemzi őket. A melanoma, a veserák, a pajzsmirigy legtöbb metasztázisát a nagy denzitású gócok natív CT-vizsgálata során manifesztálják, ami vérzéssel jár együtt. Kalcium lerakódások előfordulhatnak metasztatikus vastagbél-adenokarcinóma, gyomor, petefészek, tüdő, oszteoszarkóma és kondroszarkóma, amely szintén okozza a magas sűrűségű őket.
A számítógépes tomogramokat erősítés után intravénás metasztázis gyakran formájában a gyűrű ( „korona effektus”) a a tumor perifériáján, miatt nekrózis (kevesebb ciszta) a központban, és jelentősen megnövelt sűrűségű a periférián. A CT-ben különböző gyűrű alakú alakok vannak definiálva - a lekerekített félig spirálig. A CT a metasztázisok sűrűségének növelése után homogén szerkezetű metasztázisokat képes kimutatni.
A lokalizált metasztázisok véletlenszerűen elsősorban az agy szubkortikális területein fordulnak elő. A metasztázis méretei különböző kis és nagy csomópontoktól függően nagy sűrűségűek vagy gyűrű alakúak lehetnek. Gyakran előfordul, hogy egy beteg metasztázisokat észlel a fejlődés különböző szakaszaiban. Nagyon nehéz megkülönböztetni a glioblasztómákból származó egyetlen áttétet CT vagy MRI adatokból.
Az agy szubtentoriális szerkezetében lévő metasztázisokat a kontrasztanyag intenzív felhalmozódása jellemzi, ami növeli a röntgen-sűrűséget.
Az egyedi intrakraniális metasztázisok diagnózisában a hamis eredmények gyakorisága körülbelül 10%, még akkor is, ha kontrasztos MRI-t alkalmaznak. Ilyen esetekben biopszia szükséges lehet a helyes diagnózis megállapításához.
Ha a rutin agyi vizsgálat során az intracranialis metasztázishoz hasonló egyetlen fókuszt találnak, akkor szükség van egy ismételt MRI-re, a szokásosnál 2-3-szor magasabb kontrasztanyag-dózissal. A metasztázisok számának meghatározása ezzel a módszerrel szükséges a megfelelő kezelés taktikájának kialakításához.