A törvények jogi osztályozása
A szabályozott társadalmi kapcsolatoktól függően a jelentőség jelentősége a törvényeket alkotmányos, alkotmányos és hétköznapi.
Az alapvető törvények (alkotmányok) szabályozzák a társadalmi és állami rendszer alapjait, megszilárdítják az ember és az állampolgár alapvető jogait, szabadságait és kötelességeit, meghatározzák az állami (elsősorban magasabb) testületek kialakításának és működésének alapelveit. A alkotmányok alkotó jellegűek. Jogalapul szolgálnak minden olyan jogszabályhoz, amelyhez viszonyítva uralma van, és amelyet az alkotmányos ellenőrzés funkciójának gyakorlása támogat.
Az Orosz Föderáció Alkotmánya rövid preambulumból és két részből áll, a fő és a különleges. A fő rész kilenc fejezetből áll: 1. Az alkotmányos rend alapjai; 2. Az ember és a polgárok jogai és szabadságai; 3. A szövetség; 4. az Orosz Föderáció elnöke; 5. a szövetségi közgyűlés; 6. az Orosz Föderáció kormánya; 7. Igazságszolgáltatási hatalom; 8. Helyi önkormányzat; 9. Alkotmányos módosítások és az Alkotmány felülvizsgálata. Az Orosz Föderáció Alkotmányának speciális része tartalmazza a végleges és átmeneti rendelkezéseket.
Az alkotmányos törvényeket általában az alkotmányt kiegészítő törvényekként, vagy az Alkotmányban meghatározott egyéni törvények, a legfontosabb kérdések. Az Orosz Föderáció Alkotmányának (1. rész, 76. cikk) értelmében alkotmányos törvényeket lehet kiadni, az állam és az állami rendszer jogi alapjaira is. Alkotmányos törvényeket fogadnak el a kérdésekre által meghatározott alkotmány az Orosz Föderáció (pl FKZ „az emberi jogok biztosa az Orosz Föderáció” FKZ „A kormány az Orosz Föderáció” FKZ „az igazságügyi rendszer az Orosz Föderáció”).
Az alkotmányos törvények esetében a szövetségi gyűlésen való átadásuk és átadásuk bonyolultabb, mint a közönséges törvények esetében. Az elfogadott alkotmányos törvényeket nem lehet az elnök megvonni (az Orosz Föderáció Alkotmányának 108. cikke). Az alkotmányos törvényeknek nem szabad ellentmondaniuk az Alkotmánynak, és a szokásos törvények nem ellentétesek az alkotmányos törvényekkel.
Egy másik megkülönböztető jellemzője az örökbefogadási eljárás. Az alkotmányos törvényektől eltérően a különleges eljárás, amelynek elfogadásához általában minősített többségre van szükség, a rendes törvényeket a legmagasabb szintű állami szervek vagy a két kamarai tagok egyszerű többségi szavazata fogadja el.
A törvények területi hatály szerinti osztályozása.
A tartalmukra és a joghatásukra vonatkozó törvények közötti különbségtételt úgy kell meghatározni, hogy figyelembe veszik a területi cselekvés korlátait. Ez a kritérium különös jelentőséggel bír a szövetségi államok számára, amelyek rendszerint kétszintű jogrendszerrel rendelkeznek. A legegyszerűbb ezt az osztályozást figyelembe venni az Orosz Föderáció példáján.
Ugyanakkor az Orosz Föderációban elfogadott törvények nem mondhatnak ellent az Alkotmánynak. Ezt az elvet szigorúan be kell tartani. Az Oroszország szövetségi struktúrájával kapcsolatban azonban két alapvető rendelkezés áll fenn: a) az Orosz Föderáció és az alanyai közötti hatáskörök és hatóságok kijelölése (az RF alkotmány 71-73. Cikke); b) a szövetségi alkotmányos és szövetségi törvények elsődleges konszolidációját csak a szövetségi jog és a szövetség és alanyai közös igazgatása, valamint a szövetség alanyai törvényei (Alkotmány 76. §) tekintetében. Ezzel együtt megfogalmazódott a Föderáció alanyainak jogszabályai elsőbbségét a saját joghatóságuk alá tartozó területeken (6. rész, az Alkotmány 76. cikke).
A szövetségi törvények olyan törvények, amelyeket a szövetségi törvényhozó testület - a szövetségi közgyűlés fogad el - 71. és 72. cikkében foglaltakat, és az Orosz Föderáció teljes területére vonatkoznak. Példaként említhetjük az RF törvényt "A jelzálogról (ingatlan-ingóság)" - az Art o mondatának megfelelően. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 71. cikkelye szerint a polgári jogi szabályozást az Orosz Föderáció kezeli. Így a jelzálogról szóló törvény kiterjed az Orosz Föderáció teljes területére, és az Orosz Föderáció alanyai nem fogadhatják el a kapcsolatokat szabályozó területi törvényeket. Egy másik példa az Orosz Föderáció törvénye "Speciálisan védett természeti területekről" - a "To" cím szerint. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 72. cikke a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok közös joghatósága az RF és az Orosz Föderáció alanyai között. Ez azt jelenti, hogy ez a szövetségi törvény vonatkozik a teljes területén az Orosz Föderáció, hanem az alanyok az Orosz Föderáció hozhat saját törvényeket, amelyek részletesebben a szövetségi jogszabályok területén RF téma, például a törvény a Krasznojarszk terület „On fokozottan védett természeti területek, a Krasznojarszk terület”. Ugyanakkor az Orosz Föderáció közös joghatósági kérdésekben elfogadott törvényei nem érinthetik a szövetségi törvényeket.
A Szövetség tantárgyai törvényei olyan törvények, amelyeket az Alkotmánnyal összhangban fogadtak el. 72. és 73. cikke értelmében, és csak az Orosz Föderáció vonatkozó tárgyának területén alkalmazandó.
Így azt a következtetést lehet levonni, hogy az Orosz Föderáció Alkotmányának 72. cikke alapján elfogadott nagyobb jogerővel rendelkező szövetségi törvények jogalapot teremtenek nekik. A Föderáció tantételeinek törvényei reprodukálják a szövetségi törvények általános rendelkezéseit, meghatároznak egyéni rendelkezéseket, meghatározzák a tantárgyak sajátosságait és kompetenciájukat tükröző normákat.
A jogszabályok osztályozása a jogi szabályozás területén.
Az interdiszciplináris törvények olyan törvények, amelyek számos jogterületet szabályoznak. Az ágazati jog példaként említhető az erdészeti kódex, amelyben a közigazgatási jog, a polgári és a környezetvédelmi jog normái léteznek.
A törvények törvény szerinti osztályozása.
1. A népszavazás eredményeképpen elfogadott törvények.
2. A jogalkotó által elfogadott törvények.